PK BH 1979/206
PK BH 1979/206
1979.06.01.
Szerződéssel kikötött telki szolgalmi jog megszüntetése csak a körülmények lényeges megváltozása esetén követelhető. – Telki szolgalmi jog létesítése vagy megszüntetése esetében a változás által érdekelt felet a bíróság kötelezheti az értéknövekedés, illetőleg értékcsökkenés megtérítésére [Ptk. 170. § (1) bek., 241. §].
Az alperes és jogelődje, az időközben meghalt felesége tulajdonában volt D.-ben a B. út mentén fekvő 198 n.-öl nagyságú házhelyingatlan, továbbá az ezzel háttal szomszédos 300 n.-öl nagyságú házasingatlan. Az alperes és jogelődje az 1967. június 11. napján kelt adásvételi szerződéssel eladták a felpereseknek az előbbi egész telekingatlant, valamint az utóbbi házasingatlannak 102/300 részilletőségét. Az adásvételi szerződésben egyúttal a telekingatlan mint szolgáló telek terhére meghatározott helyen 2 m szélességű útszolgalmi jogot létesítettek a házasingatlan mint uralkodó telek javára.
Az adásvételi szerződés alapján az ingatlan-nyilvántartásban a tulajdonjogot és a telki szolgalmi jogot bejegyezték.
A B. út burkolt felületű, de a kőburkolatú úttest és a telekhatár között burkolatlan útsáv is húzódik, és a telektől azt 1 méteres szintkülönbözet választja el. A szemétszállítás és a levélkézbesítés a B. úton történik. A B. út mellett van az alperes vízóra aknája is. Az alperes lakóháza mögött elterülő H. út földút, ez az út az azt határoló betonkerítések között 4 m széles. Azon gépjárművel is lehet közlekedni.
A felperesek keresetükben kérték, hogy a bíróság szüntesse meg az úthasználati telki szolgalmi jogot. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy szerződéssel létesítették az útszolgalmi jogot, a létesítése óta nem történt olyan változás, amely annak megszüntetését indokolná. Utalt még arra is, hogy a szemétszállítás, a postai kézbesítés csak a B. úton történik. Hangoztatta még, hogy a szolgalmi jog érinti a két határos ingatlan értékét is.
Az elsőfokú bíróság helyt adott a felperesek keresetének és az említett útszolgalmi jogot megszüntette, egyúttal megkereste az illetékes földhivatalt a bejegyzett útszolgalmi jog törlése végett.
A megyei bíróság helybenhagyta az első fokú ítéletet. A másodfokú bíróság ítéletének indokolása szerint a telki szolgalmi jog fenntartása az alperes házasingatlanának rendeltetésszerű használatához nem szükséges. Nem tekintette jelentősnek a bíróság a szemétszállításra és a postai kézbesítésre történt hivatkozást. Végül kiemelte, hogy a H. út szemben levő oldalán épült lakóházakhoz is ezen az úton közlekednek.
A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvás alapos.
A Legfelsőbb Bíróság már korábban iránymutatást adott arra nézve, hogy szolgalmi jog ügyleti úton történt létesítése esetén általában arra kell következtetni, hogy a szerződő felek akarata is a kifogás alá nem eső, szükséges és rendes közlekedési lehetőségre irányult, amikor a meghatározott helyen történő kijárást szolgalmi joggal biztosították (PJD I. kötet 53. sorsz., BH 1963. évi 8. szám 3651. sorsz.).
Az adott esetben a szerződés megkötésekor a felek egyező akarattal megállapították, hogy az alperesi ingatlannak a B. úttól való megközelítéséhez szükség van az útszolgalmi jogra és azt ebből a célból létesítették. Ebben a kérdésben pedig a felek voltak hivatottak dönteni. Az alperes és a jogelőde mint eladók voltak tehát hivatottak megítélni, hogy megfelelő-e a számukra, ha kerülő nélkül juthatnak el a forgalmasabb és a közlekedésre alkalmasabb B. útra, és így ahhoz a feltételhez kötötték az ingatlan értékesítését, hogy továbbra is az eladott telken keresztül kívánják a B. utat megközelíteni.
A felperesek pedig a szerződés megkötésekor ezt a feltételt elfogadták, így utólag – a körülmények lényeges megváltozása nélkül (Ptk. 241. §) – nem követelhetik a szerződésben kikötött útszolgalmi jog megszüntetését.
A felek között az útszolgalmi jog szükségessége kérdésében egyező akarattal létrejött megállapodás pedig a bíróságot is köti. Ezért a bíróság ilyen esetben csak akkor állapíthatja meg azt, hogy az útszolgalmi jog fenntartása nem szükséges a jogosított ingatlan rendeltetésszerű használatához, ha a szerződéskötés óta a körülmények lényegesen megváltoztak, és a törvényben meghatározott egyéb feltételek is megvannak.
Egyébként az alperes helytállóan utalt arra is, hogy az útszolgalmi jog növeli a jogosított (uralkodó) ingatlan és csökkenti a terhelt (szolgáló) ingatlan forgalmi értékét. Az ítélkezési gyakorlat ezért a szolgalmi jog létesítése vagy megszüntetése esetében a változás által érdekelt felet kötelezheti az értéknövekedés, illetve értékcsökkenés megtérítésére.
Az adott esetben törvényt sértett a bíróság akkor is, amikor térítési kötelezettség előírása nélkül szüntette meg az útszolgalmi jogot.
Mindezekre figyelemmel az ügyben eljárt első- és másodfokú bíróság ítélete törvénysértő és megalapozatlan.
A Legfelsőbb Bíróság ezért a megyei bíróság ítéletét, a járásbíróság ítéletére is kiterjedően, a Pp. 274. §-ának (3) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. (P. törv. I. 20 847/1978/2.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás