GK BH 1979/34
GK BH 1979/34
1979.01.01.
Ha a létesítmény meghibásodását a kivitelező által fel nem ismerhető tervezési hiba okozta, a tervező nemcsak kijavítási tervdokumentáció szolgáltatására, hanem – a szükséghez képest – természetbeni kártérítésként a mű kijavítására vagy kijavíttatására is kötelezhető [44/1967. (XI. 6.) Korm. sz. r. 13. §*; GKT 29/1973. sz.].
Egy 105 garzonlakásos épületet a II. r. alperes tervezett, és az I. r. alperes kivitelezett. Az épület használati melegvíz-ellátása a szükségletet nem fedezte, ezért a felperes az alpereseket kijavításra hívta fel. A felhívás nem vezetett megfelelő eredményre, ezért a felperes ellenük keresetet terjesztett elő. Ez a per szünetelés után megszűnt. A vita továbbra sem rendeződött, az időközi javítások sem vezettek eredményre, ezért a felperes az alperesek ellen újabb keresetet terjesztett elő.
A II. r. alperes arra hivatkozott, hogy az előírásoknak megfelelően tervezett, az I. r. alperes azzal védekezett, hogy a szerződésnek (a tervdokumentációnak) megfelelően teljesített.
Az elsőfokú bíróság szakértői bizonyítást rendelt el. A szakértő kimutatta, hogy a II. r. alperes az 1961-ben kiadott szakmai szakvélemény alapján méretezett, ez a méretezés azonban a szükségletet nem elégíti ki. Időközben 1974. március 15-én új előírás lépett életbe, amelynek a méretezés már nem felel meg. A terv átadása 1973. december 6-án történt.
Az elsőfokú bíróság a szakértőt kiegészítő szakvélemény előterjesztésére hívta fel. A szakértő megállapította, hogy a kijavítási tervdokumentáció műszakilag helyes, az 1976 októberében átadott kijavítási tervek azonban 1 db 1000 l-es álló és 1 db 2500 l-es fekvő bojlert írtak elő, amelyek gyártását a FŰTŐBER 1977-ben megszüntette. Ennek folytán a terv szerinti megoldás nem készíthető el.
A felek között a per során tárgyalás folyt arról, hogy a melegvíz-ellátást nem újabb bojlerek beépítésével, hanem távhőszolgáltatással oldják meg.
Az elsőfokú bíróság a II. r. alperest arra kötelezte, hogy az 1976-ban átadott kijavítási tervdokumentáció megvalósítása során a felmerülő kijavítási költségeket – leszámítva ebből a gazdagodás összegét – a felperesnek térítse meg, a felperes fentieket meghaladó keresetét mindkét alperessel szemben elutasította. Az ítélet indokolása szerint az I. r. alperes a terveknek megfelelően teljesített, a hibát a II. r. alperes okozta. A tervek hibájának felismerése a kivitelezőtől nem volt elvárható. A kijavított tervdokumentáció a követelményeknek megfelel, azt csupán az idő múlása folytán bekövetkezett változás miatt nem lehet alkalmazni, de ezért a tervező nem köteles helytállni, a korszerűsítés a felperes terhe maradt. A II. r. alperes azonban nem bizonyította, hogy eredetileg a kifogástalan teljesítés érdekében úgy járt el, ahogyan az az adott helyzetben elvárható, ezért kártérítéssel tartozik.
Az ítélet ellen a beavatkozóként fellépett beruházó fellebbezett, amellyel a felperes is egyetértett.
A fellebbezés alapos.
A per irataiból megállapítható, hogy az 1976 októberében elkészített kijavítási tervdokumentációban előírt bojlereket már nem gyártják, ezért a kijavítási terv kivitelezhetetlen. A felek más megoldásra – távhőszolgáltatás útján történő melegvíz-szolgáltatásra − térnek át, ennek terveit a II. r. alperes készíti, a kivitelezést az I. r. alperes vállalta.
Ilyen tényállás mellett végrehajthatatlan az elsőfokú bíróságnak az az ítéleti rendelkezése, hogy az 1976. évben szolgáltatott és a bojlerek méretváltozása folytán korszerűsítésre kerülő kijavítási tervdokumentáció megvalósítása során felmerülő kijavítási költségeket a II. r. alperes a felperesnek térítse meg. Ez a kijavítás tárgytalanná vált, tehát a költségek megtérítésére sem kerülhet sor.
Ilyen körülmények között az elsőfokú bíróságnak a tényleges helyzetet, tehát azt, hogy a felek a hiba kijavításának módjára vonatkozóan megállapodtak, figyelembe kellett volna vennie. Ennek megfelelően arról kellett volna döntenie, hogy a megegyezésnek megfelelő kijavítással felmerülő költségek kit és milyen arányban terhelnek.
Az új megoldás alkalmazása során keletkezhetnek olyan tervezési és kivitelezési költségek, amelyek nem az alpereseket terhelik és nem azért keletkeznek, mert hibás teljesítés történt. Felmerülnek azonban olyan költségek, amelyek a tervezési hiba vagy annak fel nem ismerése miatt keletkeznek. Ezeket a kérdéseket csak további bizonyítással lehet tisztázni.
A költségek szempontjából értékelni kell azt a körülményt is, hogy a felperes a kijavítási tervet 1976 októberében kapta és annak alapján azonnal megrendelte a bővítést. Mivel a munkát az I. r. alperes kapacitáshiány és a munka jellege miatt nem vállalta, a felperes 1977 áprilisában a bírósághoz fordult és többek között azt kérte, hogy a bíróság kötelezze az alpereseket a munka elvégzésére.
A felelősség megítélésénél abból kell kiindulni, hogy a szerződésszegést a II. r. alperes követte el, akinek a kijavítás módjának megtervezésénél a műszaki megoldáson kívül azt is figyelembe kellett volna vennie, hogy a megfelelő kivitelezési kapacitás biztosítható-e, illetve a kivitelezővel erről tárgyalni kellett.
A felelősség megítélésénél azt is mérlegelni kell, hogy ha kizárólag tervezési hiba történt, és ha azt a kivitelezőnek nem kellett felismernie, a tervező helytállása nem korlátozódik a szavatosságra, tehát arra, hogy kijavítási tervdokumentációt kell készítenie, hanem szükség esetén ezen felül természetbeni kártérítésként a tervezőnek a létesítmény kijavításáról, tehát kivitelezéséről is gondoskodnia kell. A tervhiba kijavítása során ugyanis a tervezőnek nemcsak kijavítási tervdokumentáció elkészítését lehet a feladatává tenni, hanem adott esetben a mű kijavítására vagy kijavíttatására is lehet őt kötelezni. Ennek konzekvenciái akkor is levonhatók, ha tervezői hibára visszavezethető ok miatt nem lehet már kivitelezni a kijavítási tervdokumentációt.
Részben másként kell megítélni azt az esetet, ha a tervezési hiba a kivitelező által felismerhető volt. Számítások végzése a kivitelezőtől nem várható el. A jelen esetben a számítási hiba mértéke a szakvélemény szerint 50%-os. Ez olyan nagy arány, hogy felmerülhet ennek számítások nélküli felismerhetősége is azon az alapon, hogy a kivitelezőnek a gyakorlati szakértelme folytán lehetősége volt a hiba észlelésére. Ebben a vonatkozásban a bizonyítás nem teljes, ezért erre nézve a szakértőt ismét meg kell hallgatni. Ha a kivitelezőnek az általános kivitelezési gyakorlat alapján a hibát észlelnie kellett, a 44/1967. (XI. 5.) Korm. sz. rendelet 13. §-ában [illetőleg a Ptk. 392. §-ának (3) bekezdésében] megállapított figyelmeztetési kötelezettség elmulasztása miatt kártérítési felelősség terheli [GKT 29/1973. sz.].
A kifejtettek alapján a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 252. §-ának (3) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és a per újabb tárgyalását és újabb határozat hozatalát rendelte el. (Legf. Bír. Gf. VI. 30 721/1978. sz.)
*;
Azonos rendelkezést tartalmaz a Ptk. 392. §-ának (3) bekezdése.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás