MK BH 1979/281
MK BH 1979/281
1979.08.01.
Teljesítmény-előíráson (munkanormán) alapuló munkadíjazási rendszer alkalmazása esetén a termelőszövetkezet vezetősége a munkaügyi szabályzatban határozza meg a teljesítmény-előírásnak megfelelő munkadíjat, amelynek összegét a körülmények megváltozása esetén – nem visszamenőleges hatállyal – módosíthatja [1967. évi III. tv. 67. § (2) bek.; 7/1977. (III. 12.) MT sz. r. 6. § (2) bek., 92. § (2) bek., 160. § (2) – (3) bek.; 6/1967. (X. 24.) MÉM sz. r. 169. § (1) bek.].
A felperes 1968 óta tagja az alperes termelőszövetkezetnek, ahol gépi fejő női beosztásban dolgozott. A fejésért és a gép tisztításáért 1977. május 13-ig literenként 47 fillér munkadíjban részesült. Ugyanazon a telepen dolgozott állatgondozói beosztásban a férje is, aki 1977. május 13-án megbetegedett és azóta is keresőképtelen. A férj helyére más, a felperessel hozzátartozói kapcsolatban nem álló tagot osztottak be állatgondozónak. Erre tekintettel a termelőszövetkezet vezetősége az 1977. június 1. napjától hatályos határozatával a munkabérszabályzatban a gépi fejésre vonatkozó munkadíjtételt megbontotta akként, hogy a gépi fejést végző felperes literenként 35 fillér, az új állatgondozó pedig 12 fillér munkadíjat kap. A termelőszövetkezet vezetősége ezt az intézkedését azzal indokolta, hogy a tejhozam növelésében a felperessel családi kapcsolatban és az ehhez igazodó szoros gazdasági érdekközösségben nem álló új állatgondozót is érdekeltté kell tenni. A korábban megalkotott – 1976. március 1-jétől hatályos – munkabérszabályzatban a munkadíjtétel ilyen megbontására nem volt szükség, mert az állatok gondozását és a gépi fejést is egy családhoz tartozó személyek látták el.
A felperes ezt sérelmesnek tartotta és a szövetkezeti döntőbizottsághoz fordult. Kérte, hogy a döntőbizottság kötelezze a szövetkezetet: munkadíját 1977. május 13-át követően is literenként 47 fillérrel számolja el.
A szövetkezeti döntőbizottság a határozatában megállapította, hogy a szövetkezet bérszabályzatának módosítása helyes és gazdaságilag indokolt volt. A kérelmező személyi és családi körülményeire való tekintettel méltányosságból mégis úgy határozott, hogy a felperes részére nyugdíjazásáig, illetve amíg férje az állatgondozói beosztásba vissza nem tér dolgozni, mindenév november 1-jétől a következő év április 30-ig a kifejt tej után literenként 12 fillér többletjuttatást folyósítson a szövetkezet. Ennek megfelelően kötelezte a termelőszövetkezetet arra is, hogy 1977. november és december hóra visszamenőlegesen, egy összegben fizessen a felperesnek 1375 Ft-ot. Az ezt meghaladó kérelmét a döntőbizottság elutasította.
A felperes a kérelmét részben elutasító döntőbizottsági határozat ellen keresettel fordult a járásbírósághoz. A döntőbizottság határozatának a megváltoztatását és az alperesnek arra való kötelezését kérte, hogy ne csak a téli hónapokban, hanem 1977. május hó 13. napjától kezdődően, folyamatosan 47 fillér munkadíjat folyósítson a részére.
A járásbíróság az ítéletével a szövetkezeti döntőbizottság határozatát megváltoztatta és kötelezte az alperest, hogy a felperes munkadíját 1977. május hó 13. napjától a kifejt tej után literenként 47 fillérrel számolja el.
Ítéletét azzal indokolta, hogy a munkabérszabályzatot módosító vezetőségi határozatot a szövetkezet közgyűlése nem hagyta jóvá. Hivatkozott arra is, hogy az adott munka technológiai feltételeinek megváltoztatása nélkül a munka díjazását a gépi fejést végző felperesre terhesen, az új állatgondozóra pedig előnyösen megváltoztatni nem lehet. Ítéletét a 35/1967. (X. 11.) Korm. számú rendelet 109. §-ára alapította.
A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvás alapos.
Az 1977. május 1. napján hatályba lépett 7/1977. (III. 12.) MT számú rendelet (R.) 160. §-ának (2) bekezdése a 35/1967. (X. 11.) Korm. számú rendelet – valamint az ezt módosító és kiegészítő jogszabályokat – hatályon kívül helyezte. A járásbíróság ezért tévedett, amikor ítéletét e hatályon kívül helyezett jogszabály rendelkezésére alapította.
Az R. 92. §-ának (2) bekezdése szerint a munkadíjazási rendszer legalapvetőbb állandó jellegű szabályit az alapszabályban, részletes szabályait pedig a munkaügyi szabályzatban kell meghatározni. Az R. 160. §-ának (3) bekezdése szerint a munkaügyi szabályzatot 1978. július 1-jéig köteles a termelőszövetkezet vezetősége megállapítani. Az új szabályzat elkészítéséig értelemszerűen a korábbi belső szabályt, a termelőszövetkezet munkabérszabályzatát kell alkalmazni, amely az 1967. évi III. tv. (Tv.) módosítás előtti 67. §-ának (2) bekezdésében, illetőleg a 12/1977. (III. 12.) MÉM számú rendelettel hatályon kívül helyezett 6/1967. (X. 24.) MÉM számú rendelet 169. §-án alapult. E rendelet 169. §-ának (1) bekezdése értelmében a vezetőség a teljesítményi előírásokat és a díjtételeket általános érvénnyel időbeli korlátozás nélkül, illetőleg meghatározott időre vagy meghatározott munkára is megállapíthatta. E jogszabályi rendelkezés értelmében járt el a termelőszövetkezet vezetősége, amikor az egyesülést követően, 1976 márciusában megalkotta és elfogadta a termelőszövetkezet munkabérszabályzatát.
A felhívott jogszabályi rendelkezésekhez képest tévedett a járásbíróság, amikor ítéletében arra az álláspontra helyezkedett, hogy a vezetőség eltért a közgyűlés által jóváhagyott munkadíjazási rendszertől. Az adott esetben ugyanis a vezetőség nem a közgyűlés által jóváhagyott munkadíjazási rendszert (a munka díjazásának legalapvetőbb, állandó jellegű szabályait), hanem az erre alapuló és saját hatáskörében megállapított munkabérszabályzat egyik tételét – a változó körülményekhez igazodóan – módosította a határozatával. A munkabérszabályzat megalkotása – s ennek folytán módosítása – a már hatályon kívül helyezett 6/1967. (X. 24.) MÉM számú rendelet 169. §-ának (1) bekezdése értelmében is a vezetőség hatáskörébe tartozott, s ugyancsak a vezetőség hatáskörébe tartozik az 1977. május hó 1. napján hatályba lépett 7/1977. (III. 12.) MT számú rendelet (R.) 6. §-ának bekezdése szerint is.
Az alperes vezetősége az 1976. március 1-jétől hatályos munkabérszabályzat teljesítménybér-tételét az 1977. július 30-án hozott határozatával 1977. június 1-jére visszamenőleges hatállyal módosította.
A már kifejtettek értelmében az alperes vezetőségének jogában állt ugyan a munkabérszabályzatot módosítani, arra azonban nem volt lehetősége, hogy a módosítást visszamenőleges hatállyal léptesse életbe. A munka díjazásának elvei ugyanis nem teszik lehetővé a díjazásának olyan módosítását, amely a dolgozót a már megszerzett jogai vonatkozásában – visszamenőleges hatállyal – hátrányosan érinti. Ebből pedig okszerűen következik, hogy a felperest is érintő teljesítményi előírás és díjtétel megváltoztatása csak a vezetőség módosító határozatának meghozatalát követő időre érvényesülhet.
Mindezek alapján a felperesnek az 1977. május 13-tól 1977. július hó 30-ig érvényesített igénye alapos. A szövetkezet döntőbizottságának határozatát a bíróság – erre az időre kiterjedően – indokoltan változtatta meg. A döntőbizottság határozatának további megváltoztatására azonban a bíróságnak nem volt törvényes lehetősége.
A kifejtettek folytán a felperest az 1977. május 13. napjától 1977. július 30. napjáig terjedő időszakra teljesítménye után 47 fillér/liter munkadíj illeti meg.
A szövetkezeti döntőbizottság határozatának azt a rendelkezését, amely a felperes részére a téli hónapokra literenként 12 filléres többletjuttatást biztosított, a szövetkezet keresettel nem támadta meg, s a perben – ennek megváltoztatása érdekében – viszontkeresetet sem emelt. Ennek folytán a szövetkezeti döntőbizottság határozatának ez a része jogerőre emelkedett. (Legf. Bír. M. törv. II. 10 287/1978/5. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás