• Tartalom

GK BH 1979/31

GK BH 1979/31

1979.01.01.
Térvilágító oszlopok “komplett szállítására” kötött szerződés alapján a kötelezettnek korrózióvédelem elleni alapmázolással ellátott terméket kell szállítania abban az esetben is, ha a szerződés szerint a szállítás “mázolás nélkül” történik [Ptk. 207. § (1) bek.].
A felperes eredetileg fizetési meghagyás útján kívánta érvényesíteni a 16 000 Ft összegű számlakövetelését, amely abból eredt, hogy szállítási szerződés alapján 2 db 25 m-es térvilágító oszlopot szállított az alperesnek, az azonban a számla 191 600 Ft-os összegét 16 000 Ft-os csökkentéssel utalta át a felperesnek.
Az alperes ellentmondása szerint a felperes az oszlopok gyártását a szerződés szerint mázolás nélkül vállalta, ez a megállapodás azonban csak a színremázolásra vonatkozott. Az alapmázolás elkészítését ugyanis az Építő és Szerelőipari Kivitelezési Szabályzat előírja, és ennek elvégzése a korrózióvédelem végett kötelező. Az alapmázolást a felperes nem végezte el, ezért az alperes az elmaradt munka arányos értékével (16 000 Ft) csökkentve egyenlítette ki a számlát.
A felperes álláspontja szerint a felek nem vállalkozói szerződést, hanem szállítási szerződést kötöttek, és ebben a korrózióvédelmet kizárták. Ezzel szemben az alperes arra hivatkozott, hogy a felperes rendelkezésére bocsátott típusterv tartalmazta az egész mázolási technológiát, így a színremázolást is. Minthogy a korrózióvédelem céljából az Építőipari Kivitelezési Szabályzat (ÉKSZ) az alapmázolást a gyárból való kiszállítás előtt kötelezően előírja a szerződésben foglalt azt a kikötést, hogy az oszlopot mázolás nélkül kell szállítani, úgy kell értelmezni, hogy ez a színremázolásra vonatkozik. Az elsőfokú bíróság az alperest a követelt összeg megfizetésére kötelezte.
Az ítélet indokolásának a lényege az, hogy a felek szállítási szerződést kötöttek, amelynek melléklete kifejezetten rögzíti, hogy az oszlopokat mázolás nélkül kell szállítania. A Ptk. 379. §-ának (1) bekezdése szerint a szállítási szerződés alapján a szállító köteles a szerződésben meghatározott dolgot a kikötött időpontban a megrendelőnek átadni, a megrendelő pedig azt átvenni és az árát kifizetni. A felperes nem követett el szerződésszegést, és így az alperest a keresetben követelt összeg megfizetésére kellett kötelezni.
Az ítélet ellen az alperes fellebbezett.
A fellebbezés alapos.
Az kétségtelen, hogy a szerződésben a felek “mázolás nélkül” való szállításban állapodtak meg. A szerződéses kikötések között azonban az is szerepel, hogy a szállításnak a tervek szerint “kompletten” kell történnie. A komplett szállítás fogalmához a műszaki közfelfogás szerint hozzátartozik az, hogy a szóban levő terméket szállítás, illetőleg átadás előtt korrózióvédelemmel, illetőleg a korrózióvédelem céljából alapmázolással lássák el. Ez a követelmény annál is inkább fennáll, mert ennek hiánya az esetleges tárolás ideje alatt alig vagy nehezen helyrehozható kárt idézhet elő.
Ennek folytán tehát a szerződés szóban levő kikötése – a Ptk. 207. §-ának (1) bekezdése alapján – helyesen akként értelmezhető, hogy a “mázolás nélkül” szövegű kikötés csupán a színremázolásra vonatkozott, nem jelentette azonban azt, hogy a felperes a korrózióvédelmet célzó alapmázolást is mellőzze. Ebből a szempontból a szerződés típusának nincs jelentősége.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és a keresetet elutasította. (Legf. Bír. Gf. V. 30 944/1978. sz.)
  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére