GK BH 1979/194
GK BH 1979/194
1979.05.01.
Gazdasági bírság iránti indítványt előterjesztő jogi személy dolgozójának hozzátartozója az eljárásban szakértőként nem vehet részt [20/1973. (VII. 25.) MT sz. r. 2. § a) pont, 7. §; Pp. 13. § (1) bek. c) és e) pont, (2) bek., 178. § (1) és (2) bek.].
A megyei tanács végrehajtó bizottsága gazdasági bírság kiszabására tett indítványt egy termelőszövetkezet ellen, mert az 1974. és 1975. évben több szocialista szervezet részére különböző raksúlyú tehergépjárművekkel fuvarozást végzett és ennek során a fuvardíjat a Tehergépjármű Díjszabásban előírt rendelkezések megsértésével számította fel. Ezzel a termelőszövetkezet jogtalan vagyoni előnyhöz jutott.
A perben a megyei főügyészség a Pp. 2/A. §-a alapján fellépett és maga is kérte a gazdasági bírság kiszabását.
Az indítványozó a szakértő véleménye alapján a bírságalapot 846 383 Ft-ban jelölte meg.
A termelőszövetkezet a jogalap tekintetében elismerő nyilatkozatot tett, csupán az összeget kifogásolta. Szerinte a bírságalap helyes összege 332 734 Ft. A későbbiek során elismerő nyilatkozatát visszavonta és az indítvány elutasítását kérte. Védekezése szerint a díjszámítás nem volt jogtalan. A gépkocsivezetők nem voltak rávehetők arra, hogy a menetokmányokat az előírásoknak megfelelően vezessék. Ezért az okmányokból a tényleges teljesítmény nem tűnik ki. Volt olyan fuvarozási tevékenység is, amelynél nem számította fel a jogszabály alapján járó összeget és ezzel kb. 1 000 000 Ft hátrány érte.
Az elsőfokú bíróság szakértői bizonyítást rendelt el. A szakvélemény szerint a termelőszövetkezet által felszámított díjak nincsenek összhangban az árszabályokkal, a Díjszabásban megjelölt árképzés elveit sértik és a maximált díjtételeket meghaladják. Így pl. szabálytalan volt az, hogy a termelőszövetkezet egységdíj formájában kötbért is felszámított annak ellenére, hogy a szerződésben a felek kötbért nem kötöttek ki.
Az elsőfokú bíróság a termelőszövetkezetet 846 383 Ft gazdasági bírság megfizetésére kötelezte.
Az ítélet indokolása szerint a bíróság a szakvéleményt határozatának alapjául elfogadta, mert az abban foglaltakat a per adatai nem cáfolták meg. Mivel a termelőszövetkezet a jogszabályok megsértésével jelentős anyagi előnyre tett szert, a 20/1973. (VII. 25.) MT számú rendelet 2. §-ának a) pontja alapján gazdasági bírságot köteles fizetni. A termelőszövetkezet javára szolgáló körülmények miatt a bíróság a felhívott rendelet 7. §-ában foglaltakra figyelemmel állapította meg a bírság összegét.
A termelőszövetkezet a fellebbezésében az első fokú ítélet megváltoztatását, a gazdasági bírság megfizetése alóli mentesítését és új szakértő kirendelését is kérte, mert az összeg megállapítása nem kellő körültekintéssel történt, bizonyos tények számbavételére nem került sor.
A fellebbezési tárgyaláson a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának (TOT) képviselője a szakértővel szemben elfogultsági kifogást emelt. Elfogultsági kifogást jelentett be a termelőszövetkezet is. A kifogás szerint a szakértő férje az indítványozónál elnöki referens, osztályvezető-helyettesi rangban. Ez okból a szakértőtől teljesen elfogulatlan vélemény adása nem várható.
Az első fokú ítélet jogszabályt sért.
A Pp. 178. §-ának (2) bekezdése értelmében a bíróság hivatalból ügyel arra, hogy kizárt szakértő az eljárásban ne vegyen részt. A Legfelsőbb Bíróság a TOT, illetve a termelőszövetkezet bejelentéséből értesült arról a házastársi kapcsolatról, amely a szakértő és az indítványozó irányító apparátusában felelős beosztásban működő elnöki referens között fennáll.
A Pp. 178. §-ának (1) bekezdésében foglaltak szerint nem járhat el szakértőként az, akire a Pp. 13. §-a (1) bekezdésének a), b), c) vagy e) pontjában meghatározott kizáró ok áll fenn.
A Legfelsőbb Bíróság szerint nem várható az ügy tárgyilagos megítélése [e) pont] attól a szakértőtől, akit a c) pontban megjelölt hozzátartozói viszony fűz az indítványozó felelős vezetői beosztásban működő dolgozójához. A jogi személy helyett ui. mindig alkalmazottai járnak el, akiknek aktusai (nyilatkozatai, cselekményei) a jogi személy aktusaiban realizálódnak.
A Legfelsőbb Bíróság a fenti okok miatt a Pp. 252. §-ának (1), (2) és a fellebbezési eljárási illeték vonatkozásában a (4) bekezdésben foglaltak alapján az első fokú ítéletet hatályon kívül helyezte és elrendelte a per újabb tárgyalását és újabb határozat hozatalát.
A per újabb tárgyalása során − a lehetőséghez képest igazságügyi szakértő kirendelésével – a bizonyítási eljárást meg kell ismételni és annak eredményéhez képest kell a gazdasági bírság kiszabása iránti indítvány tárgyában határozni. (Legf Bír. Gf. IV. 30 806/1978. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás