GK BH 1979/244
GK BH 1979/244
1979.07.01.
Külföldi cég engedményező jognyilatkozatának érvényessége – ha a külföldi jog másként nem rendelkezik – cégbélyegző hiányában, cégszerű aláírás alapján is megállapítható [Ptk. 328. § (2) bek., 329. § (1) bek.].
A felperes egy nyugatnémet vállalat részére 1976. szeptember 15-én vasúton feladott 630 kg ammónium-kloridot. A rendeltetési állomáson a címzett tényálladéki jegyzőkönyvet vétetett fel, amely szerint az árufuvarozás során átnedvesedés miatt használhatatlanná vált. A címzett a fuvarozási szerződésből eredő jogait és kötelezettségeit egy másik nyugatnémet cég javára engedményezte. Ez utóbbi cég tovább engedményezte jogait a felperes magyar külkereskedelmi vállalatra. A felperes ezt az engedményező nyilatkozatot a felszólamlásához csatolta, majd a felszólamlás elutasítása után rövid úton eljuttatta a Legfelsőbb Bírósághoz.
Az alperes védekezése alapján az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította azzal az indokolással, hogy az első ízben említett engedményezési nyilatkozatban nem szerepelt az engedményező cégbélyegzője, s így nem volt megállapítható hogy az engedményezés tényleg a jogosulttól származik-e. Ennek következtében az elsőfokú bíróság nem látta igazoltnak a felperes perlési jogosultságát.
Az ítélet ellen a felperes fellebbezett, amelyben kérte, hogy a Legfelsőbb Bíróság változtassa még az elsőfokú bíróság ítéletét és ítélje meg kereseti követelését. Fellebbezésének indokolásában arra hivatkozott, hogy a cégszerű aláírásnak nem kelléke a cégbélyegző, elegendő az előírt cégszöveg aláírása.
A Legfelsőbb Bíróság a fellebbezési eljárás során beszerezte az Igazságügyi Minisztérium (Igazgatási és Nemzetközi Kapcsolatok Főosztálya) nyilatkozatát, amelynek tartalmát a felek nem kifogásolták. E tájékoztatás szerint a Német Szövetségi Köztársaságban a kereskedelmi (vagy bármely más) ügy okirati nyilatkozatánál nem érvényességi kellék a cég szövegbélyegzővel vagy előrenyomtatott papíron való alkalmazása, elegendő a gépírásos feltüntetés is.
A fentiek alapján azt kellett megállapítani, hogy az elsőfokú bíróság megalapozatlanul utasította el az engedményezési okirat alaki hibája miatt a felperes keresetét. Egyébként a felperes perlési jogosultságát nemcsak ez, hanem ez és a második engedményezés alapozza meg [Ptk. 328. § (1) bek., 329. § (1) bek.]. A magyar jognak [Ptk. 36. §, 1977. évi VI. tv. 30. §] sincs olyan előírása, amelyet az alperes vitat, és amelynek alapján az elsőfokú bíróság ítéletét meghozta. Ettől eltekintve a felperes a fellebbezési kérelméhez csatolt okirattal bizonyította, hogy az engedményezési nyilatkozaton szereplő aláírás az engedményezőtől származik.
Az elsőfokú bíróság az ítéletében foglalt indokolás szerint nem bocsátkozott a kereset érdemi elbírálásába, ezért megalapozatlan ítéletét a Pp. 252. §-ának (3) bekezdése alapján hatályon kívül kellett helyezni és el kellett rendelni a per újabb tárgyalását és újabb határozat hozatalát, amelynek ki kell terjednie a per érdemi elbírálására. (Legf. Bír. Gf. IV. 30 159/1978. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás