GK BH 1979/218
GK BH 1979/218
1979.06.01.
Sertés szállítására kötött termékértékesítési szerződés teljesítésével kapcsolatban a belsőségek hibája miatt is érvényesíthető szavatossági igény, ha az ár kialakítása a belsőségekre tekintet nélkül történt [28/1976. (VIII. 15.) MÉM–ÁH sz. r.-tel módosított 18/1975. (IX. 20.) MÉM–ÁH sz. r. mell. II. fejezet 13/f pont].
A felek az 1977. évre mezőgazdasági termékértékesítési szerződést kötöttek sertések szállítására. A felperes az általa átvett sertések ellenértékét a 28/1976. (VIII. 15.) MÉM–ÁH sz. együttes rendelettel módosított 18/1975. (IX. 20.) MÉM−ÁH sz. együttes rendelet alapján, a hasított súly alapulvételével kiegyenlítette.
A felperes a keresetében 2889 Ft vételár visszafizetésére kérte kötelezni az alperest, mert a belsőségek egy részét idült, kóros elváltozás miatt a MÉM Élelmiszeripari Higiéniai Ellenőrző Szolgálat Húsipari Kirendeltsége elkobozta.
Az alperes a védekezésében arra hivatkozott, hogy a belsőségeket a hasított félsertések árának képzésénél nem veszik figyelembe, azok nem tartoznak a hasított súly fogalmába, így a felperes a nem használható belsőségek értékét nem jogosult a hasított súly szerinti vételárból levonni.
Az elsőfokú bíróság – elfogadva az alperes védekezését – a keresetet elutasította.
Az ítélet ellen a felperes és a városi járási ügyészség fellebbezett. Az előbbi fenntartotta az árrendelkezések értelmezésével kapcsolatos korábbi álláspontját, az utóbbi szerint az elsőfokú bíróság tévesen értelmezte az árrendeletet, mert ha az átvétel a hasított (belsőségek nélküli) súly alapján történik is, a hasított súly szerinti ár egy része a belsőségek ellenértékéül szolgál. Így az elsőfokú bíróságnak vizsgálnia kellett volna azt, hogy történt-e hibás teljesítés és ehhez képest kellett volna döntenie a kereset jogalapja és összegszerűsége tekintetében. Minthogy azonban az elsőfokú bíróság ilyen irányú bizonyítást nem folytatott le, a Pp. 252. §-ának (3) bekezdésében foglalt rendelkezés alkalmazásának van helye.
A másodfokú bíróság az első fokú döntést megváltoztatva az alperest a kereseti kérelemnek megfelelően marasztalta. Az ítélet indokolása szerint a szolgáltatás tárgya teljes sertés, beleértve a belsőségeket is. A belsőségek egy része emberi fogyasztásra nem volt alkalmas, ezért a felperes megalapozottan érvényesítette árleszállítási igényét.
A másodfokú jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvás alapos.
Helytálló a másodfokú bíróságnak az az álláspontja, hogy a hivatkozott árszabályok értelmében a hasított súly szerinti ár a belsőségek ellenértékét is magában foglalja, így ezek hibája esetén a felperes jogszerűen támaszthat szavatossági igényt az alperes ellen [28/1976. (VIII. 15.) MÉM–ÁH sz. r.-tel módosított 18/1975. (IX. 20.) MÉM−ÁH sz. r. mell. II. fejezet 13/f pont második és harmadik bek.]. Nem vizsgálta azonban a másodfokú bíróság azt, hogy történt-e hibás teljesítés.
A felperes a keresetét hibás teljesítésre alapította. Arra a ténykérdésre tehát, hogy az elkobzott belsőségek az átadás előtti ok miatt voltak-e felhasználhatatlanok, vagy pedig az állatorvosi intézkedés a felperes hibás vágási technológiájával áll okozati összefüggésben, bizonyítási eljárást kellett volna lefolytatni.
Az alperes az eljárás során ugyan nem ajánlott fel bizonyítékokat a hibátlan teljesítésre, hanem – az árszabályokat tévesen értelmezve – csak arra hivatkozott, hogy a felperest a belsőségek hibája esetén sem illeti meg szavatossági igény, az ügyészség azonban a fellebbezésében erre is kiterjedő indítványt tett. A fellebbezési bíróság indokolatlanul mellőzte az indítvány teljesítését.
Ezért a Legfelsőbb Bíróság – a törvényességi óvásnak helyt adva – a Pp. 274. §-ának (3) bekezdése alapján az első és másodfokú ítéletet hatályon kívül helyezte és az ügyben eljárt elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. (Legf. Bír. G. törv. III. 31 460/1978. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás