PK BH 1979/361
PK BH 1979/361
1979.11.01.
I. A kisajátított telek értékének megállapításánál a beépítési lehetőség szempontjából figyelembe kell venni azt az építési tilalmat és korlátozást is, amelyet nem a kisajátítási cél megvalósítása érdekében rendeltek el [1976. évi 24. sz. tvr. 9. § (1) bek.; 33/1977. (IX. 5.) MT sz. r. 14. § (1) bek.].
II. Az ingatlan szerzéskori értékének meghatározásánál az illetékkiszabás alapjául szolgáló értékhez a tulajdonos részéről végzett, az ingatlan értékét növelő építési és más munkák értékét hozzá kell számítani [33/1977. (IX. 5.) MT sz. r. 17. § (2) bek.].
A megyei városi tanács II. kerületi hivatalának igazgatási osztálya az 1977. április 7-én kelt határozatával az alperes kérelmére kisajátította többek között a felperesek egyenlő arányú közös tulajdonában volt, 7472. számú telekkönyvi betétben 2969/3. helyrajzi szám alatt felvett 350 n.-öl területű ingatlant Az alperes az ingatlanért a rajta volt növényzettel együtt n.-ölenként 350 Ft kártalanítást ajánlott fel, amit a felperesek nem fogadtak el és többletkártalanítás iránt pert indítottak.
A felperesek az ingatlan 4/6 részét 1969-ben 25 000 Ft-ért, 2/6 részét 1974-ben 18 720 Ft-ért vették. Ez utóbbi illetőségnek az illetékkiszabás alapjául szolgáló értékét a pénzügyi hatóság 40 000 Ft-ban állapította meg.
Az ingatlanforgalmi szakértő a szakvéleményében utalt arra, hogy a területre a részletes rendezési terv elkészítéséig építési tilalmat rendeltek el. Az ingatlan forgalmi értékét annak adottságaira és az összehasonlító forgalmi adatokra tekintettel n.-ölenként 650 Ft-ban állapította meg.
Az elsőfokú bíróság a felperesek részére a felajánlott összegen felül 30 000 Ft többletkártalanítást ítélt meg. Az ítélet indokolása szerint a kisajátított ingatlant építési tilalom terhelte, ezt azonban a kisajátítási cél érdekében rendelték el. Az ingatlan forgalmi értéke a rajta volt növényzettel együtt n.-ölenként 650 Ft, a szerzéskori értéke pedig 122 100 Ft, ami n.-ölenként 394 Ft-nak felel meg. Ezek egybevetése alapján a felperesek részére járó kártalanítás 157 500 Ft-ban állapítható meg, amely n.-ölenként 450 Ft-os értéket jelent. Ebben az ingatlanon volt növényzet és kerítés értéke is benne van.
A másodfokú bíróság az első fokú ítéletet részben megváltoztatta és a felperesek részére megítélt kártalanítást 12 500 Ft-ra leszállította. Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást az építésügyi hatóságnak egy más perben adott tájékoztatása alapján azzal egészítette ki, hogy az építési tilalom elrendelése nem a kisajátítási cél érdekében történt, az építési tilalmat tehát értékcsökkentő tényezőnek tekintette, úgyszintén azt is, hogy a felperesek az ingatlanukat a kisajátítást megelőző 10 éven belül szerezték, és annak a 33/1977. (IX. 5.) MT számú rendelet (R.) 17. §-a szerint számított szerzéskori értéke n.-ölenként 260 Ft-ra tehető. Mindezek alapján a felperesek részére járó kártalanítást a növényzettel együtt n.-ölenként 400 Ft-ban állapította meg.
A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvás alapos.
A kisajátításról szóló 1976. évi 24. számú törvényerejű rendelet (Tvr.) 9. §-ának (1) bekezdése értelmében a kisajátított telek értékének megállapításánál egyebek között jelentősége van a beépítési lehetőségnek is. A beépítési lehetőség szempontjából az R. 14. §-ának (1) bekezdése szerint figyelembe kell venni az építési tilalmat és korlátozást is, kivéve ha azt a kisajátítási cél megvalósítása érdekében rendelték el.
A perben nincs felderítve, hogy a szakértő, illetőleg az eljárt bíróságok által említett építési tilalmat milyen célból rendelték el, és az a kisajátítás időpontjában is fennállott-e még. Az ingatlanforgalmi szakértő szakvéleménye és az elsőfokú bíróság ítéletének indokolása azt tartalmazza, hogy a tilalmat a városrész részletes rendezési tervének elkészültéig rendelték el. A másodfokú bíróság ítélete szerint a tilalom elrendelésének célja a tervszerű területrendezés és fejlesztés volt.
Abból a tényből, hogy az alperes a kisajátított ingatlanokon építkezik, vagy az következtethető, hogy már eredetileg is csupán részleges építési tilalmat rendeltek el, amely csak meghatározott épületek létesítését tiltja, vagy pedig az, hogy a tilalmat időközben megszüntették. Érvényben levő teljes építési tilalom esetén ugyanis nyilván az alperes sem építkezhetne.
Az építésügyi hatóság megkeresésével tisztázni kellett volna tehát, hogy az építési tilalmat mikor, milyen tartalommal, esetleg időbeli korlátozással rendelték el, és az fennállott-e még a kisajátítás időpontjában, figyelemmel arra is, hogy az 1964. évi III. törvény 13. §-ának (2) bekezdése értelmében az építési tilalmat a feltétlenül szükséges mértékre és időtartamra kell korlátozni Ha fennállott, az alperes milyen alapon kaphatott építési engedélyt.
Az építési tilalom fennállása esetén vizsgálni kell azt a kérdést, hogy a tilalmat nem a kisajátítási cél megvalósítása érdekében rendelték el. Ha ugyanis a tilalom annak biztosítását szolgálta, hogy a területen csak meghatározott nagyságú épületeket közösségi létesítményeket stb. lehessen építeni, és az alperes ezeknek az előírásoknak megfelelő épületet létesít, ez azt jelenti, hogy az építési tilalmat az alperes által megvalósított, vagyis a kisajátítási cél érdekében rendelték el azért, hogy a szóban forgó városrészen az alperes létesítménye és más hasonló létesítmény megvalósulhasson... Ebben az esetben pedig az építési tilalmat az R. 14. §-ának (1) bekezdése értelmében nem lehet figyelembe venni.
Az R. 17. §-a (2) bekezdésének b) pontja szerint az ingatlan szerzéskori értékének meghatározásánál az illetékkiszabás alapjául szolgáló értékhez a tulajdonos részéről végzett, az ingatlan értékét növelő építési és más munkák értékét hozzá kell számítani. Az elsőfokú bíróság által megállapított és a perben e vonatkozásban nem vitás tényállás szerint a felperesek az ingatlanon 22 300 Ft értékű növényzetet telepítettek, valamint 11 700 Ft értékű kerítést létesítettek. Ezek figyelembevételével pedig a szerzéskori érték a másodfokú bíróság által megállapított n.-ölenkénti 260 Ft-ot lényegesen meghaladja.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a másodfokú bíróság ítéletét – az első fokú ítéletre is kiterjedően – a Pp. 274. §-ának (3) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. (P. törv. II. 21 191/1978. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás