GK BH 1979/191
GK BH 1979/191
1979.05.01.
Ha a felek új lakóépület kijavításával kapcsolatban a jogszabályban előírt 30 napnál rövidebb határidőben állapodnak meg, a késedelem e rövidebb határidő elteltével kezdődik [20/1977. (VI. 25.) MT sz. r. 1. § (2) bek.*].
Az alperes egy 25 lakásos épületet és szolgáltató házat épített, a vállalkozói díj 17 414 615 Ft volt ebből 9 537 600 Ft volt a 25 lakás építési költsége. A 25 lakás átadás-átvétele 1977. december 21-én történt. A kijavítási (hiánypótlási) határidő 1977. december 31. volt. Az alperes a hiánypótlási munkákat 1978. január 6-ára végezte el kivéve négy lakás zománchibás fürdőkádjának cseréjét, ami ez ideig sem történt meg. A felperes, a hiánypótlási határidő túllépése miatt, keresetében 27 000 Ft késedelmi kötbér megfizetésére kérte kötelezni az alperest és a még fennálló hiányok pótlására új határidő megállapítását is kérte.
Az alperes azzal védekezett, hogy a 20/1977. (VI. 25.) MT számú rendelet a hiánypótlási határidőt 30 napban határozza meg, az 1977. december 21-én történt átadás-átvételhez képest ez időn belül teljesítette hiánypótlási kötelezettségét, amit a felperes 1978. január 8-án kelt igazolása is bizonyít. A 4 db fürdőkád kicserélése nem lehet hiánypótlási, legfeljebb szavatossági igény. Minthogy a felperes a keresetében más hiányt nem jelölt meg, a hiánypótlási kötbér iránti keresete nem alapos.
Az elsőfokú bíróság az alperes védekezését nem fogadta el és őt a keresetben kért 27 000 Ft késedelmi kötbér megfizetésére kötelezte, a még meglevő hibák kijavítására 1978. szeptember 3-i határidőt állapított meg. Az ítélet indokolása szerint a jogszabályban a hiánypótlás teljesítésére meghatározott 30 nap a maximum, nincs azonban akadálya annak, hogy a felek ennél rövidebb határidőben állapodjanak meg. Az alperes az önként vállalt határidőre a kötelezettségének nem tett eleget, a szerződésszegését pedig kimenteni nem tudta.
Az ítélet ellen az alperes fellebbezett.
A fellebbezés nem alapos.
A 25 lakás átadás-átvétele 1977. december 21-én történt. Az ekkor felvett jegyzőkönyv szerint mintegy 140 000 Ft értékű gépészeti munka és mind a 25 lakásban meszelési és mázolási hiányosságok, hibák (érték megjelölése nélkül) terhelték hiánypótlásként a vállalkozót. Ezek pótlására, kijavítására a felek 1977. december 31-i határidőben megállapodtak. Az iratokhoz csatolt igazolás szerint az alperes 4 db fürdőkádcsere kivételével a hiánypótlási munkákat 1978. január 6-ra fejezte be.
A 20/1977. (VI. 25.) MT számú rendelet 1. §-ának (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy ha a vállalkozási szerződés alapján a vállalkozó új lakóépület létrehozására vállalkozik, és a megrendelő a szolgáltatást a hiányok pótlására, illetőleg a hibák kijavítására irányuló kötelezettség megállapításával veszi át, a vállalkozó köteles a hiányokat (hibákat) 30 nap alatt pótolni (kijavítani). E határidő elmulasztásával a vállalkozó hiánypótlási késedelembe esik.
Az elsőfokú bíróság álláspontja helyes abban a kérdésben, hogy a megrendelőnek és a vállalkozónak a jogszabályban előírt 30 napnál rövidebb hiánypótlási határidőben történő megállapodásra lehetőségük van. Ha a felek rövidebb határidőben állapodnak meg, úgy a hiánypótlási késedelem ennek a rövidebb határidőnek az eredménytelen elteltével bekövetkezik. A rövidebb hiánypótlási határidő elmulasztásához is a hiánypótlási kötbérszankció fűződik, tehát a vállalkozó, kimentés hiányában, a megrendelőnek köteles a jogszabályban a hiánypótlás késedelme esetére megállapított kötbért megfizetni. A jogszabály a hiánypótlási határidőnek maximumát kötelezően írja elő. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a felek ennél rövidebb határidőben nem állapodhatnak meg. A jelen esetben is ez történt. Az alperes az átadás-átvételi eljárás során 10 napos hiánypótlási határidőt vállalt, ami a fennálló hibák kijavítására, hiányok pótlására nyilvánvalóan elegendőnek mutatkozott. Az alperes azonban a vállalt határidőre nem teljesített.
Az új lakóépületekkel kapcsolatos kijavítási, hiánypótlási késedelem esetén a kötbér a hibák, hiányok által érintett lakásokra jutó költségvetés szerinti összeg után jár.
Az első fokú eljárásban rendelkezésre állt bizonyítékokból megállapítható, hogy az átadás-átvétel idején mind a 25 lakásban hibák, hiányosságok voltak. E hibák kijavítása, hiányok pótlása 1978. január 6-ra történt meg. A felperes a keresetét e 6 napos késedelemre alapította, és a 9 millió forint szerződési összeg után e 6 napra eső 27 000 Ft kötbér megítélését kérte, aminek az elsőfokú bíróság helyt adott. A 4 db fürdőkád kicserélésének elmaradása miatt a felperes kötbérigényt ebben a keresetében nem érvényesített. E vonatkozásban csak póthatáridő megállapítását kérte. Bár nem helytálló az alperesnek az az érvelése, hogy a 4 db fürdőkád kicserélése csak szavatossági igény, és hiánypótlási kötelezettség nem terheli, de miután a felperes keresete e hiánypótlás elmaradása miatti kötbérre nem terjedt ki, az első fokú eljárásban az erre vonatkozó bizonyítás lefolytatása szükségtelen is lett volna.
Az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg és abból megfelelő következtetéseket vont le, az alperes pedig a késedelmét nem tudta kimenteni, ezért a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. (Legf. Bír. Gf. VI. 31 469/1978. sz.)
*].
Hasonlóan rendelkezik a jelenleg hatályos 7/1978. (II. 1.) MT sz. rendelet 57. §-ának (1) bekezdése.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás