• Tartalom

PK BH 1979/316

PK BH 1979/316

1979.10.01.
Kártalanításként a kisajátított ingatlan (épület) értéke, nem pedig a helyette létesítendő épület újra-előállítási költsége jár a volt tulajdonos részére. Az üzemátszervezés és üzemáttelepítés költsége nem azonosítható az üzem céljára szolgáló másik épület átalakítási, építési költségeivel [Ptk. 177. §, 1976. évi 24. sz. tvr. 8. §, 16. §; 33/1976. (IX. 5.) MT sz. r. 26. §].

A megyei város tanácsa vb. II. kerületi hivatalának igazgatási osztálya az 1977. augusztus 10-én kelt határozatával az alperes kérelmére kisajátította a 1/4 részben a felperesek, 2/4 részben pedig a perben részt nem vett tulajdonostársuk tulajdonában volt 72 n.-öl területű házasingatlant.
A telken két lakóház állott. Ezek közül az egyiket a felperesek használták. Ebben a házban egy gépkocsijavító műhely is volt, amelyben az I. r. felperes az iparát folytatta.
A felperesek cserelakást kértek, a műhelyért azonban cserehelyiségre nem tartottak igényt. Erre tekintettel az államigazgatási hatóság a lakásért 64 517 Ft, a műhelyért pedig 190 000 Ft kártalanítást állapított meg a részükre.
A felperesek a kártalanítási összeg módosítása iránt a járásbíróságnál pert indítottak. Az eljárás során többször módosított keresetükben a műhelyért további 98 300 Ft kártalanítás, üzemátszervezési költség címén pedig 234 305 Ft megfizetésére kérték az alperes kötelezését.
A kisajátítást követően a felperesek megvásárolták egy 308 n.-öl területű házas ingatlan 2/5 részét abból a célból, hogy az új műhelyt ott alakítsák ki. Az adásvételi szerződésben az eladóval a használati megosztást úgy rendezték, hogy a felperesek az ingatlan 123 n.-öl. területű udvarrészét használják, amelyen egy lakatosműhely, egy kamra és egy árnyékszék van. Ezt a lakatosműhelyt – toldalék hozzáépítésével – a felperesek úgy szándékoztak átalakítani, hogy a kisajátítottnál kétszeresen nagyobb alapterületű több helyiségből álló, lényegében korszerűbb új műhely jöjjön létre. Az átalakítás során a korábbi egy helyett két szerelőakna, kályhafűtés helyett központi fűtés és az ügyfelek részére váróhelyiség, továbbá raktár, mosdó, öltöző és WC létesül.
A járásbíróság a kisajátított műhely értékének megállapítása céljából kiegészítő szakvéleményt szerzett be az államigazgatási eljárásban meghallgatott ingatlanforgalmi szakértőtől és építésszakértőt rendelt ki annak megállapítása végett, hogy az új műhely kialakítása milyen költségbe kerül.
Az ingatlanforgalmi szakértő a korábbi szakvéleményét módosítva, a kisajátított műhely értékét 288 300 Ft-ban, vagyis a korábbi értékelésénél 98 300 Ft-tal magasabb összegben állapította meg. Ezt az összeget a járásbíróság az 1977. november 21-én kelt részítéletével a felperesek javára megítélte, majd azt követően, hogy az építésszakértő a szakvéleményét beadta, az 1977. december 23-án kelt ítéletével az alperest a felperesek részére üzemátszervezési költségség címén 234 305 Ft fizetésére kötelezte. A peres felek az ítélet elleni fellebbezési jogukról lemondtak, így az jogerőre emelkedett.
A jogerős ítélet ellen törvénysértés és megalapozatlanság miatt emelt törvényességi óvás alapos.
A járásbíróság az üzemátszervezési költség címén a felperesek részére járó kártalanítás összegét úgy állapította meg, hogy az új műhely átalakítási és építési költségeiből annyit vett figyelembe, amennyibe megítélése szerint a kisajátított műhellyel azonos nagyságú és műszaki állapotú műhely előállítása kerül. Ehhez hozzáadta a vásárolt ingatlanrészért a felperesek által fizetett vételárat és az így nyert összegből a kisajátított műhelyért megítélt kártalanítást levonta.
Ez az álláspont téves.
Az 1976. évi 24. számú tvr. (Tvr.) 2. §-a értelmében a kisajátított ingatlanért megfelelő kártalanítás jár. A Tvr. 8. §-a szerint a kártalanítást a 9–11. §-ában meghatározott tényezők együttes mérlegelésével kell megállapítani.
A járásbíróság az ügyben hozott részítéletével e tényezők mérlegelésével állapított meg a felperesek részére a kisajátított műhelyükért 288 300 Ft kártalanítást. Ezzel a felperesek a volt műhelyük értékét megkapták. Akár másik ingatlant vásároltak, akár új műhelyt építenek ezen az összegen akár egyéb módon használják azt fel, nem lehet a javukra üzemátszervezési költség címén – még részben sem – másik műhely átalakítási és építési költségeit megítélni. A jogszabály értelmében ugyanis kártalanításként a kisajátított ingatlan (épület) értéke, nem pedig a helyette létesítendő épület újra-előállítási költsége jár a volt tulajdonos részére. Még kevésbé lehet szó kártalanítás – üzemátszervezési költség – címén a kisajátított ingatlan helyett vásárolt másik ingatlan vételárának a megítéléséről. Még akkor sem, ha ez a megállapított kártalanításnak csupán egyik tényezője.
A Tvr. 16. §-a és a 33/1976. (IX. 5.) MT sz. rendelet 26. §-ának b) pontja értelmében kisajátítással kapcsolatos költségként a kisajátítás következtében szükséges üzemátszervezés, üzemáttelepítés és költözködés költségét kell megtéríteni. Az üzemátszervezés és üzemáttelepítés költsége nem azonosítható az üzem céljára szolgáló másik épület átalakítási, építési költségeivel. Az előbbieken csak azokat a költségeket lehet érteni, amelyek magának az üzemnek az átszervezésével, áttelepítésével kapcsolatban merülnek fel. Az üzemátszervezés költségein a kisajátítás miatt felmerült, a termelés módját, méreteit, a foglalkoztatott dolgozók létszámát stb. érintő átszervezés költségeit kell érteni. A szóban levő kártalanítás az ezzel járó költségek megtérítésére szolgál. Ehhez hasonlóan az üzemáttelepítés költségei azok a költségek, amelyek az üzem berendezésének leszerelésével, más helyre átszállításával, az ottani elhelyezésével és üzembe állításával kapcsolatban válnak szükségessé.
A járásbíróságnak tehát azt kellett volna vizsgálnia, hogy a felpereseknek ilyen természetű költségei merültek-e fel és a részükre csak ezeket lehet megítélnie. Új üzemi épület létesítése ezt a kört nyilvánvalóan meghaladja. Ennek a költségeit az alperes nem köteles viselni.
A Legfelsőbb Bíróság az előadottakra tekintettel a járásbíróság jogerős ítéletét a Pp. 274. §-ának (3) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és a járásbíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. (P. törv. I. 21 433/1978. sz.)
  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére