BK BH 1979/356
BK BH 1979/356
1979.11.01.
A másodfokú bíróság az ügy felülbírálata során az elsőfokú bíróság bizonyítékokat értékelő tevékenységének törvényességét is köteles vizsgálni [Be. 239. § (2) bek. d) pont, 262. § (1) bek.].
A járásbíróság a terheltet bűnösnek mondotta ki 2 rb. többszörösen visszaesőként elkövetett lopás bűntettében s ezért halmazati büntetésül 2 évi és 6 hónapi – fegyházban végrehajtandó – szabadságvesztésre és a közügyektől 3 évi eltiltásra ítélte azzal, hogy feltételes szabadságra nem bocsátható. Kötelezte a terheltet, hogy kényszerelvonó-kezelésnek vesse alá magát és elrendelte szigorított őrizetét.
A tényállás lényege szerint a többszörösen büntetett előéletű terhelt legutóbbi szabadságvesztéséből szabadulása után különböző munkahelyeken dolgozott. Családi körülményei rendezetlenek, gyermekei tartásáról nem gondoskodik rendszeresen és túlzott mértékben italozik.
A terhelt ismeretlen helyről egy ismeretlen sértett tulajdonában levő 400 forint értékű női kerékpárt jogtalan eltulajdonítás végett elvitt, majd a P. I. tulajdonában levő férfikerékpárt ellopta és eladta.
A megyei bíróság mint másodfokú bíróság az ismeretlen személy sérelmére elkövetett cselekményt 1 rb. lopás vétségének minősítette és a szabadságvesztés tartamát 2 évre mérsékelte.
Az ítélet ellen, annak megalapozatlansága miatt emelt törvényességi óvás alapos.
A bíróság a tényállás megállapításánál belső meggyőződése szerint, a bizonyítékok alapján dönt.
A terhelt védekezése szerint a női kerékpárt egy ismeretlen személytől vásárolta.
Az elsőfokú bíróság ezt a terhelti védekezést nem fogadta el. Abból a körülményből, hogy a terhelt az eladó személyét megnevezni nem tudta, sőt részletes személyleírást sem tudott róla adni, a vételt semmivel sem igazolta és mert a kerékpárt megszerzés után nyomban értékesítette, azt a következtetést vonta le, hogy nemcsak a férfikerékpárt, hanem a női kerékpárt is lopta.
Ámde az ártatlanság vélelme folytán nem a terheltnek kell bizonyítani, hogy az általa eladott női kerékpárt vásárolta. A vád bizonyítása mindig a hatóságot terheli.
A Legfelsőbb Bíróság megítélése szerint az elsőfokú bíróság által megállapított tényekből éppen ezért nem lehet megalapozottan olyan következtetésre jutni, hogy az eladott női kerékpár lopott volt, s azt a terhelt lopta el; ez okból az elsőfokú bíróság ítélete ebben a részében megalapozatlan. Mivel pedig a másodfokú bíróság elmulasztotta megvizsgálni, hogy az elsőfokú bíróságnak a bizonyítékokat értékelő tevékenysége megfelel-e mindazoknak a törvényességi követelményeknek, amelyek szerint a belső bírói meggyőződés kialakításánál elengedhetetlen, hogy az értékelés megfeleljen az ésszerűség, illetve a logika szabályainak, a megalapozott okszerű következtetéseknek és minden lényeges körülményre kiterjedő indokolásnak a Be. 239. §-a (2) bekezdésének d) pontjában megjelölt okból határozata ugyancsak megalapozatlan.
Az előbbiekben kiemelt megalapozatlanság a terhelt bűnössége, a megfelelő büntetés kiszabása és a szigorított őrizet elrendelése vonatkozásában a megfelelő állásfoglalás szempontjából lényeges, ennek megfelelően a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy az eljárt bíróságok ítéletei megalapozatlanok, ezért e határozatokat hatályon kívül helyezte és az ügyet új eljárás lefolytatása végett a járásbírósághoz visszaküldte. (B törv. II. 845/1978. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás