PK BH 1979/373
PK BH 1979/373
1979.11.01.
Nincs helye bírósági meghagyás kibocsátásának, ha a keresetlevél tartalma, illetőleg az egyéb rendelkezésre álló adatok alapján kétséges a követelés jogalapja vagy fennállása, avagy úgy tűnik, hogy a követelés a jogszabály megkerülésére, illetőleg mások jogainak csorbítására irányul [Pp. 136. § (2) bek.; Pk 400. sz.; Ptk. 237. § (2) bek.].
A felperesi jogelőd keresetében előadta, hogy az alperessel tartási szerződést kívánt kötni. Ez ügyben tárgyalások folytak közöttük, a szerződéstervezet is elkészült, annak aláírására azonban nem került sor. A kötendő szerződésre tekintettel az alperestől felvett 30 000 forintot és megengedte neki, hogy beköltözzék a megkötendő szerződéssel átruházni kívánt házas ingatlanba. A szerződéskötés elmaradt, az alperes azonban az ingatlanból nem költözik ki. Kérte ezért az alperest az ingatlan 30 nap alatti kiürítésére kötelezni, azzal, hogy nem teljesítés esetén a nevezett rosszhiszemű, jogcím nélküli lakáshasználónak minősül.
A bíróság az ügyben tárgyalást tűzött ki, ahol azonban az alperes szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg. A felperes kérelmére ezért a bíróság bírósági meghagyást bocsátott ki, melyben kötelezte az alperest, hogy az általa használt ingatlant 30 nap alatt ürítse ki és bocsássa a felperes rendelkezésére. A teljesítési határidő eltelte után az alperes elhelyezéséről maga köteles gondoskodni.
A bírósági meghagyás fellebbezés hiányában jogerőre emelkedett.
A jogerős bírósági meghagyás ellen emelt törvényességi óvás alapos.
A Pp. módosításáról szóló 1972. évi 26. számú tvr.-nek a Pp. 136. §-át módosító 23. §-hoz fűzött miniszteri indokolás szerint: “Ha a bíróság a kereseti kérelmet vagy annak meghatározott részét aggályosnak tartja, a meghagyást az egyéb feltételek megléte esetén sem bocsátja ki, ilyen esetben tárgyalást tart, mert a bizonyítási eljárás lefolytatása nem mellőzhető.”
Ezzel áll összhangban a Legfelsőbb Bíróság PK 400. számú állásfoglalása, amely szerint: “Az első tárgyalás elmulasztásának következményeként − amennyiben a törvény kizáró rendelkezést nem tartalmaz – valamennyi keresetfajta tekintetében helye van bírósági meghagyás kibocsátásának. A bíróság azonban akkor is mellőzheti a bírósági meghagyás kibocsátását, ha a Pp. 136. §-ának (2) bekezdésében meghatározott kizáró okok nem állanak fenn.” Az ehhez az állásfoglaláshoz fűzött indokolásból az is kitűnik, hogy milyen esetben mellőzendő bírósági meghagyás kibocsátása. Eszerint, ha a bíróságnak a keresetlevélnek vagy mellékleteinek a tartalmára, illetőleg a rendelkezésre álló egyéb adatokra tekintettel alapos kétségei támadnak a követelés jogalapja vagy fennállása tekintetében, avagy úgy tűnik, hogy a követelés a jogszabály megkerülésére vagy mások jogainak csorbítására irányul, akkor jár el helyesen, ha újabb tárgyalásra tűz ki határnapot.
Az adott esetben a keresetlevélből kitűnt, hogy a peres felek között érvénytelen tartási szerződés jött létre. A Ptk. 237. §-a értelmében érvénytelen szerződés esetében a szerződéskötés előtt fennállott helyzetet kell visszaállítani, ha pedig erre lehetőség nincs, úgy a Ptk. 237. §-ának (2) bekezdésében írt rendelkezések figyelembevételével lehet rendezni a felek közötti jogvitát. A szerződés érvénytelenségére tekintettel a felperes jogszerűen követelte a szerződésben szereplő lakás kiürítését. Ugyanakkor a felperes maga adta elő, hogy 30 000 forintot átvett az alperestől, így a szerződéskötés előtt fennállott helyzet visszaállítása körében az átvett pénzösszeggel is el kellett volna egyidejűleg számolnia.
Nincs azonban tisztázva a tényállás abban a tekintetben, hogy valójában melyik fél milyen szolgáltatást nyújtott. Fizetett-e az alperes használati díjat a felperesnek, illetőleg hogy milyen összegű használati díj fizetésének kötelezettsége terheli őt.
A tényállás hiányos voltára tekintettel bírósági meghagyás kibocsátásának így nem volt helye.
A bírósági meghagyás olyan helyzetet teremtett, hogy a felperes egyoldalúan veheti birtokba az ingatlant, anélkül, hogy az általa átvettnek elismert pénzösszeggel elszámolna.
A bíróság akkor járt volna el helyesen, ha a felperest felhívja bizonyítékainak a bejelentésére, újabb tárgyalási határnapot tűz ki, arra a feleket megidézi és a bizonyítási eljárás lefolytatása után bírálja el a felek közötti jogvitát.
Az előadottakra tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a bírósági meghagyást hatályon kívül helyezte, egyben a kerületi bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította [Pp. 274. §-ának (3) bekezdése]. (P. törv. V. 21 066/1978. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás