GK BH 1979/338
GK BH 1979/338
1979.10.01.
A fizetési meghagyásnak a kötelezett gyáregysége részére való kézbesítése joghatályos és az ellentmondás határideje ennek napjától kezdődik [Pp. 30. § (1) bek., 393. §; Ptk. 30. § (2) bek.].
A jogosult 3525 Ft ellenérték és kamata megfizetése iránt a kötelezett ellen fizetési meghagyás kibocsátását kérte, amelyben kötelezettként annak egyik gyárát és címét tüntette fel. Az elsőfokú bíróság által 1978. október 4. napján kibocsátott fizetési meghagyással szemben a kötelezett az ellentmondását 1978. október 16. napján adta postára.
Az elsőfokú bíróság az ellentmondást végzéssel elutasította. Ezt azzal indokolta, hogy a kötelezett az ellentmondását a Pp. 393. §-ának (1) bekezdésében előírt 8 napon túl, elkésetten terjesztette elő, minthogy a részére 1978. október 6. napján kézbesített fizetési meghagyással szemben a postai bélyegzőlenyomat szerint a beadványát 1978. október 16. napján adta postára [Pp. 393. § (4) bek.].
A végzés ellen a kötelezett fellebbezést terjesztett elő, amelyben annak hatályon kívül helyezését és a per iratainak elbírálás céljából a kötelezett jogi képviselőjének székhelye szerint illetékes Fővárosi Bírósághoz való áttétele elrendelését kérte. Előadta, hogy a fizetési meghagyást a vidéki gyárának 1978. október 6. napján kézbesítették ugyan, de az a Budapesten levő jogi főosztályhoz csak 1978. október 11. napján jutott el. Mindezt a tévesen történt kézbesítés idézte elő, a jogosult a fizetési meghagyás kibocsátására irányuló kérelmén a vidéki gyárnak a jogi képviselőjét sem tüntette fel. Ezzel összefüggésben a Pp. 97. §-ában előírtakra, valamint a Legfelsőbb Bíróság P. törv. IV. 20 172/1967. számú eseti döntésére hivatkozott és azzal érvelt, hogy a fizetési meghagyást nem a meghatalmazott, vagyis a kötelezett jogi főosztálya részére kézbesítették, a kézbesítés tehát nem volt szabályszerű, ezért az ahhoz fűződő joghatás nem következett be, következésképpen az ellentmondás előterjesztésére nyitva álló határidőt sem mulasztotta el.
A fellebbezés nem alapos.
A Ptk. 30. §-ának (2) bekezdése alapján a Pp. 30. §-a (1) bekezdésének első fordulata értelmében az elsőfokú bíróság – a kötelezett téves fellebbezési érvelésével szemben – helytállóan rendelte el a fizetési meghagyásnak a kötelezett képviseletére a rendeltetésszerű működése által meghatározott körben jogosult vidéki gyárához való kézbesítését. Ennek jogszerűségét a kötelezett megalapozatlanul sérelmezte azon az alapon, hogy a Pp. 97. §-a és az ezen alapuló bírói gyakorlat szerint a bírósági iratokat a meghatalmazottnak kell kézbesíteni, ha a félnek a per vitelére meghatalmazottja van. Az adott esetben ugyanis a fizetési meghagyás kibocsátásakor az ügyben a kötelezettnek az említett gyáregységén mint törvényes képviselőjén kívül más meghatalmazottja nem volt és nem is lehetett megnevezve, minthogy az üggyel összefüggésben a budapesti jogi főosztálya részéről még semmilyen perbeli cselekményre nem került sor. Következésképpen a kötelezett alaptalanul sérelmezte, hogy a fizetési meghagyást nem a Budapesten levő jogi főosztálynak kézbesítették. Egyébként ellentmondását – előadása szerint is – a joghatályos kézbesítéstől számítva elkésetten, a Pp. 393. §-ának (l) bekezdésében előírt 8 napon túl terjesztette elő, ezért az eljárt bíróság azt a (4) bekezdés értelmében helytállóan utasította el.
A kifejtettek értelmében a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzését a Pp. 259. §-hoz képest a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján helybenhagyta. (Legf. Bír. Gf. I. 31 834/1978. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás