PK BH 1979/234
PK BH 1979/234
1979.07.01.
A kártalanításra jogosult részére a 33/1976. (IX. 5.) MT számú rendelet 26. §-ának b) pontjában meghatározott költségek között kell megtéríteni a kisajátított épületben levő lakás után egyébként járó házadó (lakbér), valamint a kisajátítást követően a lakás tényleges kiürítésének időtartamára megállapított lakáshasználati díj időarányos különbözeti összegét. Az ilyen igény érvényesítésének határidejére is a kisajátítási kártalanítási igény érvényesítésére vonatkozó rendelkezések az irányadók [Ptk. 177. §; 1976. évi 24. sz. tvr. 19. § (2) bek.; 33/1976. (IX. 5.) MT sz. r. 26. § b) pont, 61. §; 21/1976. (IX. 5.) PM sz. r. 12. § (1) bek., 13. § (2) bek.].
A felperesek ingatlanát az alperes kérelmére 1975-ben kisajátították. A kártalanítás megállapítása iránt a járásbíróság előtt folyt perben a felek 1976. február hó 5. napján egyezséget kötöttek.
A felperesek továbbra is bennmaradtak a kisajátított ingatlanban és az Ingatlankezelő Vállalat 1976. július 30. napján szerződést kötött velük a lakás használatára. A használati díjat 1976. január 1. napjától kezdődően havi 320 Ft-ban állapították meg.
A felperesek keresetükben az alperest 1976. január 1. napjától kezdődően a lakás tényleges kiürítéséig, a lakáshasználati díj és a korábban fizetett házadó különbözeteként havi 297,50 Ft megfizetésére kérték kötelezni. Keresetüket a 21/1976. (IX. 5.) PM számú rendelet 12. §-ára alapították.
A járásbíróság a felperesek keresetét elutasította. Ítéletének indokolása szerint a 21/1976. (IX. 6.) PM számú rendelet 12. §-át csak az 1977. január hó 1. napját követően benyújtott kisajátítási kérelem esetében lehet alkalmazni.
A felperesek módosított fellebbezésükben 1977. január 1. napjától kezdődően kérték marasztalni az alperest 1977. június hó 30. napjáig bezárólag. Előadták, hogy a cserelakást július hónapban utalták ki részükre.
A megyei bíróság az első fokú ítéletet megváltoztatta és az alperest 1713 Ft megfizetésére kötelezte. A megyei bíróság az említett PM számú rendelet 13. §-a (2) bekezdéséből azt a következtetést vonta le, hogy a lakáshasználati díjkülönbözetben jelentkező kártalanítási igény 1977. január 1. napjától érvényesíthető és nincs kötve a kisajátítási kártalanítással összefüggő harmincnapos keresetindítási határidőhöz. Az ítélet indokolása szerint a perbeli igény elkülönül a tulajdonjogtól, önállósult kártalanítási igény, amelynek érvényesítésére határidő nincs megszabva, az az általános elévülési időn belül bármikor érvényesíthető.
A megyei bíróság ítélete ellen törvénysértés miatt emelt törvényességi óvás alapos.
A 21/1976. (IX. 5.) PM számú rendelet 12. §-ának (1) bekezdése szerint a kártalanításra jogosult részére a 33/1976. (IX. 5.) MT számú rendelet 26. §-ának b) pontjában meghatározott költségek között kell megtéríteni a kisajátított épületben levő lakás után egyébként járó házadó (lakbér), valamint a kisajátítást követően a lakás tényleges kiürítésének időtartamára megállapított lakáshasználati díj időarányos különbözeti összegét. A 13. § (2) bekezdése szerint, ha a kisajátítási kérelmet 1977. január hó 1. napja előtt nyújtották be, az államigazgatási eljárást a korábbi jogszabályok alapján kell befejezni. Ez a rendelkezés összhangban áll a 33/1976. (IX. 5.) MT számú rendelet 61. §-ának (2) bekezdésével. A 61. § (4) bekezdés szerint a bíróságnak – ha a kártalanítás megállapítására e rendelet hatálybalépéséig jogerős határozatot nem hozott – a kártalanítás összegét a Tvr. és e rendelet rendelkezéseinek alkalmazásával kell megállapítani.
A rendelkezésre álló iratokból megállapítható, hogy a kisajátítás még az 1975. évben történt, és a kártalanítás kérdésében a felek között 1976. február 5. napján a bíróság előtt egyezség jött létre. A kártalanítás iránti per tehát az 1976. évi 24. számú törvényerejű rendelet (Tvr.) és végrehajtási rendelete hatálybalépése előtt jogerősen befejeződött. A jogszabály hatálybalépése előtt jogerősen befejezett kisajátítási ügyekből eredő lakáshasználati díjkülönbözet iránti igény pedig az új jogszabályok hatálybalépése után abban az esetben sem érvényesíthető, ha a kisajátított ingatlan kiürítésére az új jogszabályok hatálybalépéséig nem került sor.
Téves a megyei bíróságnak az az álláspontja, hogy a perbeli igény olyan önállósult kártalanítási igény, amelynek érvényesítésére határidő nincs szabva. A 21/1976. (IX. 5.) PM számú rendelet 12. §-a (1) bekezdésének rendelkezéséből egyértelműen megállapítható, hogy a lakáshasználati díjkülönbözet az R. 26. §-ában megjelölt költségek körébe tartozik. Ez esetben viszont a lakáshasználati díjkülönbözet is kártalanítási igényként érvényesíthető és érvényesítésére az 1976. évi 24. sz. tvr. 19. §-ának (2) bekezdésében előírt határidő vonatkozik.
A felperesek az 1976 februárjában jogerősen befejezett kisajátítási pert követően 1977 júniusában kártalanítási igényt már nem érvényesíthették, ezért a jogszabály hatálybalépésétől a cserelakás biztosításáig eltelt időre részükre lakáshasználati díjkülönbözet címén kártalanítás nem volt megítélhető.
A Legfelsőbb Bíróság az előadottakra tekintettel a másodfokú bíróság ítéletét a Pp. 274. §-ának (3) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és a jogszabályoknak megfelelően az első fokú ítéletet a főtárgy tekintetében helybenhagyta. (P. törv. I. 21 080/1978/2.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás