PK BH 1979/270
PK BH 1979/270
1979.08.01.
Ha a járulék a főköveteléstől függetlenül tárgya az eljárásnak, a perérték megállapításánál – a főkövetelésre tekintet nélkül – csak a járulék értékét lehet figyelembe venni [Pp. 24. § (1) bek., 25. § (4) bek.].
A felperes keresetében az alpereseket hétvégi házuk lebontására kérte kötelezni annak megállapítása mellett, hogy az ingatlanon a felperes jogosult épületet létesíteni. Másodlagos kereseti kérelme a közös tulajdon megszüntetésére irányult. A felperes a perértéket 105 300 Ft-ban jelölte meg és illetékfeljegyzési jog engedélyezését kérte. Az elsőfokú bíróság az illetékfeljegyzési jog engedélyezése iránti kérelemmel kapcsolatban csatolt nyilatkozatot hiánypótlás végett visszaadta, majd végzésével az illetékfeljegyzési jog engedélyezése iránti kérelmét elutasította. Felhívta a felperest 6318 Ft kereseti illeték lerovására.
A másodfokú bíróság fellebbezés folytán az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta és a felperest 1640 Ft fellebbezési illeték megfizetésére kötelezte. A végzés indokolása szerint a felperes mindössze 50 Ft fellebbezési illetéket rótt le. A per értéke pedig a kereset szerint 105 300 Ft. A fellebbezés az egész perre vonatkozik, a fellebbezés tehát (végzés elleni fellebbezés esetében minden megkezdett 1000 Ft után 15 Ft) 1690 Ft illetéket kellett volna a felperesnek lerónia.
A másodfokú bíróság végzése ellen törvénysértés miatt emelt törvényességi óvás alapos.
A Pp. 24. §-ának (1) bekezdése szerint a pertárgy értékének megállapításánál a keresettel érvényesített követelés vagy más jog értéke az irányadó. A 25. § (4) bekezdése értelmében a főkövetelés járulékai (kamat, költség stb.) az értékmegállapításnál figyelmen kívül maradnak.
Ezek a rendelkezések nem tekinthetők irányadónak akkor, ha a járulék a főköveteléstől függetlenül tárgya az eljárásnak. Ilyenkor a perérték megállapításánál – a főkövetelésre tekintet nélkül – csak a járulék értékét lehet figyelembe venni.
A perérték meghatározása szempontjából járulékos jellegű az illetékfizetési kötelezettség is. Ha tehát a fél az illeték összegét sérelmezi, akkor a főköveteléstől független illetékfizetési kötelezettség az eljárás tárgya, tehát a fellebbezési érték a vitássá tett illetékösszeg. Az adott esetben a felperes a kereseti illeték lerovására kötelező határozat ellen élt fellebbezéssel, ezért a fellebbezési érték az elsőfokú bíróság által megállapított 6318 Ft kereseti illeték. A másodfokú bíróságnak ennek alapulvételével a felperest terhelő illeték összegét 105 Ft-ban kellett volna megállapítania és a lerótt 50 Ft-ot figyelembe véve a felperest még 55 Ft megfizetésére lehetett volna csupán kötelezni.
A fentiekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a másodfokú bíróság végzésének az 55 Ft-ot meghaladó illetékfizetésre vonatkozó rendelkezését a Pp. 270. §-ának (3) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte. (P. törv. I. 20 960/ 1978. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás