PK BH 1979/267
PK BH 1979/267
1979.08.01.
I. Az ország területét jogellenesen elhagyóval szemben indított ajándék visszakövetelése iránti perben a bíróságnak hivatalból is törekednie kell a tényállásnak a részletkérdésekre is kiterjedő felderítésére. A külföldre távozás az ajándék visszakövetelése szempontjából súlyos jogsértésnek minősíthető, ha a megajándékozott a végleges szándékú külföldre távozásával a gondozásra és ápolásra szoruló idős, hanyatló egészségi állapotban levő szülőjét hagyja magára [Ptk. 582. § (2) és (3) bek.].
II. Az ajándékba adott ingatlan visszakövetelésére irányuló jogot nem érintik a tulajdonszerzési korlátozásról szóló jogszabályi rendelkezések [32/1971. (X. 5.) Korm. sz. r. 3. §, 8. §].
Az orvos foglalkozású, 1977. június 4-én útlevéllel külföldre távozott, de az ország területére vissza nem tért alperes az I. és II. r. felperesek gyermeke. Az I–II. r. felperesek házasságának felbontása után az alperes a II. r. felperesnek és új házastársának – a III. r. felperesnek – a háztartásában élt s megvásárolta a társasházban levő másfél szobás öröklakást.
A felperesek a keresetlevelükben azt állították, hogy az alperes az általuk közösen ajándékozott 386 000 forintból vásárolta meg az öröklakást, hivatkoztak arra, hogy velük szemben elkövetett “súlyos jogsértésnek” minősül az alperesnek az a magatartása, hogy ismeretlen helyen külföldön maradt. Ezért az ajándék helyébe lépett értéket visszakövetelték, kérték az öröklakás eszmei 1/2 részére az I. r. felperes, eszmei 1/4-1/4 illetőségére pedig a II. és III. r. felperes tulajdonjogának a bejegyzését.
Az alperes ügygondnoka a kereset elutasítását nem kérte.
A kerületi bíróság jogerőre emelkedett ítéletével kötelezte az alperest, hogy “ajándék visszaadása” címén 15 nap alatt adjon ki a felperesek tulajdonjogának bejegyzésére alkalmas okiratot. Vagylagosan kötelezte az alperest arra is, hogy az ítélet alapján tűrje az ingatlan-nyilvántartásba a felperesek tulajdonjogának a bejegyzését.
A kerületi bíróság álláspontja szerint a hazatérést megtagadó alperes az őt megajándékozó felperesekkel szemben “súlyos jogsértést” követett el. Ezért a Ptk. 582. §-ának (2) bekezdése alapján az ingatlan megvásárlására adott ajándék helyébe lépett öröklakás tulajdonjogát – a juttatás arányának megfelelő elosztás szerint – a felperesek részére visszaadni rendelte.
A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvás – az alábbiak szerint – megalapozott.
A Büntető Törvénykönyv – egyebek között – a tiltott határátlépés és a hazatérés megtagadása* bűntettének az elkövetőivel szemben a vagyonelkobzás mellékbüntetésként való alkalmazását is lehetővé teszi. A módosított 31/1971. (X. 5.) Korm. számú rendelet 13. §-ában valamint a 32/1971. (X. 5.) Korm. számú rendelet 13. §-ában írt rendelkezések pedig államigazgatási úton biztosítanak lehetőséget annak a személynek a lakás –, üdülő –, telektulajdona állami tulajdonba vételére, aki az országot engedély nélkül hagyta el, ha felhívás ellenére nem tér vissza, vagy egyébként juttatja kifejezésre azt a szándékát, hogy végleg külföldön marad.
A belföldön visszamaradt hozzátartozók olykor megalapozott indokokra hivatkozással, más esetben kellő alap nélkül lépnek fel a külföldre távozott személyek vagyontárgyaira támasztott igénnyel. Az ilyen tárgyú perekben nem nyújtható jogsegély ahhoz, hogy a jogellenesen külföldre távozott személyek hozzátartozói megalapozatlan igények érvényesítésével az állami tulajdonba vétel alól vagyontárgyakat vonjanak el.
A jogalkotó a felhívott jogszabályok megalkotásával kizárólag a jogellenesen külföldre távozó személyeket kívánta hátránnyal sújtani s nem azokat a személyeket, akik az országot jogellenesen elhagyó személlyel szemben jogszerű követelést érvényesíthetnek. Így ezekben az ügyekben jelentkező érdek-összeütközésekre is figyelemmel fokozottan kell törekedni a tényállás minden irányú tüzetes felderítésére. A családon belül vagy közeli hozzátartozók között létrejött szóbeli megállapodások valóságos tartalma utólag nehezen deríthető fel. Korabeli okirati bizonyítékok hiányában a bíróság nem elégedhet meg az érdekelt felperesek vagy a közvetlen tényismerettel nem rendelkező ügygondnok nyilatkozatával, hanem hivatalból is törekednie kell a tényállás részletkérdésekre is kiterjedő felderítésére.
Az adott esetben a felperesek a kereseti igényüket arra alapítják, hogy a hazatérést megtagadó alperes jelentős pénzösszeget kapott tőlük s ezen vásárolta meg a perbeli öröklakást, amelyre ajándék visszakövetelése címén igényt tartanak. A felperesek egyoldalú előadását azonban az eddig rendelkezésre álló adatok megnyugtató módon nem támasztják alá. Nincsen felderítve a tényállás abban a körben, hogy a felperesek közül ki, milyen összegű ajándékot adott az alperesnek, mikor történt az ingatlan vásárlása, mennyi volt a vételár. Nem csatolták a felperesek még az adásvételi szerződést sem. Végül nem áll rendelkezésre a felperesek előadásán kívül olyan hitelt érdemlő ingatlan-nyilvántartási adat sem, amelynek alapján a tulajdonjog változása tárgyában megalapozott ítéleti döntés lenne hozható.
A jogerős ítélet már az előadott indokok alapján is megalapozatlan, ezen túlmenően azonban a Legfelsőbb Bíróság az alábbiakra mutat rá.
A Ptk. 582. §-ának (2) bekezdése értelmében, ha a megajándékozott vagy vele együtt élő hozzátartozója az ajándékozó vagy közeli hozzátartozója rovására súlyos jogsértést követ el, az ajándékozó visszakövetelheti az ajándékot, vagy követelheti az ajándék helyébe lépett értéket.
A (3) bekezdés értelmében pedig az ajándékozó visszakövetelheti az ajándékot, vagy követelheti az ajándék helyébe lépett értéket akkor is, ha az a feltevés, amelyre figyelemmel az ajándékot adta, utóbb véglegesen meghiúsult, és enélkül az ajándékozásra nem került volna sor.
Arra helyesen utal a törvényességi óvás, hogy a külföldre távozás önmagában még nem minősíthető olyan súlyos jogsértésnek, amely miatt a Ptk. 582. §-ának (2) bekezdése alapján az ajándék vagy az annak helyébe lépett érték visszakövetelhető. Ha azonban a megajándékozott a gondozásra és ápolásra szoruló idős, hanyatló egészségi állapotban levő szülőjét hagyja magára úgy, hogy végleges szándékkal külföldre távozik, úgy jogi lehetőség nyílhat a “súlyos jogsértés” megállapítására is. A kerületi bíróság azonban e vonatkozásban sem tisztázta a tényállást.
Végül nem mellőzhető annak tisztázása sem, hogy az a feltevés, amelyre figyelemmel a felperesek az állítólagos ajándékot adták, utóbb véglegesen meghiúsult-e, s az adott tényállás nem nyújt-e alapot a Ptk. 582. §-ának (3) bekezdése alapján az ajándék visszakövetelésére.
Megállapítható tehát, hogy a jogerős ítélet megalapozatlan: ezért azt a Legfelsőbb Bíróság Pp. 274. §-ának (3) bekezdése értelmében hatályon kívül helyezte, egyben a kerületi bíróságot a fenti körülmények tisztázása végett új eljárásra és új határozat hozatalára utasította.
Megjegyzi a Legfelsőbb Bíróság, hogy olyan esetben, amikor a súlyos jogsértés ténybeli és jogi feltételei egyébként fennállnak, a módosított 32/1971. (X. 5.) Korm. sz. rendelet (R.) 3. §-ában írt tulajdonszerzési korlátozás nem fosztja meg az ajándékozót attól a jogától, hogy az ajándékot (a helyébe lépett értéket) visszakövetelhesse. A törvényhozó a súlyos jogsértést elkövető megajándékozottat kívánta azzal a joghátránnyal sújtani, hogy az ajándék tárgyát elveszti, illetőleg annak értékét köteles megtéríteni. E hátrány alól pedig a nevezett nem mentesülhet pusztán azon az alapon, hogy az ajándékozó más ingatlannal is rendelkezik. Amikor az ajándékozó eredményesen visszakövetelheti az ajándékot, lényegében a korábbi tulajdoni helyzet visszaállítására kerül sor, s ilyen esetben az ajándékozót illetheti meg a választási jog a tekintetben, hogy esetleges többletingatlanát az R. 8. §-ában írt rendelkezések alapján értékesíthesse. Ellenkező jogi álláspont azzal az eredménnyel járna, hogy a súlyos jogsértést elkövető megajándékozottak rajtuk kívül álló körülmények folytán egyoldalú előnyökhöz jutnának, s nem érvényesülnének azok a célkitűzések, amelyeket a törvényhozó a súlyos jogsértést elkövetőkkel szemben fenntartás nélkül kívánt érvényre juttatni. (P. törv. V. 20 820/1978. sz.)
*
Az 1978. évi IV. tv. (új Btk.) szerint: jogszabály kijátszásával külföldön maradás.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás