GK BH 1979/248
GK BH 1979/248
1979.07.01.
A küldemény átvételével megbízott szállítmányozó nem felel a vele szerződéses kapcsolatban nem álló külföldi szállítmányozó magatartásáért [114058/1966. I. /8. E(KK 25.) sz. hirdetménnyel közzétett Megállapodás a Nemzetközi Vasúti Árufuvarozásról (SZMGSZ) 17., 18., 22. cikk 2. § 3. pont; Ptk. 504. § (2) bek., 516. § (2) bek., 521. § (1) bek.].
Egy külföldi szállítmányozó vasúti gyűjtőkocsiban különböző gyűjtőárukat adott fel a II. r. alperes belföldi szállítmányozó címére. A küldeményben levő röntgencsövek közül 1 db a kiszolgáltatáskor törött volt, erről a rendeltetési állomás kárjegyzőkönyvet készített. A felperes keresetében emiatt 16 180 Ft kártérítésre kérte kötelezni az alpereseket.
Az I. r. alperes vasúti fuvarozó a védekezésében arra hivatkozott, hogy az árut a külföldi szállítmányozó rakta be a vagonba, ennek során azonban nem gondoskodott a megfelelő rögzítésről. Ezért az emiatt előállott kárért a vasút az SZMGSZ 22. cikkének 2. §-a értelmében nem tartozik felelősséggel. Vitatta egyébként azt is, hogy a kár a vasúti fuvarozás alatt keletkezett.
A II. r. alperes a keresettel szemben azzal védekezett, hogy a szállítmányozási teendők ellátására a röntgencsövek címzettjétől nem kapott megbízást, ezért a külföldi szállítmányozóval sem vette fel a kapcsolatot, nem bízta meg a küldemény ottani feladásával. Ennek folytán a külföldi szállítmányozó nem tekinthető közvetett szállítmányozójának, tehát annak mulasztásaiért sem tartozik felelősséggel. Előadta, hogy a feladáskori szállítmányozási teendőket tudomása szerint a külföldi szállítmányozó a külföldi szállító megbízása alapján látta el.
Az elsőfokú bíróság a II. r. alperest a kereset szerint marasztalta és az ítélet indokolásában megállapította, hogy az I. r. alperes az SZMGSZ 22. cikke 2. §-ának 4. pontja és 7. §-a alapján nem felel a kárért, mivel az a feladó mulasztására vezethető vissza. A II. r. alperessel kapcsolatban utalt a Ptk. 521. §-ának (1) bekezdésére, amelynek értelmében a szállítmányozás szabályait kell alkalmazni akkor is, ha a szállítmányozó küldemény átvételére kap megbízást, továbbá a Szállítmányozási feltételek 16. §-ára, amely szerint a küldemény vagonberakását végző szállítmányozó felelősséggel tartozik az áru szakszerűtlen elhelyezéséből keletkezett károkért, végül a Szállítmányozási feltételek 27. §-ának (2) bekezdésére is, amelynek értelmében a szállítmányozó a fuvarozás közben keletkezett károkért is felelősséggel tartozik, ha a kár oka a gyűjtőforgalomban való továbbításra vezethető vissza. Az elsőfokú bíróság arra a következtetésre jutott, hogy a II. r. alperes az átvételre kapott megbízása alapján felel a feladást végző szállítmányozó mulasztásaiért.
Az ítélet ellen a II. r. alperes fellebbezett.
A fellebbezés alapos.
A káresetről készült vasúti tényálladéki jegyzőkönyv alapján elsősorban az állapítható meg, hogy a kár a berakást végző külföldi szállítmányozó mulasztásával áll összefüggésben, ugyanis a vagonban levő darabárukat elmozdulás ellen nem biztosította, továbbá mert a tulajdonságuknál fogva nyilvánvalóan sérülésre hajlamos röntgencsöveket a vagon homlokfalánál helyezte el, ahol a fuvarozás közbeni kedvezőtlen erőhatások a legnagyobbak. Ezért az SZMGSZ 22. cikke 2. §-ának 3. pontja értelmében az I. r. alperes a kárt nem tartozik megtéríteni, de nem felelős azért – az alábbi okok miatt – a II. r. alperes sem.
A II. r. alperes védekezésében azt állította, hogy a feladást végző külföldi szállítmányozó nem közvetett szállítmányozója, mivel a küldemény továbbítására az tőle megbízást nem kapott. Ugyancsak nem volt szerződéses kapcsolata a küldemény címzettjével sem a röntgencsövek külföldön való feladásának megszervezésére. A felperes nem bizonyította ennek ellenkezőjét, pedig mint a címzett törvényes engedményesének, neki kellett volna a szállítmányozási szerződéses kapcsolatot és ennek alapján a II. r. alperes felelősségét kimutatni. Ezek szerint a Legfelsőbb Bíróság elfogadta a II. r. alperes védekezését és így ebben a vonatkozásban az elsőfokú bírósággal azonos tényállást állapított meg. A tényállásból azonban eltérő következtetéseket vont le.
A Ptk. 521. §-ának (1) bekezdése értelmében a szállítmányozás szabályait kell alkalmazni arra az esetre, amikor a szállítmányozó küldemény átvételére kap megbízást úgy, mint a perbeli esetben a II. r. alperes. Ilyenkor a szállítmányozó elsődleges kötelessége az, hogy az átvétel során a fuvarozóval szemben megvédje a megbízója érdekeit, ami abból áll, hogy az esetleges igényeket a Ptk. 504. §-a (l) és (2) bekezdéseinek megfelelően érvényesítse (Szállítmányozási feltételek 17. és 18. §-a). Ha e téren mulasztás terheli, úgy az ebből folyó károkért felelősséggel tartozik. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy a Ptk. 521. §-ának (1) bekezdése szerint eljáró szállítmányozó (részszállítmányozó) egyben felelősséggel tartoznék a külföldi szállítmányozó magatartásáért, mert a részszállítmányozó ebben az esetben a “választott” szállítmányozó, akinek felelőssége nem terjed ki a “választó” szállítmányozó tevékenységére [Ptk. 516. § (2) bek.].
A kifejtettek alapján a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján megváltoztatta és a keresetet elutasította. (Legf. Bír. Gf. IV. 30 965/1978. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás