GK BH 1979/272
GK BH 1979/272
1979.08.01.
A Ptk. módosítása vagy az annak alapján kiadott új jogszabályok a gazdálkodó szervezeteknek a korábban hatályos jogszabályokat megfelelő szerződéses kikötéseit – kifejezett rendelkezés nélkül – nem tették hatálytalanokká [7/1978. (II. 1.) MT sz. r. 19. § (3) bek., 43. § (1) bek.; 5/1968. (IV. 6.) ÉVM sz. r.-tel közzétett építési szerződés alapfeltételei 33. § (3) bek.; 20/1977. (VI. 25.) MT sz. r.-tel módosított 44/1967. (XI. 6.) Korm. sz. r.; Ptk. 246. § (4) bek.].
Egy lakótelep egyik épületét az alperes a felperessel 1976. december 10-én kötött 81 964 130 Ft összegű szerződés alapján építette. A szerződés szerint a teljesítési határidő 1977. augusztus 31. volt. A 219 lakásos épület tényleges átadás-átvétele 1977. október 24-én volt. Az alperes az akkor megállapított hiánypótlási munkák teljesítésére 1977. november 15-i határidőt vállalt.
A felperes 1978. április 6-án előterjesztett, majd módosított keresetében a szerződéses befejezési és a hiánypótlási határidő túllépése miatt 81 964 130 Ft vállalkozói díj alapulvételével vagylagosan 1977. október 1. napjától 24-ig 235 635 Ft késedelmi és 1 639 280 Ft hiánypótlási, illetve – ha ennek feltétele fennáll – december 28-ig 2 110 528 Ft késedelmi kötbér megfizetésére kérte kötelezni az alperest. A kötbérszámítás alapjának 1977. október 1. napjában való megjelölését azzal indokolta, hogy a szerződésben foglalt megállapodás értelmében a késedelem első 30 napja kötbérmentes.
Az alperes a kereset elutasítását kérte. Vitatta mind az átadási, mind a hiánypótlási kötbér jogalapját és összegszerűségét. Arra hivatkozott, hogy a késedelemben vétlen, mert egyrészt a felperessel közvetlen szerződéses jogviszonyban álló más vállalkozók késedelmes teljesítése miatt nem volt munkaterülete, másrészt az alapdokumentáció hiányos volt, így pl. nem tartalmazta az épület főbejáratához való közlekedésre alkalmas utat. Ezt a munkát a felperes csak 1977 októberében rendelte el. Előadta, hogy 1976. augusztus 26-án a munkákat készre jelentette, az átadás-átvétel meghiúsulása, illetve indokolatlan elhúzódása nem eshet az ő terhére. Az átadás-átvételkor megállapított tv-antennahiány miatt a közreműködőjét perbehívta, az azonban a perbe nem avatkozott be.
Az elsőfokú bíróság szakértői bizonyítást rendelt el. A szakvélemény megállapításai szerint az 1977. augusztus 26-án történt készrejelentés irreális volt. Ekkor ugyanis az épületben még nem volt felvonó és nem volt az épületnek elektromos ellátása sem. Ezeken a lakhatást, illetve a rendeltetésszerű használatot akadályozó körülményeken felül a lakásokban is több olyan hiány hiba volt, amelyek a lakásokat használatra alkalmatlanokká tették. Ilyenek pl.: a WC-k, a fürdők, a konyhák meszelése javításának, a lakköntött ablakok újramázolásának követelménye, a szellőzőberendezések beszabályozási hibái, a 218 lakás közül 192-ben szükséges padlócsere, mellékhelyiségek burkolatának cseréje. Hiányzott a központi tv-antenna is. Az elektromos bekapcsolásra 1977. október 24-én került sor. A felvonók vizsgája október 24., 25. és 27-én volt. A szakvélemény szerint az alperes előkészítő iratában hivatkozott akadályoztatásokat bizonyítékok nem támasztják alá.
A továbbiakban a szakértő kifejtette, hogy a hiánypótlási munkák elvégzésének idejére csak az 1977. november 17-i birtokbaadási jegyzőkönyv adott támpontot. Ekkor a felek közösen azt rögzítették, hogy “a lakók beköltözésének, illetőleg az épület használatának akadálya nincs”. Ekkor a felperes az épületet a lakásszövetkezetnek átadta. Az építési napló is azt támasztja alá, hogy a hiánypótlási munkák ez ideig elkészültek, mert november 21-én az építési naplót a felek közösen lezárták. A hiánypótlási igazolást azonban a felperesek csak 1977. december 28-án adta ki.
A szakértői véleményben foglaltakat a felperes elfogadta és a keresetét ennek megfelelően módosította. Eszerint 1977. október 1-jétől 31-ig 317 595 Ft átadási késedelmi és 1977. december 1-jétől 28-ig (27 napra) hiánypótlási késedelem miatt 1 106 514 Ft, összesen 1 424 109 Ft kötbérigényt érvényesített.
Az alperes a szakértő ténymegállapításaival egyetértett. Észrevételében ismételten rámutatott, hogy az elektromos energia szolgáltatása a felperes feladata volt, az ő tevékenységével összefüggő ok miatt nem kerülhetett sor korábban az átadásra. Az átvételt akadályozó másik ok az út hiánya, az eredeti szerződés tárgyát nem képezte. Arra is hivatkozott, hogy a hiánypótlási hibakijavítási kötelezettségének kellő időben eleget tett.
Az elsőfokú bíróság az alperest 53 691 042 Ft végszámlaösszeg alapulvételével az 1977. szeptember 1-jétől november 15-ig terjedő időre 1 032 952 Ft késedelmi kötbér megfizetésére kötelezte, a felperes ezt meghaladó keresetét elutasította. Az ítélet indokolása szerint a lakóépület szerződés szerinti befejezési határideje 1977. augusztus 31., a vállalkozói díj 81 964 130 Ft, a létesítmény számlázott értéke 53 691 042 Ft volt. Az alperes 1977. augusztus 26-án kelt levelében a munkákat szeptember 12-ére átadás-átvételre készre jelentette. A szeptember 16-án megkezdett átvétel meghiúsult, mert a felperes az épület rendeltetésszerű használatát akadályozó hibák miatt megtagadta az átvételt. Az alperes 1977. október 24-ére kérte az újabb átadás-átvétel kitűzését. Az ekkor megkezdett és október 31-én befejezett átadás-átvételi eljáráson a felperes 2 118 630 Ft értékű munkát érintő hibával átvette a lakóépületet. E hibák, hiányok kijavításának, illetőleg pótlásának határidejét az alperes 1977. november 15. napjában jelölte meg. A hiánypótlási időszakra a felperes a lakóházat visszaadta az alperesnek azzal, hogy a felek a birtokbaadást november 15-én kezdik meg. Az üzemeltető lakásszövetkezettel közösen 1977. november 17-én felvett jegyzőkönyv azt rögzíti, hogy a lakók beköltözésének, illetve az épület használatának nincs akadálya. A szakvélemény és a birtokbaadási jegyzőkönyv fenti megállapítása azt bizonyítja, hogy az alperes a hiánypótlási kötelezettségének ekkor már valóban eleget tett. Ezt támasztja alá az építési naplónak november 21-én történt lezárása is. Az elsőfokú bíróság elfogadta az alperesnek azt a védekezését, hogy a hibák kijavítása kellő időben megtörtént. A felperes nem tudta megfelelően bizonyítékokkal alátámasztani azt az előadását, hogy az alperes késedelme december 28-ig tartott. Az erről szóló igazolás ellentétes a november 17-i jegyzőkönyvvel, az legfeljebb csak azt jelentette, hogy a lakások birtokbavételének elhúzódása folytán a kijavítások formális igazolására késve került sor.
Az elsőfokú bíróság a kötbért 1977. szeptember 1-jétől 30-ig is kiszabta, mert az indokolásában kifejtett álláspontja szerint bár a felek a szerződésben a késedelem első 30 napjára a kötbérmentességet kikötötték, de a per elbírálására irányadó jogszabályok ezt már nem teszik lehetővé, sőt a Ptk. 246. §-ának (4) bekezdése, valamint a 7/1978. (II. 1.) MT sz. rendelet 19. §-ának (3) bekezdése és 43. §-ának (1) bekezdése kifejezetten kizárják az ilyen megállapodást.
Az elsőfokú bíróság a kötbér alapjául a számla szerinti 53 691 042 Ft-ot vette figyelembe és ennek alapulvételével kötelezte az alperest az 1977. szeptember 1-jétől november 15-ig terjedő időre a 7/1978. (II. 1.) MT sz. rendelet 59. §-ának (3) bekezdésében meghatározott kötbér megfizetésére. A további 43 napra esedékes kötbér tekintetében a keresetet elutasította.
Az ítélet ellen mind a két fél fellebbezett.
A felperes az első fokú ítélet megváltoztatását és módosított keresetének megfelelően 1 424 109 Ft kötbér megfizetésére kérte kötelezni az alperest. A fellebbezését azzal indokolta, hogy az elsőfokú bíróság a 30 napos kötbérmentesség elbírálásánál tévedett, mert a szerződés megkötésekor hatályban volt 5/1968. (IV. 6.) ÉVM sz. rendelet annak kikötését lehetővé tette. Ez a jogszabály volt hatályban a kötbérösszeg megállapításánál figyelembe veendő időtartam idején is. Téves az elsőfokú bíróság ítélete a kötbéralap meghatározásában is, mert a szerződés összege nem 53 691 000, hanem 81 964 130 Ft volt. Sérelmezte végül, hogy a bíróság hiánypótlási kötbért nem szabott ki, holott 1977. november 15. határidőre a hiánypótlás nem történt meg.
Az alperes a fellebbezésében a marasztalás összegének 214 752 Ft-ban való megállapítását, az ezt meghaladó kereset elutasítását kérte. Sérelmezte, hogy a bíróság a kereseti kérelmen túlterjeszkedett, amikor a felek által kötbérmentesnek kikötött 30 napra is kötbér megfizetésére kötelezte. Arra is hivatkozott, hogy a felperes az 1977. november 1–15. közötti időtartamra kötbért nem kért, ennek ellenére az elsőfokú bíróság az 1977. szeptember 1-jétől november 15-ig terjedő teljes időtartamra megállapította a kötbérfizetési kötelezettségét.
A fellebbezési eljárás során megtartott tárgyaláson a felperes a keresetét ismét módosította. Arra hivatkozott, hogy a feleknek az első 30 nap késedelmére vonatkozó kötbérmentességben való megállapodása a kötelező igényérvényesítésre tekintettel hatálytalan. Ezért késedelmi kötbér iránti keresete az 1977. szeptember 1-jétől október 24-ig terjedő időszakra 806 141 Ft, a hiánypótlási késedelmi kötbér iránti keresete pedig 1977. december 1-jétől december 28-ig 1 157 492 Ft kötbér megfizetésére irányul. A kötbéralapot 82 678 309 Ft-ban jelölte meg.
Az alperes a fellebbezési eljárásban 81 964 130 Ft szerződési összeg, mint kötbéralap után 1977. október 1-jétől 24-ig napi 1/8%-kal számított 246 000 Ft kötbért elismert. A hiánypótlási kötbérigény elutasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy 1977. november 15-ig a hiányokat pótolta és a hibákat kijavította.
A fellebbezések az alábbiak szerint részben megalapozottak.
Az 1978. évi 2. sz. tvr. 9. §-a szerint a törvény rendelkezéseit a hatálybalépése előtt (1978. március 1.) keletkezett jogviszonyból eredő és jogerős határozattal még el nem bírált jogokra és kötelezettségekre is alkalmazni kell. Ez a rendelkezés azonban nem jelenti azt, hogy a felek a korábban hatályos jogszabályoknak megfelelő egyes szerződéses kikötései (pl. 30 napos kötbérmentesség, kapacitásfoglalási szerződés megszegése esetére a jogszabályban meghatározott kapacitásfoglalási díj stb.) hatálytalanná váltak, vagy az 1977. augusztus 1. előtti hiánypótlás késedelme esetére az akkor még nem létezett hiánypótlási kötbér intézményét alkalmazni lehetne. A helyes álláspont az, hogy az 1978. március 1. előtt bekövetkezett szerződésszegésnek ezelőtt az időpont előtti részére még a korábbi, az 1978. március 1. utáni részére már az új jogszabályokat kell alkalmazni.
A felek a szerződést 1976. december 10-én kötötték. Az ekkor hatályban volt 5/1968. (IV. 6.) ÉVM sz. rendelettel közzétett építési szerződési alapfeltételek 33. §-ának (3) bekezdése szerint a szerződésben kikötötték, hogy az átadási késedelem első 30 napja kötbérmentes. A felek e jogszabály adta jogukkal éltek, megállapodásuk hatályos volt, s mivel a kötbérmentes 30 nap 1977. szeptember 30-ig tartott, ezt figyelembe kell venni. Nem érinti és nem zárja ki az előbbieket a felperes felemelt keresetében hivatkozott igényérvényesítési kötelezettség sem, mert a 20/1977. (VI. 25.) MT sz. rendelettel módosított 44/1967. (XI. 5.) Korm. sz. rendelet eltérő vagy a korábbi jogszabály érvényesülését kizáró rendelkezést nem tartalmaz. Az alapfeltételek szóban levő rendelkezései tehát hatályban maradtak.
A kifejtettek szerint az alperes kötbérfizetési kötelezettsége 1977. október 1-jén kezdődött. Az átadási késedelem időtartamának megállapításánál azt kell figyelembe venni, hogy a műszaki átadási eljárás 1977. október 24-én megkezdődött, s ekkor a jegyzőkönyvben megállapított hibákkal és hiányokkal ugyan, de az átvétel megtörtént. Arra nézve nincs tényállás, hogy a hibák és hiányok miatt az épület ekkor sem lett volna átvehető állapotban. Ilyen tényállás esetében sem lehet azonban a kereseten túlterjedő marasztaló határozatot hozni, mert ez a Pp. 215. §-ának abba a rendelkezésébe ütközik, hogy a döntés nem terjedhet túl a kereseti kérelmen. Jelen esetben pedig a felperes a késedelmi kötbért a keresetében 1977. október 24-ig terjedő időszakra érvényesítette.
A felperes a fellebbezési tárgyaláson a kötbéralapot 82 678 309 Ft-ban jelölte meg, de ezt a felszámítást semmivel sem bizonyította. Azt a felek egyezően adták elő, hogy a szerződésben kikötött vállalkozói díj 81 964 130 Ft. A kötbér alapjaként tehát ezt az összeget kell figyelembe venni.
Az átadási késedelem esetén a kötbér mértéke a késedelem első hónapjában napi 1/8, a második hónapban 1/4%. Az első hónapi kötbérmentességre figyelemmel az alperes a második hónapban az arra előírt 1/4% kötbért tartozik a szerződési összeg alapulvételével megfizetni.
A hiánypótlási munkák teljesítésére az alperes 1977. november 15-i határidőt vállalt. Az ezen a napon felvett jegyzőkönyv szerint a felek a hiba-felülvizsgálatot szúrópróbaszerűen megtartották. Megállapították, hogy beköltözést gátló hiba az épületen nincs, a teljes kijavítás azonban nem készült el, így hibaigazolás csak a teljes befejezés után adható ki. Az alperes a hiánypótlási munkákat tehát határidőre nem végezte el. Ezt támasztja alá az alperes 1977. december 21-én kelt, a felpereshez intézett levele is, amely szerint “A tárgyi épület hibapótlási munkáival elkészültünk és jelen levelünkkel készre jelentjük. Kérjük a felülvizsgálat idejét soron kívül kitűzni”. Ezt követően került sor 1977. december 28-án a közös jegyzőkönyv felvételére, amely szerint a jelenlevők megállapították, hogy az átadás-átvételi jegyzőkönyvben rögzített hibákat “a mai nappal” teljesítette a kivitelező. A bizonyítékokból tehát az állapítható meg, hogy az alperes a hiánypótlási kötelezettségét késedelmesen, csak 1977. december 28-ra teljesítette.
A hiánypótlással érintett lakások számára vonatkozóan a következők állapíthatók meg.
Az átadás-átvételkor felvett hibajegyzék szerint a lakóépület valamennyi lakásában hibák, hiányok voltak. A hiánypótlás felülvizsgálata során a felek a hibák javításáról vagy a még fennálló hibákról lakásonként jegyzéket nem készítettek. Ebből az következik, hogy 1977. december 28-ig az alperes a teljes épülettel hiánypótlási késedelemben volt. A késedelem november 16-án kezdődött, amelytől december 28-ig a felperesnek 2 213 000 Ft hiánypótlási késedelmi kötbér járna. A felperes azonban a módosított keresetében hiánypótlási késedelem címén csak az 1977. december 1-jétől 28-ig terjedő időre járó 1 157 492 Ft kötbér megítélését kérte. A megjelölt időszakra eső kötbér összege a szerződési érték és a jogszabályban meghatározott kulcs alapulvételével helyesen 1 598 298 Ft lenne. A bíróság a keresethez kötve van, annak korlátain túl nem terjeszkedhet, ezért a felperes által kért kötbérösszeget vette alapul. A Legfelsőbb Bíróság figyelembe vette azt, hogy az alperes a lakásokban levő hibák túlnyomó többségét, mintegy 80%-át a vállalt határidőben kijavította. december elejére további hiányokat is pótolt az alperes, a hiánypótlási késedelem folytán számottevő kár nem keletkezett, ezért az alperes által fizetendő hiánypótlási kötbér összegét a törvényes kötbér 50%-ára mérsékelte.
A Legfelsőbb Bíróság nem fogadta el az alperes arra vonatkozó védekezését sem, hogy a kötbéralap kiszámítására vonatkozó részletes szabályok hiányában a jogszabály alkalmazására nincs lehetőség. A 20/1977. (VI. 25.) MT sz. rendelet az új lakóépületek esetén a műszaki átadáskor megállapított hibák és hiányok pótlására, illetve kijavítására vonatkozó határidő elmulasztása esetére a hiánypótlási kötbér intézményét ismét bevezette. E rendelet 1977. augusztus 1-jén hatályba lépett és 1978. március 1-jéig hatályban volt. A 7/1978. (II. 1.) MT sz. rendelet pedig 1978. március 1. óta hatályban van, következésképpen azokat alkalmazni kell. Mindkét rendelet meghatározza a kötbér alapját amikor úgy rendelkezik, hogy a kötbér a hiányok, hibák által érintett lakásokra jutó költségvetés szerinti összeg után jár. Meghatározza a kötbér mértékét is, tehát a jogszabály alkalmazása, a kötbér összegének kiszámítása részletes szabályok hiányában is lehetséges.
A kifejtettek szerint a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján megváltoztatta s az alperes által fizetendő kötbér összegét a fentiek szerint állapította meg. (Legf. Bír. Gf. VI. 31 411/1978. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás