MK BH 1979/170
MK BH 1979/170
1979.04.01.
A fegyelmi büntetés kiszabásánál a dolgozó javára és terhére szolgáló körülmények körében a dolgozó korábbi magatartását is értékelni kell. Ha a vállalatnál viszonylag rövid idő óta munkaviszonyban álló dolgozó a munkafegyelmet sorozatosan megsértő magatartást tanúsított, az ezt követően történt többnapos igazolatlan távolléte alapul szolgálhat elbocsátás fegyelmi büntetés kiszabására [1967. évi II. törvény (Mt.) 55. § (1) bek., 56. §].
A felperes 1976. november 17-től volt az alperes alkalmazottja és 1977. augusztus haváig három műhelyrészben dolgozott, legutoljára a hengernyomó műhelyben foglalkoztatták.
A fegyelmi jogkör gyakorlója az 1977. augusztus 3-án hozott határozatával a felperest az Mt. 55. §-a (1) bekezdésének f) pontjában meghatározott elbocsátás fegyelmi büntetéssel sújtotta. A határozat indokolása szerint vétkes kötelezettségszegésül azt állapította meg a terhére, hogy 1977. július 13., 18. és 22. napjain igazolatlanul maradt távol a munkahelyétől. A felperes gyakori fegyelmezetlen és összeférhetetlen magatartását a fegyelmi büntetés mértékének meghatározása során súlyosító körülményként mérlegelte.
A fegyelmi határozat ellen a felperes felülvizsgálati kérelemmel fordult a munkaügyi döntőbizottsághoz, majd ennek elutasító határozata ellen keresetet nyújtott be a munkaügyi bírósághoz.
A munkaügyi bíróság a fegyelmi büntetést szigorú megrovásra enyhítette.
Az ítélet indokolása szerint a felperes által elkövetett fegyelmi vétség súlyához képest az enyhített fegyelmi büntetés jelentkezik arányos és törvényes jogkövetkezményként.
A munkaügyi bíróság jogerős ítélete ellen emelt törvényességi óvás alapos.
Helytállóan állapította meg a munkaügyi bíróság, hogy a felperes az 1977. július 13-án, 18-án és 22-én elkövetett igazolatlan mulasztásaival a munkaviszonyából származó kötelezettségeit vétkesen megszegte és e cselekményeivel fegyelmi vétséget követett el. Az az álláspontja azonban, amely szerint a szóban levő fegyelmi vétség súlyához viszonyítottan az alperes által alkalmazott fegyelmi büntetés aránytalanul súlyos joghátrányként jelentkezne, nem fogadható el.
A fegyelmi büntetés kellő nevelő hatásának biztosítása végett mellőzhetetlenül szükséges, hogy a büntetés mértékének meghatározása előtt a fegyelmi jogkör gyakorolja, illetve a munkaügyi vitát elbíráló szerv az adott ügy összes lényeges körülményeit gondosan mérlegelje.
E mérlegelés során az adott kötelezettségszegés vállalatnál jelentkező súlya értékelésének, valamint a dolgozó korábbi magatartása vizsgálatának kiemelkedő jelentősége van, mert e körülmények mérlegelése nélkül a fegyelmi büntetés arányosságának kérdésében nem lehet megalapozottan állást foglalni.
Az adott esetben a munkaügyi bíróság nem értékelte megfelelően a felperes vétkes kötelezettségszegéseinek, nevezetesen igazolatlan mulasztásainak társadalmi veszélyességét, e mulasztásoknak a munkafegyelemre gyakorolt bomlasztó hatását és annak súlyát, amit mindez a termelési és egyéb gazdálkodási feladatainak ellátása során az alperes számára jelent.
Nem vonta a munkaügyi bíróság a mérlegelési körébe a fegyelmi eljárás során feltárt azt a súlyosító körülményt sem, hogy az alperes a nála csupán 1976. november 17-től munkaviszonyban álló felperest a kikészítő üzemből 1977. május 27-én a gőzölő üzembe, majd innen 1977. június 30-án a hengernyomó üzembe azért kényszerült átirányítani, mert a felperes a megnevezett munkahelyeken a szocialista munkaerkölcsöt és a munkafegyelmet egyaránt súlyosan sértő magatartást tanúsított.
A felperes által elkövetett fegyelmi vétség társadalmi veszélyessége tehát fokozott volt, márpedig mind az ily jellegű cselekmények általános megelőzése, mind a felperesnek a hasonló kötelezettségszegésektől való jövőbeni visszatartása érdekében csak a fegyelmi jogkör gyakorlója által alkalmazott fegyelmi büntetéstől várható a büntetési célok megvalósulása.
Jogszabályt sértett ezért a munkaügyi bíróság akkor, amikor a fegyelmi jogkör gyakorlója által kiszabott fegyelmi büntetést eltúlzott mértékben enyhítette. (M. törv. II. 10 193/1978/2.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás