MK BH 1979/308
MK BH 1979/308
1979.09.01.
I. A szakszervezeti szerv a szakszervezeti választott tisztségviselője munkaviszonyának megszüntetéséhez szükséges egyetértés kérdésében a munkaviszony megszüntetésére vonatkozó vállalati intézkedés megtétele előtt vagy legkésőbb azzal egy időben nyilatkozhat [1967. évi II. törvény 16. §].
II. Jelentős összegű leltárhiány sem szolgálhat a leltárhiányért felelős dolgozó munkaviszonya felmondással történő megszüntetésének alapjául, ha a vállalat a leltárhiányért való felelősség érvényesítésének feltételeit nem tartotta meg, és ennélfogva a dolgozót a leltárhiányért nem terheli felelősség [1967. évi II. törvény 2. §; 2/1968. (I. 16.) Korm. sz. r. 2. §, 3. §, MK 95. sz.].
A felperes 1977. február 23-án kétheti felmondási idővel 1977. április 14. napjára felmondta az alperes munkaviszonyát, mert a vezetése alatt álló szaküzletben az 1975. szeptember 21. napjától 1976. október 7. napjáig terjedő időben 105 157 Ft leltárhiány keletkezett. A nagy összegű leltárhiány tényéből a felperes arra következtetett, hogy az alperes a társadalmi tulajdonra nem tud kellő módon vigyázni, ezért őt a felmondási idő teljes tartamára felmentette a munkavégzés alól.
A munkaügyi döntőbizottság a határozatával a felperes intézkedését hatályon kívül helyezte, a felperest kötelezte a munkaviszony helyreállítására és a kiesett időre járó átlagjövedelem megfizetésére.
A határozat ellen a felperes nyújtott be keresetet. A munkaügyi bíróság a munkaügyi döntőbizottság határozatát megváltoztatta és a felperes felmondását hatályba tartotta. Az ítélet indokolása szerint a felperes a leltárhiány ténye miatt mondta fel az alperes munkaviszonyát, ez pedig a valóságnak megfelelő ok volt.
A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvás alapos.
Az alperes választott szakszervezeti tisztségviselő, akinek munkaviszonyát az Mt. 16. §-a értelmében csak a közvetlen felsőbb szakszervezeti szerv egyetértésével lehet megszüntetni.
Az egyetértés – fogalmilag – csak a kérdéses intézkedés megtételét megelőzően vagy legkésőbb azzal egy időben nyilvánítható. A jogszabály ugyanis nem jóváhagyást és még kevésbé utólagos tudomásulvételt ír elő. Ezt az álláspontot egyébként nemcsak a rendelkezés nyelvtani értelmezése, de a jogszabály céljának és rendeltetésének elemzése is alátámasztja.
A szóban levő rendelkezés ugyanis annak biztosítását szolgálja, hogy a szakszervezetnek előzetesen és kellő időben legyen módja intézkednie a választott szakszervezeti tisztségviselő jogos érdekei védelmében.
Kétségtelen, hogy a jogszabály az egyetértéshez nem ír elő írásbeliséget. Az egyetértéssel kapcsolatos nyilatkozatnak azonban még szóbeli megtétele esetén is elengedhetetlen feltétele, hogy az előzetesen vagy legkésőbb az intézkedéssel egy időben történjék meg.
A perben semmiféle adat nem merült fel arra, hogy a szakszervezet akár a felperes felmondási intézkedését megelőzően, akár legalább azzal egy időben egyetértett volna az alperes munkaviszonyának megszüntetésével. Az illetékes szakszervezeti szerv kifejezetten utólag vette tudomásul a munkaviszony megszüntetését. Ez az utólagos tudomásulvétel viszont nem tekinthető az Mt. 16. §-a szerint megtett egyetértő nyilatkozatnak.
Ezért a felmondás érvénytelen, a felperes keresete pedig alaptalan.
A felperes intézkedése egyébként akkor sem volna jogszerű, ha az alperes munkaviszonyának a megszüntetéséhez a felettes szakszervezeti szerv előzetesen szabályszerűen hozzájárult volna.
A felek között a 105 157 Ft összegű leltárhiány megfizetésével kapcsolatban folyt perben a másodfokú bíróság jogerős ítéletével megállapította, hogy az alperest nem terheli leltárfelelősség, mert a felperes nem tartotta meg a 2/1968. (I. 16.) Korm. számú rendeletben foglaltakat, így nem rendezte megállapodásban az alperes felelősségének mértékét, és a szabadkasszás egységben – az alperes írásbeli hozzájárulása nélkül – több dolgozót foglalkoztatott a leltáridőszak alatt. Ilyen körülmények között önmagában a leltárhiány ténye az alperes munkaviszonyának felmondással történő megszüntetését nem alapozza meg. Az ezzel ellentétes álláspont nem felel meg az MK 95. számú állásfoglalásban foglaltaknak és sérti az 1967. évi II. törvény 2. §-ában meghatározott rendeltetésszerű joggyakorlás követelményét is. (M. törv. II. 10 255/1978/2. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás