PK BH 1979/18
PK BH 1979/18
1979.01.01.
I. A jognyilatkozat ítélettel – az egyéb feltételek megléte esetén is csak akkor pótolható, ha a joggal való visszaélés jogszabály által megkívánt nyilatkozat megtagadásában áll [Ptk. 5. § (3) bek.].
II. Ingatlan közös tulajdonának megszüntetését csak a tulajdonos követelheti [Ptk. 112. § (1) bek., 148. §; PK 10. sz.].
III. A bíróság a saját határozatához abban a perben, amelyben azt hozta, kötve van [Pp. 227. § (1) bek.].
A perbeli 2388 m2 területű ingatlan a telekkönyv szerint 1/3-1/3 részben az alperes tulajdona.
A felperesek, valamint a II. és III. r. alperesek által aláírt, 1977. január 26-án készített, a járási földhivatal által 1977. február 24-én jóváhagyott megosztási vázrajz szerint az ingatlan területe a megosztás előtt 2 kat. hold 664 n.-öl, a megosztása után keletkezett három földrészleté pedig egyaránt 1288 n.-öl. Különbség van tehát a telekkönyv és a vázrajz térmértéki adatai között.
Az 1977. február 13-án kelt adásvételi szerződéssel Sz. E. az 1288 n.-öl ingatlanát 7500 Ft vételárért eladta T. S.-nek és feleségének (a felpereseknek).
Az I. r. felperes a járásbíróságnál 1977. április 18-án tartott ügyfélfogadáson a felesége nevében is előadta, hogy az adásvételi szerződést a telekkönyvön nem vezették át, mert az I. r. alperes “az aláírást, illetőleg megosztást megtagadta”. Ezután az I. r. felperes a jegyzőkönyvbe mondott keresetében kérte a közös tulajdon megszüntetését, illetőleg az adásvételi szerződés érvényességének a megállapítását.
Az 1977. április 28-án tartott tárgyaláson az I. r. felperes és a II., III. r. alperesek jelentek meg. A járásbíróság megállapította, hogy az I. r. alperes a kézbesítési bizonyítvány szerint az idézést 1977. április 20-án átvette.
A tárgyaláson az I. r. felperes úgy nyilatkozott, hogy a keresetét az írásbelivel egyezően tartja fenn. Kérte az I. r. alperes aláírásának a megosztási vázrajzon ítélettel való pótlását. A II. és III. r. alperesek a kereseti kérelem teljesítését nem ellenezték. Előadták, hogy a vázrajzot már korábban aláírták.
Az 1977. május 12-i tárgyalásra a járásbíróság a II. r. felperest nem idézte meg. A tárgyaláson ekkor már megjelent I. r. alperes a következő indokolással tagadta meg az aláírást: “nem Sz. E.-é a földterület, mi annak idején egy tehénért megvettük azt a területet. Igaz, hogy a K.-i Járásbíróság 1972-ben másként döntött ebben az ügyben, azonban változatlanul nem vagyok hajlandó aláírni”.
A járásbíróság az 1977. május 12-én hozott ítéletével a felek között 1977. február 13-án kelt és illetékkiszabásra bemutatott adásvételi szerződésen és a megosztási vázrajzon P. I. I. r. alperes aláírását pótolta. Egyben kötelezte az I. r. alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 120 Ft perköltséget.
A járásbíróság ítélete – fellebbezés hiányában – jogerőre emelkedett.
A járásbíróság ítélete ellen törvénysértés miatt emelt törvényességi óvás alapos.
A felperes a keresetet a felesége mint vevőtársa nevében is előterjesztette, meghatalmazását azonban nem csatolta és a bíróság erre fel sem hívta [Pp. 69. § (l) bek.]. Meghatalmazás nélkül pedig a keresetet nem lehetett volna a II. r. felperes vonatkozásában is érdemben elbírálni.
A kereseti kérelem nyilvánvalóan a közös tulajdon megszüntetésére és ennek feltételeként az adásvételi szerződés érvényességének megállapítására irányult. A felperesek azonban nem voltak jogosultak a közös tulajdon megszüntetésére irányuló keresetet előterjeszteni, mivel a tulajdonjogukat az ingatlan-nyilvántartásba (telekkönyvbe) nem jegyezték be [Ptk. 117. § (3) bek.]. Ingatlan közös tulajdonának megszüntetését pedig a Ptk. 112. §-ának (l) bekezdésére tekintettel csak a tulajdonos követelheti (PK 10. sz. VII.).
A felperesek nem igazolták, hogy a szerződés létrejött. A szerződés létrejöttéhez ugyanis szükséges lett volna a tulajdonostársak olyan nyilatkozata, hogy az elővásárlási jogukat nem kívánták gyakorolni [Ptk. 145. § (2) bek., 376. §*; PK 9. sz. állásfoglalás].
A járásbíróságnak az I. r. alperes aláírásának a vázrajzon való pótlására (helyesen: a vázrajz aláírását megtagadó jognyilatkozat bírói ítélettel való pótlására) még akkor sem lett volna törvényes lehetősége, ha a felperesek az ingatlan tulajdonjogát megszerezték volna. A bíróság ugyanis a Ptk. 5. §-ának (3) bekezdése alapján – az ott felsorolt feltételek fennállása esetén − jognyilatkozatot csak akkor pótolhat, ha a joggal való visszaélés jogszabály által megkívánt nyilatkozat megtagadásában áll. Jogszabály pedig nem kötelezi a tulajdonostársat megosztási vázrajz aláírására (más kérdés, hogy a bíróság a Ptk. 148. §-a alapján a közös tulajdont a tulajdonostárs vázrajzi aláírásának hiányában is megszüntetheti). A jognyilatkozatot a bíróság az ismertetett feltételek hiányában csak a Ptk. 295. §-a alapján akkor pótolhatja, ha a szerződésben vállalt kötelezettség jognyilatkozat adására irányul, tehát ha a felek a közös tulajdonnak a vázrajz szerinti megszüntetésében megállapodtak. Ilyen megállapodásra azonban a perben nem merült fel adat.
A járásbíróság – a BÜSZ 10. §-ának (1) bekezdése alapján az ítéletének kihirdetése előtt írásba foglalt rendelkező része szerint – az I. r. alperes aláírását csak a megosztási vázrajzon pótolta. Az írásba foglalt ítélet rendelkező része ezzel szemben azt is tartalmazza, hogy a bíróság az I. r. alperes aláírását a szerződésen is pótolta. Ilyen kereseti kérelmet viszont a felperesek nem terjesztettek elő. Az előbbiek folytán nem állapítható meg, hogy a bíróság ez utóbbi ítéleti rendelkezést egyáltalában kihirdette-e. Egyébként törvénysértés, ha a szóban kihirdetett ítélet az írásba foglalt és a feleknek kézbesített ítélettől eltér. A Pp. 227. §-ának (1) bekezdése szerint ugyanis amennyiben a törvény másként nem rendelkezik, a bíróság a saját határozatához abban a perben, amelyben azt hozta, kötve van, mégpedig a határozat kihirdetésétől kezdve, illetőleg ha a határozat kihirdetve nem volt, annak közlésétől kezdve. Ha az írásba foglalt ítélet eltér a kihirdetett ítélettől, az utóbbi ítélet az irányadó (LB P. törv. I. 20 135/1969. sz. BH 1969/12. sz. 6265. sz. jogeset, PJD. IV. 176. sz.).
Az előadottakra tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 274. §-ának (3) bekezdése alapján a járásbíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és a járásbíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. (Legf. Bír. P. törv. I. 21 401/1977. sz.)
*;
A módosított szövegben 373. §.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás