GK BH 1979/304
GK BH 1979/304
1979.09.01.
Ha a kereseti kérelem nem meríti ki a felperest megillető jogokat, a bíróságnak erre figyelmeztetnie kell a felet, de arra nincs lehetősége, hogy a kereseti kérelmen túlmenő érdemi döntést hozzon [Pp. 146. § (3) bek., 215. §].
A felperes üzemi épületének tervezője az I. r. alperes, generálkivitelezője pedig a II. r. alperes volt, amely a munkát a III. r. alperes mint alvállalkozó bevonásával végezte. A létesítmény átadás-átvétele után a felperes észlelte, hogy az épület a fémfüggönyfalak és a kopolitfalak mentén beázik, és mivel a fűtéssel és a szellőzéssel is zavarok voltak, kérdésessé vált az épület használhatósága. A felperes a hibák miatt szakértői véleményt szerzett be és ennek alapján a keresetében az I. r. és a II. r. alperest a hibák kijavítására, illetőleg a felmerülő költségek megfizetésére kérte kötelezni. A pertárgy értékét ekkor 300 000 Ft-ban jelölte meg.
Mindkét alperes a kereset elutasítását kérte. Az I. r. alperes azt állította, hogy nem tervezési, hanem kivitelezési hiba történt, a II. r. alperes pedig saját felelősségét tagadva arra hivatkozott, hogy a hibákat a szerelési munkát végző és által perbehívott – később III. r. alperesként perbevont – alvállalkozója követte el.
Az elsőfokú bíróság által kirendelt szakértő véleménye szerint az épület rendeltetésszerű használatát akadályozó hibák részben tervezési, részben kivitelezési hiányosságokra vezethetők vissza. E szakvélemény után az alperesek vállalkoztak a szükségesnek vélt javítások elvégzésére. Ezért – mivel remény volt a vita egyezséggel történő rendezésére – a felek két ízben is a per szüneteltetésében állapodtak meg. Az egyezség azonban meghiúsult, és az 1977. december 27-i tárgyaláson a felperes a keresetét 1 285 000 Ft-ra felemelte.
E tárgyaláson a felmerült újabb vitás kérdések miatt a bíróság egyeztetést rendelt el, amelyet a felek 1978. január 18-án tartottak meg. Ez alkalommal a III. r. alperes vállalta, hogy a beázásokat az I. r. alperes által szolgáltatandó kijavítási terv alapján 1978. május 1. és június 15. között megszünteti. Az I. r. alperes az ezekkel a munkákkal kapcsolatos anyagköltség 30%-át, a II. r. alperes pedig 70%-át magára vállalta. E megállapodás során a felperes a kijavítani vállalt hibákon felül árleszállítási igényt is érvényesített, amelynek összegét 20 965 618 Ft 3%-ában jelölte meg. Az alperesek ezt az igényt nem fogadták el, és nem jött létre megállapodás az egyes javítási munkák kapcsán a felperes által összegszerűen megjelölt további tételek vonatkozásában sem. A II. r. alperes azonban azt az ajánlatot tette, hogy a felmerült peren kívüli szakértői költségből 80 000 Ft-ot megfizet, ha a vita egyezséggel lezárható.
Az egyeztetésről felvett jegyzőkönyvet a felperes 1978. január 20-án terjesztette be a bírósághoz és ez alkalommal bejelentette, hogy az alpereseket a jegyzőkönyvben vállalt javítás elvégzésére és ezen felül a 20 965 618 Ft építési költség 3%-át kitevő 628 968 Ft árleszállítás, továbbá 80 000 Ft szakértői költség mint kártérítés megfizetésére kéri kötelezni.
Az elsőfokú bíróság újabb tárgyalás kitűzésének mellőzésével 1978. március 3-án ítéletet hozott, amelyben a III. r. alperest a vállalt javítás 1978. június 30-ig történő elvégzésére kötelezte azzal, hogy az igazolt anyagköltség 30%-át az I. r. alperesnek, a 70%-át pedig a II. r. alperesnek számítsa fel, az I. és a II. r. alperes pedig azt a III. r. alperesnek fizesse meg. Ezen felül az I. r. alperest a további tervezési és kivitelezési hibák kijavítása helyett 500 000 Ft díjleszállítás és javítási költség, a II. r. alperest pedig 270 000 Ft díjleszállítás és 80 000 Ft kártérítés megfizetésére kötelezte, a felperes ezt meghaladó keresetét elutasította. Az ítélet indokolása a szakértői vélemény és helyszíni szemle alapján megállapította, hogy a felperes által kifogásolt tervezési és kivitelezési hibák fennállnak, azoknak a rendeltetésszerű használatot zavaró hatását az alperesek is elismerték. A bíróság az összegszerűséget felülbírálva a III. r. alperes által vállalt javítási munkákon kívül még szükséges valamennyi javítás költségét “660 000 Ft-ban állapította meg és az I–II. r. alperesek között megoszló felelősségi arányokat figyelembe véve az I. r. alperest 500 000 Ft, a II. r. alperest pedig 270 000 Ft díjleszállítás, illetve javítási költség megfizetésére kötelezte”. Megállapította továbbá, hogy az 1978. január 18-i jegyzőkönyvben rögzített nyilatkozat alapján a II. r. alperes a 80 000 Ft szakértői díjat is köteles megfizetni.
Az ítélet ellen az I. és a II. r. alperes fellebbezett.
Az I. r. alperes vitatta az összegszerűséget, amely álláspontja szerint nem megalapozott és e vonatkozásban még az ítélet ellentmondására is utalt, mert az indokolás a felperes jogos igényét 660 000 Ft-ban állapította meg, és mégis a marasztalás összesen 770 000 Ft-ban történt. Kifogásolta azt is, hogy a bíróság a felperest pervesztességének arányában illetékben nem marasztalta.
A II. r. alperes fellebbezése a vele szemben előterjesztett kereset teljes elutasítására irányult. Álláspontja szerint ő mint generálkivitelező nem marasztalható, mert a hibás munkát az alvállalkozója végezte, az ítéletnek az elismerésre alapított indokolása pedig téves, mert ő csak egyezségi ajánlatot tett, ami csak egyezség létrejötte esetén lett volna hatályos.
A másodfokú bíróság az első fokú ítéletet részben és úgy változtatta meg, illetőleg egészítette ki, hogy az I. r. alperest kijavítási tervdokumentáció szolgáltatására is kötelezte, a III. r. alperes részére adott kijavítási határidőt pedig 1978. szeptember 30-ra módosította. Megállapította, hogy az I. r. alperes a terhére megítélt 500 000 Ft-ot “egyrészt díjleszállítás, másrészt kártérítés” címén tartozik megfizetni, a II. r. alperes 270 000 Ft-os fizetési kötelezettsége pedig “szavatossági, illetve kártérítési” felelősségen alapszik. Egyebekben az első fokú ítéletet helybenhagyta, illetőleg a nem fellebbezett részében nem érintette és az I. r. alperest 18 900 Ft, a II. r. alperest pedig 21 000 Ft fellebbezési ítélték megfizetésére kötelezte. Az ítélet indokolásában részletesen kifejtette, hogy valamennyi adat egybevetése és mérlegelése alapján a 770 000 Ft alkalmas a felperes joghátrányának a kiküszöbölésére és a súlyos sérelmet szenvedett megrendelői érdekek kielégítésére.
A kereseten való túlterjeszkedés miatt mind az első, mind a másodfokú ítélet díjleszállítást, illetve kártérítést megállapító rendelkezés ellen emelt törvényességi óvás alapos.
A felperes először 300 000 Ft-ban jelölte meg a pertárgy értékét, később 1977. december 27-én ezt 1 285 000 Ft-ra emelte fel, amelynek részletezését az 1978. január 9-én kelt és az 1978. január 18-i egyeztetésre készített “tárgyalási anyag” című összeállítás tartalmazza.
Az egyeztetés után a felperes az igényét az 1978. január 19-én kelt és az elsőfokú bírósághoz január 20-án érkezett beadványában már a 20 965 618 Ft építési költség 3%-ának megfelelő 628 968 Ft díjleszállításában jelölte meg, ezen kívül az egyeztetés során elvállalt javítás elvégzését és a 80 000 Ft-ot mint kártérítést kérte. Ez volt a felperes keresete akkor, amikor az elsőfokú bíróság ítéletet hozott, és ez a későbbiek során sem változott, mert keresetfelemelésnek tekinthető bejelentést a felperes a fellebbezési eljárásban sem tett. Az I. és II. r. alperes marasztalására a felelősségi arányok figyelembevételével e kereseti kérelem keretein belül lett volna lehetőség.
Ha a bíróság megítélése szerint a kereseti kérelem nem meríti ki a felperest megillető jogokat, akkor a Pp. 146. §-ának (3) bekezdése alapján őt figyelmeztetni kell, illetőleg magyarázatot kell tőle kérni, arra azonban nincs lehetőség, hogy a bíróság a Pp. 215. §-ának rendelkezésével szemben a döntését a kereseti kérelemhez kötöttség figyelmen kívül hagyásával hozza meg.
Az 1977. december 27-én kelt jegyzőkönyvben előterjesztett igények tárgyában a tényállás nincs kellően felderítve, ezért a Legfelsőbb Bíróság Elnökségi Tanácsa – a többi rendelkezést nem érintve – a Pp. 274. §-ának (3) bekezdése alapján a másodfokú ítéletnek az I. és a II. r. alperest 628 965 Ft-ot meghaladó 141 035 Ft árleszállításban, illetőleg kártérítésben és az ahhoz kapcsolódó illetékben marasztaló rendelkezéseit az első fokú ítéletnek e részére is kiterjedően hatályon kívül helyezte és a másodfokú bíróságot új határozat hozatalára utasította. (Eln. Tan. G. törv. 32 035/1978. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás