MK BH 1979/255
MK BH 1979/255
1979.07.01.
Szövetkezeti tagsági vitából származó perben a felek keresetindítás, keresetváltoztatás, beszámítás, valamint viszontkereset útján ugyanabból a jogviszonyból eredő olyan igényt is érvényesíthetnek, amely felől a szövetkezeti szervek (szövetkezeti döntőbizottság, közgyűlés) még nem döntöttek [Pp. 348. § (3) bek.; PK 362. sz.].
A felperes az alperes ipari szövetkezet elnöke volt, 1976. december 20-án a szövetkezet közgyűlése a felperest elnöki tisztsége alól felmentette. Ezt követően a szövetkezet elnöke K. Z. lett, aki korábban az I. gyár alkalmazásában állt. Az I. gyárnál nagy jelentőségű beruházás volt folyamatban, amelyet K. Z. irányított. Ezért az alperes közgyűlése az 1977. február 10-én hozott határozatával engedélyezte K. Z. “a munka menetének megfelelő időtöltését az I. gyárnál.”
A felperes 1977. július 29-én bejelentést tett a népi ellenőrzési bizottsághoz. Ebben azt állította, hogy K. Z. “az 1/1976. (I. 31.) MüM számú rendelet előírásait semmibe véve f. év február 10-től, jelenleg is másodállást tart fenn volt munkáltatójával”.
A népi ellenőrzési bizottság a bejelentés alapján a vizsgálatot lefolytatta. Ennek alapján megállapította, hogy K. Z. a volt munkáltatójánál végez ugyan továbbra is munkát a folyamatban levő beruházás irányításánál, de ezt nem másodállásban vagy mellékfoglalkozásként végzi, hanem társadalmi munkában fejti ki. A népi ellenőrzési bizottság erről a bejelentőt 1977. augusztus 3-án értesítette. Egyben 1977. augusztus 25-én az alperes szövetkezet vezetőségét is tájékoztatta és javasolta a vezetőségnek a bejelentő – a felperes – felelősségre vonását szövetkezeti taghoz nem méltó magatartása miatt.
A szövetkezet vezetősége a felperes ellen a fegyelmi eljárást elrendelte, majd az 1977. szeptember 30-án tartott ülésen hozott határozatával fegyelmi büntetésként a szövetkezetből kizárta.
A fegyelmi határozat ellen a felperes fellebbezést nyújtott be a szövetkezeti döntőbizottsághoz.
A döntőbizottsági eljárás során a felperes az alperes szövetkezet elnökéhez kérelmet intézett s ebben 1977. november 15-i hatállyal tagsági viszonyának megszüntetését, munkaviszony létesítését, majd annak áthelyezéssel való megszüntetését kérte.
Az alperes elnöke 1977. november 2-án írásban közölte a felperessel, hogy tagsági viszonyának a megszüntetéséhez hozzájárul azzal, hogy amennyiben a kikérője nem érkezik meg, úgy munkakönyvét “tagsági viszonya megszűnt” bejegyzéssel postán megküldi.
A szövetkezeti döntőbizottság az 1977. november 21-én hozott határozatával a tagsági viszony 1977. november 15-i hatállyal történő megszüntetésére vonatkozó egyezséget jóváhagyta és a további eljárást megszüntette.
A felperes a határozat ellen kereseti kérelmet terjesztett elő. A döntőbizottság határozatának megváltoztatása mellett a fegyelmi határozat hatályon kívül helyezését és tagsági viszonyának helyreállítását kérte. Kérte továbbá az alperesnek 8700 forint elmaradt jövedelem, az 1976. évre esedékes törzsgárda jutalom és az 1976. évi osztalék megfizetésére kötelezését.
A felperes 1977. december 28-án – még a járásbíróság tárgyalása előtt – kérelemmel fordult az alperes elnökéhez. Korábbi kérelmét megváltoztatva 1977. évi december hó 28-i hatállyal “munkaviszonya megszűnt” bejegyzéssel a munkakönyvének kiadását kérte. Egyben akként nyilatkozott, hogy a szövetkezettel kapcsolatban semminemű munkaügyi vitára nem kerülhet sor, a szövetkezettel szemben követelése nincs. Egyben munkakönyvének átvételét elismerte.
A felperes az utóbbiak ellenére az 1978. február 10-én tartott tárgyaláson a kereseti kérelmét továbbra is fenntartotta. A döntőbizottságnak az egyezséget tudomásul vevő határozata hatályon kívül helyezését kérte, álláspontja szerint az egyezség törvénysértő.
A járásbíróság az ítéletével a szövetkezeti döntőbizottság határozatát hatályon kívül helyezte és a döntőbizottságot az eljárás folytatására utasította. Egyebekben a keresetet elutasította.
Az ítélet indokolása szerint a 9/1967. (X. 8.) MüM számú rendelet 43. §-ának (2) bekezdése határozza meg a fegyelmi eljárás megszüntetésének az eseteit. A (3) bekezdése szerint viszont a fegyelmi eljárás alapjául szolgáló kötelezettségszegés elkövetése és a fegyelmi büntetés tekintetében egyezségnek helye nincs. Minthogy a döntőbizottság a fegyelmi büntetésre kihatóan szüntette meg az eljárást, a határozata törvénysértő.
Az egyéb igények vonatkozásában a járásbíróság azzal az indokolással utasította el a kereseti kérelmet, hogy azok elbírálása elsősorban a szövetkezeti döntőbizottság hatáskörébe tartozik, s a szövetkezeti döntőbizottság határozatát lehet a járásbíróság előtt keresettel megtámadni. Az ítélet fellebbezés hiányában jogerőre emelkedett.
A járásbíróság ítélete ellen emelt törvényességi óvás alapos.
A járásbíróság figyelmen kívül hagyta a Pp. 348. §-ának (3) bekezdésében foglalt azt a jogszabályi rendelkezést, hogy a szövetkezeti tagsági vitákból származó perekben a bíróság az ügy érdemében dönt, tehát a szövetkezeti döntőbizottságot nem utasíthatja új eljárásra és új határozat hozatalára, illetve az eljárás folytatására. Ítéletének tehát a szövetkezeti döntőbizottságot az eljárás folytatására kötelező része törvénysértő.
Törvénysértő a járásbíróság ítéletének a felperes keresetét egyéb vonatkozásban elutasító része is.
Való az, hogy a szövetkezet és tagja közötti vita esetén nincs helye keresetindításnak, a per során pedig a kereset megváltoztatásának, beszámításnak, illetőleg viszontkeresetnek olyan igények tekintetében, amelyeknek elbírálását jogszabály a szövetkezet szerveinek (szövetkezeti döntőbizottság, közgyűlés) hatáskörébe utalja, és ezek a szervek még nem döntöttek. Ezek a korlátozások azonban – amint ezt a PK 372. számú állásfoglalással módosított PK 362. számú állásfoglalás is kifejti – nem vonatkoznak arra az esetre, ha a keresetindítás, keresetváltoztatás, illetőleg a viszontkereset útján érvényesített igény ugyanabból a jogviszonyból ered.
A szövetkezeti tagsági viták intézésére előírt eljárás céljának és egységének az felel meg, ha a bíróság a perben az azonos jogviszonyból eredő igények teljes és végleges elintézésére törekszik. Az adott esetben a felperes a szövetkezeti szervek előtt a tagsági viszonyának megszüntetését, illetve annak módját sérelmezte, míg a per során az ezzel szorosan összefüggő, lényegében ugyanebből a jogviszonyból származó – a tagsági viszony megszűnéséhez szorosan kapcsolódó – igényeket is érvényesített: elmaradt munkabérének megtérítésére, törzsgárdajutalom és az osztalék megfizetésére kérte kötelezni az alperest.
A járásbíróság tehát akkor járt volna el helyesen, ha a felperes idevonatkozó igényei tekintetében – a kereset elutasítása helyett – bizonyítást folytat le és e keresetek felől érdemben dönt. (M. törv. I. 10 228/1978/3. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás