PK BH 1979/262
PK BH 1979/262
1979.08.01.
I. Telki szolgalmat nem lehet létesíteni névleg meghatározott személy javára; a telki szolgalom jogosultja egy telek mindenkori birtokosa [Ptk. 166. § (1) és (2) bek.].
II. A bíróság a telki szolgalmat megszüntetheti vagy gyakorlását felfüggesztheti, ha az a jogosult ingatlanának rendeltetésszerű használatához nem szükséges [Ptk. 170. § (1) bek.].
M. községben a Petőfi u. 7. számú házasingatlan az alperesek tulajdona. Az alperesek az ingatlant még 1958. évben adásvétel útján szerezték. Az ingatlan a telekkönyvben (ingatlan-nyilvántartásban) csak 1973. évben került a nevükre.
A felperesek valamennyien a községben ugyancsak a Petőfi utcában laknak.
Az alperesek házasingatlanának udvarán az úttest közelében egy kút van. A felperesek ezt a kutat vízmerítés céljára hosszú évek óta használták, 1977-ben azonban az alperesek bekerítették ingatlanukat és ezzel lehetetlenné tették a felperesek részére a vízmerítést.
A felperesek ezt birtokháborításként sérelmezték a helybeli államigazgatási hatóságnál.
Az államigazgatási hatóság érdemi döntés nélkül áttette az ügyet a járásbírósághoz.
A járásbíróság ítéletével megállapította, hogy az alperesek tulajdonában álló területen fekvő kútra a felperesek telki szolgalmat szereztek “vízellátásra elbirtoklással”. Kötelezte a bíróság az alpereseket, hogy a kutat elzáró kerítést bontsák le akként, hogy a felperesek részére a vízmerítés biztosítva legyen.
A megyei bíróság akként változtatta meg az első fokú ítéletet, hogy az alpereseket kötelezte: az utcai kerítésnek a kúttal szembeni részét bontsák le és azután megbontott utcai kerítés sarka és a kút között mindkét oldalon létesítsenek kerítést 15 nap alatt. Egyebekben helybenhagyta az első fokú ítéletet.
A bíróság tényként állapította meg, hogy az alperesek ingatlanán 1 m2 nagyságban fekvő kutat annak idején a környék lakói még az 1940. évet megelőző időben közösen létesítették, és azt az utca lakói használták. Az alperesek is csak az 1977. évtől kezdődően akadályozták a kút használatát. A bíróság ítéletének indokolása szerint a felperesek elbirtoklással telki szolgalmat szereztek a vízmerítésre, e joguk gyakorlását az alperesek nem jogosultak akadályozni. Utalt a bíróság a Ptk. 164. §-ának (1) bekezdésére és 165. §-ának (2) bekezdésére.
A mindkét fokú bíróság ítélete ellen megalapozatlanság és törvénysértés miatt emelt törvényességi óvás alapos.
A Ptk. 166. §-ának (1) bekezdése szerint telki szolgalom alapján valamely ingatlan mindenkori birtokosa más ingatlanát meghatározott terjedelemben használhatja vagy követelheti, hogy szolgalommal terhelt ingatlan birtokosa a jogosultságából egyébként folyó valamely magatartástól tartózkodjék. A (2) bekezdés szerint telki szolgalmat átjárás, vízellátás és vízelvezetés, pince létesítése, vezetékoszlopok elhelyezése, épület megtámasztása céljára vagy a jogosult számára előnyös más hasonló célra lehet alapítani.
Az említett törvényi rendelkezésekből következik, hogy a telki szolgalom jogosultja egy telek mindenkori birtokosa. Ez lehet tulajdonos, haszonélvező, bérlő, haszonbérlő stb. Hasonlóképpen nem eleve megnevezett személy a kötelezett sem, hanem ugyancsak egy másik telek mindenkori birtokosa. Ebből nyilvánvaló, hogy telki szolgalmat névleg meghatározott személy javára nem lehet létesíteni, ez esetben ugyanis nem telki szolgalomról, hanem személyes szolgalomról van szó.
Törvényt sértett tehát az elsőfokú bíróság, amikor telki szolgalmat név szerint megnevezett személyek javára létesített, és ugyancsak törvényt sértett a másodfokú bíróság is, amikor az elsőfokú bíróságnak ezt a rendelkezését helybenhagyta.
A Ptk. 168. §-ának (1) bekezdésére és 158. §-ának (2) bekezdésére figyelemmel a telki szolgalmat az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni, a törvénysértően létesített telki szolgalom azonban az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1972. évi 31. számú törvényerejű rendelt végrehajtásáról rendelkező 27/1972. (XII. 31.) MÉM számú rendelet 16. §-ának (2) bekezdése értelmében bejegyzésre nem alkalmas.
Ezen túlmenően a jogerős ítélet megalapozatlan is.
A Ptk. 170. §-ának (1) bekezdése szerint a bíróság a telki szolgalmat megszüntetheti vagy gyakorlását felfüggesztheti, ha az a jogosult ingatlanának rendeltetésszerű használatához nem szükséges.
A per során tanúként kihallgatott L. A. tanácsi kirendeltségvezető vallomásából kitűnik, hogy az I. r. felperes házánál vízvezeték is van. Erre utal az alperesek beadványa és özv. K. K.-né IV. r. felperes személyes előadása is. A bíróság azonban elmulasztotta a tényállást felderíteni abban a vonatkozásban, hogy van-e a községben vízvezeték vagy olyan közkút, amelyet a felperesek hasonló távolságban és körülmények között közelíthetnek meg, mint az alperesek ingatlanán levő kutat. Ez esetben ugyanis az elbirtoklással szerzett vízmerítési telki szolgalmi jog megszüntethető.
Tisztázni kell továbbá a tényállást arra nézve is, hogy a felperesek ingatlanán létesíthető-e kút és milyen költséggel. A szolgalmi jog fenntartása szempontjából ez nem közömbös.
Végül ugyancsak L. A. tanúvallomásából kitűnik, hogy a perbeli kút nem 1 m2, hanem 1 n.-öl területen fekszik, ez pedig 3,6 m2-nek felel meg. Egyébként is az ítéletben megjelölt 1 m2 terület valószínűtlenül kevésnek mutatkozik kút megközelítése és használata céljára.
Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletét – a járásbíróság ítéletére is kiterjedően – a Pp. 274. §-ának (3) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és a járásbíróságot új eljárás és új határozat hozatalára utasította (P. törv. I. 21 144/1978. sz.).
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás