PK BH 1979/287
PK BH 1979/287
1979.09.01.
I. Szomszédok csak akkor kötelesek földjeiken az átjárást tűrni, ha valamely föld nincs összekötve megfelelő közúttal [Ptk. 167. §, 170. § (1) bek.].
II. Szívességből vagy visszavonásig engedett jog gyakorlása nem vezet elbirtoklásra [Ptk. 168. § (2) bek., 121. §].
A perbeli 163 n.-öl területű ingatlan egymás közt egyenlő arányban a felperesek tulajdona. Ennek közvetlen szomszédságában fekszik az I–V. r. alperesek tulajdonában álló 160. n.-öl területű ingatlan. A két ingatlan 1931-ben egységes ingatlanból alakult ki. A megosztás után a tulajdonos azzal adta el a felperesek nevén álló ingatlant, hogy a vázrajzon feltüntetett 48 n.-öl nagyságú területen kocsival való átjárás lehetősége végett haszonélvezeti jogot biztosított a maga részére. Jelenleg mindkét ingatlan közúttal érintkezik. A felperesek az 1975. november 14-én kelt szerződéssel dr. V. I.-nétől vásárolták meg az ingatlanukat. A haszonélvezők halála folytán a volt tulajdonos a haszonélvezeti jogot az ingatlan eladása előtt töröltette, azt tehát a felperesek haszonélvezettől mentesen vásárolták meg.
Ennek ellenére a haszonélvezők részére fenntartott területet a felperesek nem tudták birtokba venni, mert a terület a rajta levő melléképületekkel az alperesek birtokában van. Mind a korábbi tulajdonos, mind a felperesek és az alperesek között tárgyalások voltak a területsáv megvételéről, megállapodást azonban nem kötöttek.
Ilyen előzmények után indítottak pert a felperesek. Keresetükben előadták, hogy a megvásárolt ingatlanból 48 n.-ölet az alperesek jogcím nélkül tartanak birtokban és a terület átadására kérték kötelezni az alpereseket.
Az alperesek a kereset elutasítását kérték. Védekezésük szerint a terület használatára elbirtoklás útján telki szolgalmat szereztek, és erről a szerződésből kitűnően a tulajdon szerzésekor a felperesek tudtak. Használati jogukat tehát a felperesek tulajdonszerzése nem korlátozza.
A járásbíróság a keresetet elutasította. Megállapította, hogy a haszonélvezeti jog törlése után az alpereseknek nincs érvényes jogcímük a terület használatára, a felperesek azonban a szerződés megkötésekor tudomást szereztek arról, hogy a területet mások használják és azt birtokba nem vehetik, “így annak tudatában vették meg az ingatlant, hogy a birtokbavétel bizonytalan jövőbeni eseménytől függ, melyből következik, hogy a szerződés hatálya a feltételek bekövetkeztével áll be”. A birtokba adásnak az az akadálya, hogy az alperesek a saját ingatlanukat a területsávon fennálló használati joggal vásárolták meg, az adásvételi szerződéseket pedig jogsérelem nélkül nem lehet módosítani, mivel a területen létesített melléképületekre és a kijáratra az alpereseknek szükségük van.
A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Döntését azzal indokolta, hogy a felperesek mások használati jogával terhelten vették meg az ingatlant. Az évek hosszú sora óta fennálló használat olyan sajátos helyzetet eredményezett, amelytől a felperesek csak akkor szabadulhatnak, ha a vitás területet eladják az alpereseknek.
A mindkét fokú bíróság ítélete ellen megalapozatlanság és törvénysértés miatt emelt törvényességi óvás alapos.
A bíróságnak döntenie kellett volna a területsávhoz való jog kérdésében is. A bíróság azonban – amikor a keresetet elutasította – a vitát nem döntötte el. A perben el kell bírálni azt a kérdést, hogy az alpereseknek van-e érvényes jogcímük a területhez, mert csak ennek ismeretében lehet határozni a birtokra irányuló kereset tárgyában.
A területsáv a felperesek által megvásárolt ingatlan része, az tehát a felperesek tulajdona. Az alperesek a területsávot átjárásra és arra használják, hogy azon ideiglenes jellegű melléképületeket (tüzelőtárolót és árnyékszéket) létesítettek. A Ptk. 167. §-a értelmében a szomszédok csak akkor kötelesek földjeiken az átjárást tűrni, ha valamely föld nincs összekötve megfelelő közúttal.
Az alperesek ingatlana közúton megközelíthető, ezért a Ptk. 170. §-ának (1) bekezdése alapján a felperesek telkén való átjárás megszüntetésére akkor is sor kerülhetne, ha ez a Ptk. 166. §-ának (2) bekezdése alapján illetné meg az alpereseket.
Tisztázatlan, hogy a kérdéses melléképületeket ki létesítette és milyen jogcímen. Az iratokhoz csatolt adásvételi szerződések a területsávon nem biztosítanak használati jogot az alperesnek, és erre nézve az ingatlan-nyilvántartás nem tartalmaz adatot. A telekkönyvi szemléből kitűnően legutóbb az ingatlan 48 n.-öl területű részén L. F.-nek és feleségének, valamint K. I.-nak és feleségének volt haszonélvezeti joga. E jogokat azonban a jogosultak elhalálozása folytán 1975-ben, illetve 1976-ban törölték. A haszonélvezet fennállásának ideje alatt a haszonélvezők jogosultak voltak ingyenesen átengedni a területsávot az alperesnek.
Ilyen tényállás mellett az alperesek elbirtoklással nem szerezhettek szolgalmi jogot, mert a Ptk. 168. §-ának (2) bekezdése szerint szívességből vagy visszavonásig engedett jog gyakorlása nem vezet elbirtoklásra. A haszonélvezeti jog megszűnése folytán a felperesek visszavonhatják a területhasználatra adott engedélyt.
Más a helyzet, ha az alperesek szolgalmat alapító szerződéssel jutottak az ingatlanok használatához, vagy elbirtoklás útján [Ptk. 168. § (2) bek.] az ideiglenes helyzetet a felperesek a tulajdonszerzéskor ismerték, ezért az alperesek birtokvédelemben részesülnek, habár a szolgalom nincs az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezve. Használati jogukat azonban a gyakorláshoz fűződő szükséglet mértékéhez képest kell meghatározni, következésképpen az nem terjedhet ki az egész terület birtokbavételére, mert az ilyen használat a tulajdonjogot megfosztaná tartalmától. Ebben az esetben a szolgalom megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha az a jogosult ingatlanának rendeltetésszerű használatához nem szükséges [Ptk. 170. § (1) bek.].
Ezekre nézve tehát az új eljárásban a tényállást tisztázni kell, és csak ezt követően hozható a kereseti kérelem tárgyában megalapozott döntés.
Az előadottakra tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 274. §-ának (3) bekezdése alapján a megyei bíróság ítéletét a járásbíróság ítéletére is kiterjedően hatályon kívül helyezi és a járásbíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. (P. törv. I. 21 124/1978/3. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás