• Tartalom

MK BH 1979/199

MK BH 1979/199

1979.05.01.
A munkáltatónak a dolgozó munkavégzésének módjára vagy magatartására vonatkozó egyszerű megjegyzése munkaügyi vita kezdeményezésére nem ad alapot. Az olyan tényekre alapozott figyelmeztetés ellen azonban, amelyek valóságuk esetén jelentős hátránnyal járó jogkövetkezmények alkalmazására is alapul szolgálhatnak, a dolgozó a munkaügyi vitákat eldöntő szervhez fordulhat. [1967. évi II. törvény 4. §, 63. §; Pp. 349. §. (2) bek.].
A felperes – aki magyar−orosz szakos tanár – 1975. augusztus 16-tól állott az alperes alkalmazásában. Feladatkörébe tartozott az iskolai könyvtár vezetése is.
1977. október 18-án az iskolai könyvtári szakfelügyelő a felperes által vezetett könyvtár helyzete és működése felett ellenőrző vizsgálatot tartott. Ennek eredményeként megállapításairól részletes szakfelügyelői feljegyzés készült. Az 1977. október 18-án kelt feljegyzésnek a jelen perrel összefüggő lényeges tartalma a következő volt:
“Az új leltárkönyv rovatainak vezetésére nagyobb gondot kell fordítani. A beszerzés módja c. rovatba kell írni, hogy a könyv vétel vagy ajándék-e. Ezt a megjelölést a jegyzet rovatban tüntette fel a könyvtáros, pedig ide a törléssel kapcsolatos bejegyzések kerülnek. (Törlési napló, törlési jegyzék száma.) Nagyobb baj ennél az, hogy a több példányú műveket sorozatosan úgy leltározza, mintha több kötetes művek lennének: egyetlen sorba. Pl. a magyar helyesírás szabályait megvették 5 példányban, s mind az öt ugyanazt a leltári számot kapta. Ha ezek közül valamelyik elkallódik, nem lehet megállapítani, hogy ki veszítette el, mert minden olvasó egyazon számú könyvet vett ki. Törlés alkalmával sem lehet a könyvet azonosítani. Több helyen az árat is rosszul állapították meg. Pl. Defoe “Robinson” c. művénél 4 példány helyett csak egynek az árát tüntette fel. Ehhez hasonló kisebb-nagyobb pontatlanságok végigvonulnak a leltárkönyvön. Összeadása sem megbízható. A 71. oldal végén 25 449,70 forint helyett 76 278,81 forintot hozott ki, s ezt az összeget további oldalakon keresztül vezette. A végösszeg így hamis. Sok az átírás, radírozás, ami megengedhetetlen. A leltár okmány, amelynek a pontos, rendes vezetése kötelező. Véleményem szerint a leltárkönyv nem alkalmas sem vagyonmegállapításra, sem statisztikai adatok közlésére.”
Az alperes igazgatója az 1977. október 31-én kelt intézkedésével a szakfelügyelői feljegyzést kézbesítette a felperes részére és ugyanebben az intézkedésében a feljegyzés előbbiekben kiemelt tartalma szerinti hiányosságokért figyelmeztetésben részesítette a felperest, felszólítván, egyszersmind őt e hiányosságok megszüntetésére, valamint a könyvtári adminisztráció pontos vezetésére.
A felperes a figyelmeztetés miatt felülvizsgálati kérelemmel élt a munkaügyi döntőbizottságnál, majd ennek elutasító határozata ellen keresettel fordult a munkaügyi bírósághoz. Kereseti kérelme a döntőbizottsági határozat megváltoztatására és az alperes intézkedésének hatályon kívül helyezésére irányult.
A munkaügyi bíróság végzésével a döntőbizottság határozatát hatályon kívül helyezte, a felperes kérelmét elutasította és a peres eljárást megszüntette.
A munkaügyi bíróság határozatának indoklásában megállapította, hogy “az alperes intézkedése a hiányosságok kiküszöbölését célozta, a felügyelői feljegyzés szerinti munkák elvégzésére irányult, sérelmet nem jelent, az a szóbeli észrevétel vagy feljegyzés írásos módja”.
A munkaügyi bíróság jogerős végzése ellen emelt törvényességi óvás alapos.
Helyesen utalt a munkaügyi bíróság a Legfelsőbb Bíróság ítélkezési gyakorlatára, amely szerint a csupán a munkavégzés módjára vagy a dolgozó magatartására vonatkozó egyszerű megjegyzés valóban nem adhat okot munkaügyi vita kezdeményezésére.
A perbeli esetben azonban az alperes korántsem csupán a munkavégzés módjára avagy magatartására vonatkozó egyszerű megjegyzéssel illette, hanem – a munkaügyi bíróság megállapításával ellentétben – kifejezetten írásbeli figyelmeztetésben részesítette a felperest, éspedig olyan tényekre és ezekből levont következtetésekre alapítottan, amelyek valóságuk esetén komoly jogkövetkezmények levonására is alkalmasak lehetnek a felperessel szemben, de a felperes személyét addig is kedvezőtlen megvilágításba helyezik.
A felperes a reá nézve nyilvánvalóan sérelmes ilyen alperesi intézkedés ellen az Mt. 2. §-a és 63. §-ának (1) bekezdése értelmében munkaügyi vitát, majd a Pp. 349. §-ának (2) bekezdése alapján munkaügyi pert jogosult kezdeményezni. Következésképpen jogszabályt sértett a munkaügyi bíróság akkor, amikor az alperessel szemben indított munkaügyi vita, majd kereset elbírálását a munkaügyi döntőbizottsági és a munkaügyi bírósági hatáskörből egyaránt kirekesztő határozatot hozott. (Legf. Bír. M. törv. I. 10 194/1978. sz.)
  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére