MK BH 1979/171
MK BH 1979/171
1979.04.01.
I. A munkaviszonyból folyó kötelezettségeit ismételten megszegő és az ezért történt felelősségre vonása miatt a felettesét tettlegesen bántalmazó dolgozóra kiszabott fegyelmi büntetés végrehajtásának a munkaügyi vitát eldöntő szerv által történő felfüggesztése veszélyezteti a fegyelmi büntetéssel elérni kívánt célok megvalósulását, mert megfosztja a büntetést a nevelő és visszatartó erejétől [1967. évi II. törvény (Mt.) 55. § (3) bek.].
II. Ha a munkaügyi döntőbizottságnak a fegyelmi büntetés végrehajtásának felfüggesztését elrendelő határozata ellen csak a vállalat élt keresettel, a munkaügyi bíróság a vállalat által kiszabott fegyelmi büntetést – a kereseti kérelemhez kötöttsége folytán – nem enyhítheti [Pp. 215. §, 349. § (1) bek.].
A felperes alkalmazásában gépkezelőként foglalkoztatott alperest a fegyelmi jogkör gyakorlására jogosult üzemvezető az 1978. március 3-án hozott határozatával az Mt. 55. §-a (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott fegyelmi büntetés kiszabásával három hónapi prémiummegvonásával sújtotta. A határozat indokolásában az alperes terhére vétkes kötelezettségszegésként azt állapította meg, hogy a munka végzésére utasító brigádvezetőjét arcul ütötte.
A fegyelmi határozat ellen az alperes a munkaügyi döntőbizottsághoz felülvizsgálati kérelemmel fordult, amelyben a büntetés mérséklését kérte. A munkaügyi döntőbizottság a fegyelmi büntetés végrehajtását az Mt. 55. §-ának (3) bekezdésére utalással három hónapra felfüggesztette. E határozat ellen a felperes nyújtott be keresetet a munkaügyi bírósághoz.
A munkaügyi bíróság az ítéletével a munkaügyi döntőbizottság határozatát megváltoztatta, az alkalmazott büntetést megrovás fegyelmi büntetésre enyhítette. Az ítélet indokolásában megállapította, hogy az alperes megsértette az Mt. 34. §-ában meghatározott munkaköri kötelezettségét. E vétkes kötelezettségszegés miatt az alperest figyelmeztető brigádvezető goromba fellépésének következtében került az alperes olyan felindult állapotba, hogy a brigádvezetőjét arcul ütötte. A fegyelmi büntetés meghatározásánál az összes körülmények értékelése mellett megállapította, hogy az alperes brigádvezetőjének helytelen magatartásából fakadó nézeteltérés a fegyelmi vétség kiváltó okaként jelentkezett, s az adott helyzet kialakulásában nagyobb felelősség terheli az utasításra jogosult brigádvezetőt, mint az alperest. Az elkövetett fegyelmi vétség súlyával arányban állónak a megrovás büntetés alkalmazását látta indokoltnak.
A munkaügyi bíróság ítélete ellen emelt törvényességi óvás alapos.
A Munka Törvénykönyve 55. §-ának (l) bekezdése értelmében a fegyelmi felelősség rendszere a vétkesség elvére épül. A kötelezettségét megszegő dolgozó magatartása akkor vétkes, ha nem úgy járt el, ahogy az elvárható, tehát felróható magatartást tanúsított. Az Mt. 55−66. §-aihoz fűzött indokolás és az e körben folytatott ítélkezési gyakorlat szerint a fegyelmi büntetés kellő nevelő hatásának biztosítása céljából mellőzhetetlenül szükséges, hogy a büntetés meghatározása előtt a fegyelmi jogkör gyakorlója, illetve a munkaügyi vitát elbíráló szerv az adott ügy összes lényeges körülményeit feltárja és gondosan mérlegelje. E mérlegelés során az adott kötelezettségszegés vállalatnál jelentkező súlya értékelésének kiemelkedő jelentősége van, mert e körülményeknek mérlegelési körbe vonása nélkül kellő megalapozottságú állásfoglalás a fegyelmi büntetés arányosságának kérdésében nem hozható.
A peradatok alapján aggály nélkül megállapítható, hogy az alperest 1978. március 2-án nem találta a munka irányítására jogosult brigádvezető a gépénél, emiatt figyelmeztette. A figyelmeztetés miatti vita hevében az alperes a nála levő fúrógépet földhöz vágta. A március 3-i ellenőrzés alkalmával az alperes kezelésére bízott darut arra illetéktelen személy üzemeltette. Az ismételten tapasztalt mulasztás váltotta ki a brigádvezető felháborodását és ennek következtében felindultan utasította az alperest a munkája végzésére. A jogszerű, de kifogásolható hangnemben adott utasításra az alperes akként reagált, hogy a brigádvezetőjét arcul ütötte, mondván: “megadtam magának a tegnapit és a mait is.”. Az, hogy az alperes tettlegesen bántalmazta a munkahelyi felettesét, a munkafegyelem súlyos megsértése. Az alperes kötelezettségszegésében és agresszív magatartásában jelentkező fegyelmi vétség súlyára, de az általános és az egyéni prevenció szempontjaira is figyelemmel, a három hónapi prémiummegvonás fegyelmi büntetés kiszabása indokolt.
A munkaügyi döntőbizottság az Mt. 55. §-ának (3) bekezdése alkalmazásával a fegyelmi büntetés végrehajtását három hónapi időtartamra felfüggesztette. A fegyelmi büntetés végrehajtása felfüggesztésének célja az, hogy kellő nevelő hatása legyen és a dolgozót visszatartsa újabb fegyelmi vétség elkövetésétől. Az adott esetben az elkövetett súlyos fegyelmi vétséggel arányban álló fegyelmi büntetés végrehajtásának felfüggesztése nem szolgálja a fegyelmi büntetéssel elérni kívánt célok megvalósulását, megfosztja a büntetést a nevelő és visszatartó erejétől. A munkaügyi döntőbizottság tévesen, a körülmények által nem indokoltan alkalmazta a fegyelmi büntetés végrehajtása felfüggesztésének kedvezményét a felperessel szemben.
Tévedett és törvényt sértett a munkaügyi bíróság is akkor, amikor a fegyelmi határozatban kiszabott és a döntőbizottság által a hatályában fenntartott, csupán a végrehajtásában felfüggesztett, három hónapi időtartamra szóló prémiummegvonás fegyelmi büntetést megrovásra enyhítette. A Pp. 215. §-ában foglalt az a rendelkezés, amely szerint a bíróság döntése nem terjedhet túl a kereseti kérelmen, illetőleg ellenkérelmen a Pp. 349. §-ának (l) bekezdése értelmében a munkaügyi bíróság eljárásában is irányadó. A felperes a kereseti kérelmében a munkaügyi döntőbizottság határozatának megváltoztatását és a fegyelmi határozatnak – az eredeti rendelkezéseinek megfelelően – a hatályában való fenntartását, az alperes pedig a kereset elutasítását kérte. A munkaügyi bíróság az ítéletének rendelkező részében tévesen állapította meg, hogy a keresetnek helyt adott. Valójában a kereseti kérelmen és az ellenkérelmen túlterjeszkedve a felperes által alkalmazottnál enyhébb fokozatú fegyelmi büntetést szabott ki. (M. törv. I. 10 390/1978/2.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás