GK BH 1979/330
GK BH 1979/330
1979.10.01.
Egymagában az a körülmény, hogy a szállító a külföldi eladót ajánlattételre felhívta és arra még nem kapott választ, nem alkalmas a teljesítési képtelenség megállapítására [Ptk. 205. § (3) bek., 206. § (1) bek., 212. § (1) bek.; 11/1976. (XII. 24.) ÁH sz. rendelkezés].
A felperes megrendelő 1978. június 16-án az alperes kereskedelmi vállalatot importból származó termékek szállítására vonatkozó ajánlattételre hívta fel. Az alperes 1978. július 19-én az ajánlat adását annak ellenére megtagadta, hogy a felperes az említett ajánlattételi felhívásban a szerződéskötési kötelezettség fennállását közölte. Az alperes az ajánlattételt megtagadó nyilatkozatában a felperest arról is tájékoztatta, hogy a külföldi eladótól a termék szállítására ajánlatot kért.
A felperes a keresetében a Ptk. 206. §-ának (1) bekezdése értelmében a felhívásban meghatározott tartalommal a szerződés létrehozását kérte.
Az alperes védekezésében a kereseti tényállásokat nem vitatta. Arra hivatkozott, hogy a perbeli terméket, minthogy abból nála nincs raktári készlet, a külföldi eladótól kell beszereznie, a felperes megrendelését neki továbbította. Azt állította, hogy a külföldi fél részéről nyilatkozattételre legfeljebb kölcsönös szállítási igények egyeztetésére vonatkozó őszi tárgyalásokon kerülhet sor. Álláspontja szerint a felperes megrendelése (felhívása) elkésett, mivel az általa kiadott körlevélből értesült arról, hogy az importcikkekre szóló megrendelésnek hozzá legkésőbb a tárgyévet megelőző év végéig kell beérkeznie.
Az elsőfokú bíróság a szerződést a felek között a felperes által kívánt tartalommal létrehozta. Az ítéletét a Ptk. 206. §-ának (1) bekezdése első fordulatára alapította. Mivel a felperesnek az alkatrészek mielőbb szükségesek, ezért elvárható az alperestől, hogy ne csupán az őszi tárgyalásokon, hanem a rendelkezésére álló félév alatt a felperes szükségletének az általa megjelölt határidőre történő teljesítését a külföldi eladónál szorgalmazza.
Az ítélet ellen a szerződés létrehozása miatt az alperes fellebbezett, amelyben az első fokú ítélet megváltoztatásával a kereset elutasítását kérte. Sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság a Pp. 141. §-ának (1) bekezdése alapján az első tárgyaláson nyomban érdemi döntést hozott, holott a tényállás helyes megállapításához szükséges nyilatkozat a külföldi eladótól nem állott rendelkezésére. Azt állította, hogy az első fokú ítélet indokolásának az a kitétele, hogy ő az alkatrészek beszerzésével, “csak a késő őszi tárgyalásokon akar foglalkozni” iratellenes, hiszen a felperes megrendelésének a külföldi félhez való továbbítását bizonyította. A külkereskedelmi szerződés létrehozása érdekében – állítása szerint – külföldre soron kívüli utazást tett és a külföldi állandó képviselője útján is szorgalmazta az ügyletkötést. Hivatkozott arra, hogy az elsőfokú bíróság a Ptk. 205. §-ának (3) bekezdésében a felek együttműködési kötelezettségére vonatkozó előírásait az ő rovására egyoldalúan értelmezte.
A fellebbezés nem alapos.
A Ptk. 212. §-ának (1) bekezdése értelmében az alperes a szóban levő termékek szállítása tekintetében a felperes részére ajánlattételre volt köteles. Ennek ellenére az alperes ajánlatot nem adott, sőt azt 1978. július 19-én kifejezetten megtagadta anélkül, hogy annak okát közölte volna. Ezzel egyidejűleg azonban akként nyilatkozott, hogy a szóban levő termék szállítására a külföldi eladótól ajánlatot kért.
Az említett tények folytán a felperesnek a szerződés – felhívása szerinti tartalommal való – létrehozását célzó, jogszerűen előterjesztett keresetével szemben a Ptk. 206. §-ának (1) bekezdésében előírtak szerint az alperesnek bizonyítania kellett volna, hogy a szerződés teljesítésére nem képes, vagy hogy a szerződés népgazdasági érdeket sértene. Az utóbbi körülmény fennállására az alperes nem hivatkozott, azt pedig, hogy a szerződés teljesítésére nem képes, nem bizonyította. Az alperesnek ezzel ellentétes érvelése annál kevésbé helytálló, mivel önmagában az a körülmény, hogy a külföldi eladót ajánlattételre felhívta, a teljesítési képesség hiányának bizonyítására nem alkalmas. A külföldi fél a szerződéskötéstől kifejezetten egyébként sem zárkózott el. Ellenkezőleg, az alperes állítása szerint is a külföldi fél ajánlattételére az őszi tárgyalásokon sor kerülhet, vagyis ő maga sem zárta ki a teljesítés lehetőségét. Mindemellett a rendelkezésre álló adatok szerint az alperes – állításával ellentétben – a külkereskedelmi szerződés létrehozása érdekében a külföldi félhez küldött ajánlati felhívásán felül egyéb ténykedést nem igazolt. Minthogy az eljárt bíróság a per elbírálásához szükséges tényeket – az alperes érvelésével ellentétben – kiderítette, azokat helyesen mérlegelve hozott ítélete megalapozott.
A kifejtettek értelmében a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján – az indokolásának a fellebbezés előterjesztése folytán szükségessé vált kiegészítésével és részben módosításával – helybenhagyta. (Legf. Bír. Gf. I. 31 634/1978. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás