MK BH 1979/282
MK BH 1979/282
1979.08.01.
A termelőszövetkezetnek a tévesen kifizetett munkadíj iránti igényét a kifizetéstől számított harminc napon túl visszafizetésre kötelező határozattal kell érvényesítenie abban az esetben is, ha időközben a tagsági viszony megszűnt. A visszafizetésre kötelezett a határozat ellen a szövetkezeti döntőbizottsághoz fordulhat. Az e vitából származó per tárgyi költségmentes [1967. évi III. tv. 93. §; 12/1977. (III. 12.) MÉM sz. r. 69. §; Pp. 84. §; 16/1976. (XII. 31.) IM sz. r. 2. § (1) bek. g) pont, 3. § (1) bek.].
Az alperes 1965. október 5-től 1977. július 31-ig a felperes termelőszövetkezet tagja volt. A felperes az 1977. július hóra járó 4445 Ft munkadíjat az 1977. augusztus hó 1-jén történt elszámolás során számfejtette és ki is fizette az alperesnek. A felperes egyébként a munkadíjakat havonként számolja el és a következő hónap 12. napján fizeti azt ki tagjainak. A bérjegyzéken az 1977. július havi munkadíjat az alperes részére ismét számfejtették, s azt 1977. augusztus hó 12-én még egyszer kifizették. Ekkor azonban a 4445 Ft munkadíjat már nem az alperes vette fel, hanem – külön meghatalmazás nélkül – B. P. termelőszövetkezeti tag, aki azt az alperes feleségének adta át. Az alperes arról, hogy az 1977. július havi munkadíját még egyszer folyósították részére, csak 1978. január 8-án értesült, mikor is a felperes írásban hívta fel őt a másodszor folyósított 4445 Ft visszafizetésére.
Az alperes a felhívásnak nem tett eleget, ezért a felperes a járásbírósághoz fordult és fizetési meghagyás kibocsátását kérte az alperes ellen 4445 Ft erejéig.
A járásbíróság a fizetési meghagyást kibocsátotta. Az alperes a fizetési meghagyásának ellentmondott s az ekként indult perben a felperes keresetének az elutasítását kérte. A per tárgyalásán azonban elismerte, hogy az 1977. augusztus 1-jén történt elszámolás alkalmával a július hóra esedékes 4445 Ft munkadíját felvette s elismerte azt is, hogy a felesége a későbbiek során B. P.-től a 4445 Ft munkadíjat még egyszer átvette. A tárgyaláson végül is a felek egyezséget kötöttek. Ebben az alperes vállalta, hogy 1978. június 15. napjától kezdődően 18 havi egyenlő részletben a felperes teljes kereseti követelését kiegyenlíti kártérítésként. A járásbíróság a felek egyezséget a Pp. 148. §-ának (2) bekezdése alapján jóváhagyta, majd kiegészítő végzést hozott, amelyben a felperes illetékfeljegyzési jogára utalva az alperest arra kötelezte, hogy külön felhívásra az államnak fizessen meg 135 Ft eljárási illetéket.
Az egyezséget jóváhagyó és az ezt kiegészítő végzés ellen emelt törvényességi óvás alapos.
A per anyagából egyértelműen megállapítható, hogy a felperes termelőszövetkezet az alperesnek az 1977. július havára járó munkadíját két alkalommal számfejtette és fizette ki. A per tárgya a másodízben tévesen folyósított 4445 Ft munkadíj visszakövetelése volt.
A mezőgazdasági termelőszövetkezetekről szóló – az 1977. évi 9. számú törvényerejű rendelettel, valamint az 1971. évi 34. számú törvényerejű rendelettel módosított – 1967. évi III. törvény (Tv.) 93. §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezés szerint a tag jogaival és kötelezettségeivel kapcsolatban a termelőszövetkezet és tagja között keletkezett vita eldöntése a szövetkezeti döntőbizottság hatáskörébe tartozik. A Tv. 93. §-ának (5) bekezdésében foglalt rendelkezés szerint pedig e fejezet szabályai szerint kell elintézni a tagsági vitát abban az esetben is, ha a vita a tagsági viszony megszűnése után merül fel.
A Tv. végrehajtására kiadott 12/1977. (III. 12.) MÉM számú rendelet (Vhr.) 69. §-ának (1) bekezdése szerint a munkadíj (prémium, jutalom) vagy eredménytől függő részesedés, továbbá a betegségi, szülési segély téves kifizetése esetén a tagot (családtagot) erről 30 napon belül írásban értesíteni kell. Ennek elmulasztása esetén a tag (családtag) visszafizetésre csak akkor kötelezhető, ha a téves kifizetésről tudott, vagy azt maga idézte elő. A Vhr. 69. §-ának (2) bekezdése szerint a visszafizetésre kötelező határozat ellen a szövetkezeti döntőbizottsághoz benyújtott kérelemnek halasztó hatálya van.
Mindezekből a jogszabályi rendelkezésekről az következik, hogy a Vhr. 69. §-ának (1) bekezdésében megjelölt 30 napos határidőt követően a szövetkezet vezetőségének a tévesen kifizetett munkabér visszafizetése tárgyában határozatot kell hoznia, s e határozat ellen a szövetkezet tagja (volt tagja) halasztó hatályú kérelemmel fordulhat a szövetkezeti döntőbizottsághoz. A per anyagából nem állapítható meg egyértelműen, hogy a felperes szövetkezet vezetősége a tévesen kifizetett munkadíj visszafizetése tárgyában hozott-e alakilag szabályszerű visszafizetésre kötelező határozatot. Az iratokból csupán annyi állapítható meg, hogy az alperes 1978. január 8-án felszólítást kapott a termelőszövetkezettől a 4445 Ft visszafizetésére. Mindekre tekintettel a járásbíróságnak ezt a felszólító levelet az eljárása során be kellett volna szereznie, s minthogy a kereset elbírálására a szövetkezeti döntőbizottság megelőző határozatának hiányában nem volt hatásköre, a pert meg kellett volna szüntetnie és a felperes keresetlevelét – a felszólító levél tartalmától függően – a szövetkezet vezetőségéhez, illetve a szövetkezeti döntőbizottsághoz kellett volna érkeznie.
A járásbíróság a már kifejtett okokból tévesen tekintette a per tárgyát kártérítési követelésnek, s további törvénysértéssel kötelezte a kiegészítő végzésében az alperest a felperest illetékfeljegyzési joga folytán le nem rótt 135 Ft eljárási illetéknek a megfizetésére is. A költségmentesség alkalmazásáról szóló 16/1976. (XII. 31.) IM számú rendelet 2. §-a (1) bekezdésének g) pontjában foglalt rendelkezés szerint ugyanis a szövetkezeti tagsági viszonyból származó perek tárgyi költségmentesek. Tárgyi költségmentesség esetén viszont a feleket – a rendelet 3. §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezés szerint – a Pp. 84. §-ában meghatározott kedvezmények teljes egészükben megilletik. (M. törv. I. 10 295/1978/3. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás