PK BH 1979/360
PK BH 1979/360
1979.11.01.
A bíróság maga választja meg a közös tulajdon megszüntetésének a körülményekre legmegfelelőbb módját; csak olyan módot nem választhat, amely ellen valamennyi tulajdonostárs tiltakozik. – A közös tulajdon tárgyait elsősorban természetben kell megosztani [Ptk. 148. § (1)–(4) bek.].
A felperes és az I. r. alperes az 1973. február 18-án kelt adásvételi szerződéssel egymás között egyenlő arányban megvásárolták a perbeli, a szerződés szerint 382 n.-öl területű ingatlant. A vételt követően az ingatlant természetben megosztották, a két részt kerítéssel, valamint külön bejárattal látták el és így használták. Az ingatlan jelenleg a tkv.-i betétben egyenként 685 m2 területtel, két önálló ingatlanként szerepel az ingatlan-nyilvántartásban.
Az I. r. alperes jogi képviselője az 1977. július 29-én kelt levelével értesítette a felperest, hogy ügyfele az ingatlanilletőséget eladta a II. r. alperesnek. Felhívta, hogy elővásárlási joga tekintetében e napon belül nyilatkozzék, mert ellenkező esetben arról lemondottnak tekinti. A felperes erre azt válaszolta az I. r. alperesnek, hogy az eladáshoz nem járul hozzá, mert részére ő kölcsönözte a vételárat, valamint az illeték és a költségek fedezéséhez szükséges összeget is és ezt még nem fizette vissza. Ha a szerződést ennek ellenére aláírják, jogainak érvényesítése végett pert indít. Lényegében ugyanilyen tartalmú levelet intézett az I. r. alperes jogi képviselőjéhez is.
Ilyen előzmények után a felperes a közös tulajdon megszüntetése iránt indított pert az I. r. alperes ellen. A keresetében azt kérte, hogy a bíróság az I. r. alperes illetőségét adja az ő tulajdonába, mert annak teljes vételárát, valamint a vétellel kapcsolatos illetéket és költségeket is ő fizette. Kérte a per megindításának az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzését is. A földhivatal a kerületi bíróságnak a bejegyzés iránti megkeresését 1977. szeptember 16-án alapuló tulajdonjog bejegyzése iránti kérelme ezt követően 1977. szeptember 21-én érkezett a földhivatalhoz.
Az I. r. alperes a kereset elutasítását arra hivatkozással kérte, hogy az ingatlannak már nem tulajdonosa, mert az illetőségét eladta. Ezért a felperes a keresetét a II. r. alperesre is kiterjesztette és őt is kérte “a közös tulajdon megszüntetésének tűrésére kötelezni”.
A kerületi bíróság az ítéletével a keresetet elutasította. Az indokolása szerint az alperesek között joghatályos adásvételi szerződés jött létre annak folytán, hogy a felperes az elővásárlási jogával nem élt. Így a II. r. alperesnek jogos igénye van arra, hogy a tulajdonjogát a Ptk. 117. §-a (3) bekezdésének megfelelően az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezzék. Az a joghelyzet már fennállt akkor, amikor a felperes a közös tulajdon megszüntetése iránti keresetét az I. r. alperessel szemben előterjesztette. Ezért a Ptk. 373. §-ának (2) bekezdésére figyelemmel nincs lehetőség arra, hogy a felperes a kereseti kérelmének megfelelően az alperes illetőségére tulajdonjogot szerezzen.
Az ítélet ellen a felperes fellebbezett. A fellebbezésében többek között arra is hivatkozott, hogy a II. r. alperes csak az általa indított pernek az ingatlan-nyilvántartásba történt bejegyzése után nyújtotta be a földhivatalhoz a tulajdonjogának bejegyzése iránti kérelmét, ezért a közös tulajdon megszüntetése iránti keresetét a bíróságnak érdemben kellett volna vizsgálnia. A fellebbezési tárgyaláson a bíróság kérdésére úgy nyilatkozott, hogy elsődlegesen az első fokú ítélet hatályon kívül helyezését kéri, mert keresetet kíván indítani annak megállapítása iránt, hogy az alperesek között létrejött adásvételi szerződés a vételár tekintetében színlelt.
A másodfokú bíróság az ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Azt az álláspontot foglalta el, hogy a kereseti kérelem módosítására a másodfokú eljárásban nem volt lehetőség. Ezért csak a felperes másodlagos fellebbezési kérelme volt érdemben felülbírálható, ebben a vonatkozásban pedig az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg, és helyes az abból levont jogi következtetése is.
A jogerős ítélet ellen törvénysértés és megalapozatlanság miatt emelt törvényességi óvás alapos.
A felperes által az I. r. alperes ellen közös tulajdon megszüntetése iránt indított per ingatlan-nyilvántartási bejegyzése a II. r. alperes tulajdonjogának bejegyzése iránti kérelemnél korábbi rangsorú. A per bejegyzése pedig azt jelenti, hogy ezt követően jogokat csak ennek befejezésétől függő hatállyal lehet bejegyezni. Az adott esetben tehát a közös tulajdon megszüntetésének – az ügyben eljárt bíróságok álláspontjától eltérően – a II. r. alperessel szemben is helye van.
A közös tulajdon megszüntetése iránt folyamatban levő per a tulajdonostárs rendelkezési jogát nem érinti.
A Ptk. 148. §-ának (1) bekezdése értelmében a közös tulajdon tárgyait elsősorban természetben kell megosztani. Minthogy a felek közös tulajdonában az eredetileg egységes ingatlan helyett már két, jogilag önálló és elkülönítetten használt ingatlan van, az adott esetben a közös tulajdon megszüntetése legcélszerűbb módjának a természetbeni megosztás mutatkozik olyképpen, hogy mindegyik tulajdonostárs az általa használt ingatlant kapja kizárólagos tulajdonul. Igaz ugyan, hogy a felperes nem ezt, hanem az alperes illetőségének a saját tulajdonába adását kérte, ez a kérelem azonban a bíróságot nem köti. A bíróság a közös tulajdon megszüntetésének csak azt a módját nem alkalmazhatja, amely ellen valamennyi tulajdonostárs tiltakozik [Ptk. 148. § (4) bek.].
Az ügyben eljárt bíróságoknak tehát a közös tulajdon megszüntetése iránti keresetet a II. r. alperessel szemben is érdemben kellett volna elbírálniuk és ennek során elsősorban azt vizsgálniuk, hogy a természetbeni megosztás elrendelhető-e. Ennek a mellőzése azért is indokolatlan volt, mert a felperes a keresetét rá is kiterjesztette és őt is a közös tulajdon megszüntetésének tűrésére kérte kötelezni. Ez pedig értelemszerűen azt jelenti, hogy a közös tulajdon megszüntetését vele szemben is kérte.
A Legfelsőbb Bíróság azért a másodfokú bíróság ítéletét – az elsőfokú bíróság ítéletére is kiterjedően a Pp. 274. §-ának (3) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és a kerületi bíróságot új határozat hozatalára utasította. (P. törv. I. 20 206/1979. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás