• Tartalom

MK BH 1979/284

MK BH 1979/284

1979.08.01.
I. A jogerőre emelkedett fizetési meghagyás ellen elkésetten benyújtott ellentmondást a járásbíróságnak hivatalból el kell utasítania. Ilyen esetben nincs helye az iratok áttételének a munkaügyi bírósághoz abból az okból, hogy a jogosult követelése munkaviszonyból származik [Pp. 319. § (1) bek., 321. § (1) bek., 322. § (1) bek.].
II. Ha a kellő időben benyújtott ellentmondás alapján kétségesnek látszik, hogy a jogosult követelése polgári jogviszonyból ered, a járásbíróságnak fel kell derítenie mindazokat a tényeket, amelyek a hatáskör tisztázásához szükségesek. Ha a követelés munkaviszonyból származik, azt is tisztázni kell, hogy az ügyben előzetesen eljárt-e a munkaügyi döntőbizottság, mert ha ilyen eljárás még nem volt, a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet ehhez a szervhez kell áttenni [Pp. 45. § (2) bek., 129. § (1) bek., 157. § a) pont, 158. § (2) bek., 322. § (2) bek.].
Az Sz.-i Járásbíróság a jogosult kérelmére fizetési meghagyást bocsátott ki a községi tanács kötelezett ellen 746 Ft megfizetése iránt.
A fizetési meghagyás ellen a kötelezett ellentmondással élt. Előadta, hogy az egyik alkalmazottja vette fel és adta át rendszeresen a jogosultnak a neki járó összeget, a jogosultnak az ellen a személy ellen kell fordulnia “aki az illetményét minden hónapban átvette”.
Az Sz.-i Járásbíróság ezt követően végzést hozott, amelyben elrendelte az iratoknak az M.-i Munkaügyi Bírósághoz való áttételét. A határozatát azzal indokolta, hogy a jogosult a munkáltatóját elmaradt munkabér megfizetésére kérte kötelezni, így az ügy elintézése a munkaügyi bíróság hatáskörébe tartozik.
Az M.-i Munkaügyi Bíróság a jogosult kérelmét végrehajtási kérelemnek tekintette és a végzésével elrendelte az ügy iratainak “az illetékességgel és hatáskörrel rendelkező” M.-i Járásbírósághoz való áttételét. A végzésében nem adta indokát, hogy miért tekintette végrehajtás iránti kérelemnek a jogosult kérelmét és milyen körülményekre alapozottan állapította meg a M.-i Járásbíróság hatáskörét és illetékességét.
Az M.-i Járásbíróság szintén a hatáskörének hiányát állapította meg és elrendelte az iratoknak eljáró bíróság kijelölése végett az M.-i Megyei Bírósághoz való felterjesztését. Végzését azzal indokolta, hogy az ügy elintézésre az M.-i Járásbíróságnak semmiképp nem lehet hatásköre és illetékessége, mert ha a jogosult követelése munkaviszonyból származik, a munkaügyi bíróság hatásköre áll fenn, ha pedig a követelés polgári jogviszonyból ered, akkor ebben az esetben a járásbíróságnak van hatásköre ugyan, illetékességgel azonban a Pp. 30. §-ának (1) bekezdésében foglaltakra tekintettel az Sz.-i Járásbíróság rendelkezik.
Az M.-i Megyei Bíróság az iratokat visszaküldte az M.-i Járásbíróságnak azzal, hogy a járásbíróság a Legfelsőbb Bírósághoz terjessze fel az iratokat eljáró bíróság kijelölése céljából, mert a hatásköri összeütközés nem a megyei bíróság területén levő járásbíróságok, hanem a járásbíróságok és a munkaügyi bíróság között merült fel, ilyen esetben pedig a Pp. 45. §-ának (2) bekezdésében foglaltakra figyelemmel a kijelölt kérdésben a Legfelsőbb Bíróság dönt.
A Legfelsőbb Bíróság az eljáró bíróság kijelölése kérdésében az alábbiakra volt tekintettel.
Az ügy azzal indult, hogy a jogosult az Sz.-i Járásbíróságtól fizetési meghagyás kibocsátását kérte a kötelezett ellen. A járásbíróság a fizetési meghagyást kibocsátotta, a kötelezett ez ellen ellentmondással élt. Az ellentmondást a kötelezett képviselője a járásbíróság előtt szóban terjesztette elő, erről a járásbíróság jegyzőkönyvet vett fel, amely – egyebek között – a következőket tartalmazza: “Mindezt annak ismeretében teszem, hogy felhívták a figyelmemet, hogy az ellentmondási határidő már lejárt”.
A felterjesztett iratok között nem szerepelnek a fizetési meghagyásos eljárás iratai, így a rendelkezésre álló adatok alapján nem állapítható meg, hogy a kötelezett az ellentmondását a Pp. 319. §-ának (1) bekezdésében előírt határidőn belül terjesztette-e elő. E határidő megtartását a fizetési meghagyást kibocsátó bíróságnak hivatalból kell vizsgálnia, és ha az ellentmondás elkésett, azt el kell utasítania [Pp. 322. § (1) bek.]. Az ellentmondás elkésettsége esetén ezt az intézkedést az adott esetben a fizetési meghagyást kibocsátó Sz.-i Járásbíróságnak kell megtennie. A jogerőre emelkedett fizetési meghagyásnak a jogerős ítélettel egyenlő hatálya van [Pp. 321. § (1) bek.], ezért utólag – a fizetési meghagyás jogerőre emelkedése után – a fizetési meghagyást kibocsátó bíróság már nem vizsgálhatja, hogy volt-e hatásköre és illetékessége a fizetési meghagyás kibocsátására.
Ha a fizetési meghagyást a kötelezett kellő időben támadta meg ellentmondással, a fizetési meghagyásos eljárás a Pp. 322. §-ának (2) bekezdésében foglaltak értelmében perré alakult át. Ez esetben az Sz.-i Járásbíróságnak a Pp. 322. §-ának (2) bekezdésében foglaltak értelmében a per tárgyalására határnapot kellett volna kitűznie és csak a tárgyaláson dönthetett volna úgy, hogy – a pernek a Pp. 157. §-ának a) pontja alapján történő megszüntetése mellett – a Pp. 129. §-ának (1) bekezdése alapján elrendeli az iratoknak más bírósághoz vagy más hatósághoz való áttételét, amennyiben a felek vitájának eldöntésére a járásbíróságnak nincs hatásköre vagy illetékessége [Pp. 158. § (2) bek.].
Az eljárásnak perré való átalakulása esetén a járásbíróságnak fel kell derítenie mindazokat a tényeket, amelyek a hatáskör tisztázásához szükségesek, mert az addig rendelkezésre álló adatok alapján nem állapítható meg, hogy a jogosult követelése munkaviszonyból vagy pedig munkavégzésére irányuló polgári jogviszonyból ered. Ez utóbbi esetben pedig az iratok áttételének nincs helye, mert polgári jogviszonyból származó követelés érvényesítése esetén a per járásbírósági hatáskörbe tartozik és az Sz.-i Járásbíróság illetékessége áll fenn. Ha pedig a követelés munkaviszonyból származik, azt is tisztázni kell, hogy az ügyben előzetesen eljárt-e munkaügyi döntőbizottság, mert ha nem akkor fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelemnek a munkaügyi döntőbizottsághoz való áttételének van helye. Mindezekre természetesen csak akkor kerülhet sor, ha a fizetési meghagyás nem emelkedett jogerőre.
A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság az ügyben eljárt bíróságok közötti nemleges hatásköri és illetékességi összeütközést a Pp. 45. §-ának (2) bekezdése alapján az Sz.-i Járásbíróságnak eljáró bíróságul való kijelölésével szüntette meg. (Mpk. I. 10 351/1978. sz.)
  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére