GK BH 1979/252
GK BH 1979/252
1979.07.01.
A fizetési meghagyás elleni ellentmondás nem minősíthető előkészítő iratnak és a felperest megilleti az illetékkedvezmény, ha az ellentmondás folytán keletkezett perben a keresetét az ellenkérelemnek a tárgyaláson történő előterjesztése, illetőleg – tárgyaláson kívüli eljárásban – az alperes előkészítő iratának a benyújtása előtt visszavonja [11/1966. (VI. 29.) PM sz. r. 119/B. §-a (1) bek. b) pont; Pp. 376. § (1) és (2) bek., 393. § (2) bek.].
A fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelemmel indult és a kötelezett által benyújtott ellentmondással perré alakult eljárásban az elsőfokú bíróság a pert megszüntette és a felperest 543 Ft első fokú eljárási illeték megfizetésére kötelezte azon az alapon, hogy az ellentmondás kézhezvétele után a keresettől elállt.
A végzés illetékrendelkezése elleni fellebbezésében a felperes az eljárási illetéket a 300 Ft illetékminimumban kérte megállapítani és arra hivatkozott, hogy a tárgyalás kitűzése előtt állott el a keresetétől, ezért a 11/1966. (VI. 29.) PM sz. rendelet (a továbbiakban: IR.) 119/B. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján csak a kiszabandó eljárási illeték felét, a jelen esetben a perértékre tekintettel az illetékminimumot köteles megfizetni.
A Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta és a felperest 600 Ft fellebbezési eljárási illeték megfizetésére kötelezte. A végzés indokolása szerint a Pp. 376. §-ának (1) bekezdése alapján a bíróság a ténybeli és jogi megítélés szempontjából egyszerű ügyet tárgyalás kitűzése nélkül bírálhatja el. E rendelkezés alapján az elsőfokú bíróság a perben nem tűzött ki tárgyalást. Ebből következik, hogy az IR 119/B. §-a (1) bekezdésének a) pontjában foglalt illetékkedvezmény a felperest akkor illette volna meg, ha az alperes előkészítő iratának benyújtására nyitva álló határidő eltelte előtt vonja vissza a keresetét. A jelen esetben azonban a felperes a keresettől történt elállást tartalmazó beadványát csak április 12-én nyújtotta be az elsőfokú bírósághoz, az alperes előkészítő iratának (az ellentmondásnak) a benyújtása pedig már április 6-án megtörtént.
Az elsőfokú bíróság végzésének az illeték összegét megállapító rendelkezése, és a másodfokú bíróságnak a felperes fellebbezése alapján hozott végzése ellen emelt törvényességi óvás alapos.
Az IR 119/B. §-a (l) bekezdésének a) pontjában engedélyezett illeték kedvezmény alkalmazásának az az előfeltétele, hogy a felperes a keresettől a tárgyaláson az alperes ellenkérelmének az előterjesztése előtt álljon el. A jelen esetben a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelemmel megindult peren kívüli eljárás a Pp. 393. §-ának (2) bekezdése szerint az alperes ellentmondásának beérkezésekor alakult peres eljárássá. Ekkor került a bíróság abba a helyzetbe, hogy állást foglaljon abban a kérdésben, hogy a pert tárgyaláson vagy a Pp. 376. §-ának (l) bekezdése alapján tárgyalás kitűzése nélkül intézi-e el. Erre azonban nem kerülhetett sor és a bíróság tárgyalást sem tűzhetett, mert a felperes az április 6-án érkezett ellentmondás kézbesítése után, április 12-én iktatott beadványában elállt a keresettől. A felperes elállása tehát megelőzte az alperes ellenkérelmének előterjesztését, akár tárgyaláson, akár tárgyalás kitűzése nélkül intézte volna el a bíróság a pert. Ezért az IR 119/B. §-a (l) bekezdésének a) pontja szerinti illetékkedvezmény alkalmazásának a törvényes előfeltételei az adott esetben fennálltak.
Téves a másodfokú ítélet indokolásának az a megállapítása, hogy a felperest csak akkor illette volna meg az illetékkedvezmény, ha az alperes előkészítő iratának benyújtására nyitva álló határidő eltelte előtt vonja vissza a keresetét.
Az IR 119/B. §-a (l) bekezdésének b) pontja akkor engedélyezi az illetékkedvezményt, ha – tárgyalás kitűzése nélküli elintézés esetében – az alperes a kereseti követelést az előkészítő irat benyújtására nyitva álló határidő eltelte előtt elismeri. Az illetékrendeletnek ezt a pontját tehát a felperesnek keresettől történő elállására nem lehet alkalmazni.
Téves az ellentmondás előkészítő iratnak minősítése és ehhez képest az elállás elkésettségének a megállapítása is, mert előkészítő irat előterjesztésének csak perben lehet helye, a per pedig csak az ellentmondásnak a bírósághoz történő beérkezésével indult meg. A perré alakulás után a felperes a keresettől kellő időben elállt, tehát az IR 119/B. §-a (l) bekezdésének a) pontjában előírt törvényes előfeltétel megvalósult, ezért az e jogszabály szerint járó illetékkedvezmény megilleti. Ez a perértékre tekintettel az illetékminimum, vagyis 300 Ft.
A peren kívüli eljárásban benyújtott ellentmondásnak perben tett cselekménnyé való minősítése azt jelentené, hogy fizetési meghagyásból keletkezett perben az IR 119/B. §-a (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott mérsékelt illeték megállapítására soha sem kerülhetne sor, ami ellentétes lenne a rendelet céljával.
Ezek szerint a törvényességi óvással támadott rendelkezések jogszabályt sértenek, ezért az Elnökségi Tanács a Pp. 274. §-ának (3) bekezdése alapján a megyei bíróság végzésének az eljárási illeték összegére vonatkozó rendelkezését és a Legfelsőbb Bíróság másodfokú végzését egész terjedelmében hatályon kívül helyezte és a kifejtetteknek megfelelő határozatot hozott. (Legf. Bír. Eln. Tan. G. törv. 31 561/1978. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás