• Tartalom

GK BH 1979/375

GK BH 1979/375

1979.11.01.
Tájékoztatás kérése valamely szolgáltatás lehetőségéről és feltételeiről nem minősíthető ajánlatnak, így az arra adott válasz nem hozza létre a szerződést [Ptk. 6. §, 205. § (1) bek., 216. § (2) bek., 299. § (1) bek.; GK 14. sz.].
Az alperes egyik szocialista brigádja az 1978. május 20−21-i hétvégét Pécsett kívánta tölteni. Ezért az alperes 1978. február 9-én telex útján a felperes pécsi szállodájánál az iránt érdeklődött, hogy 1978. május 20-án 20 db 2 ágyas szobát tudna-e biztosítani. A felperes 1978. február 10-én kelt választelexében közölte, hogy 1978. május 20-ra 20 db 2 ágyas szobát személyenként 240 Ft áron előjegyzésbe vett. Közölte továbbá, hogy a szálloda I. osztályú éttermében étkezést is tud biztosítani, amelyre vonatkozóan várja a megrendelést.
Az alperes a telexre nem adott választ. A felperes az előjegyzett napon, 1978. május 20-án szombaton újabb telexet küldött, amely szerint várja az alperes válaszát, hogy az 1978. február 10-én visszaigazolt szállás megfelelő-e, és hogy a csoport elindult-e, ha igen, milyen létszámmal. Az alperes ügyeletes dolgozója válaszában közölte, hogy a csoport elindult Pécsre, de a létszámáról nincs tudomása.
A felperes keresete szerint az alperes az előjegyzett szálláshelyet nem vette igénybe, és az már kiadható sem volt, emiatt nála 8400 Ft összegű kár keletkezett, ezért ennek az összegnek a megfizetésére kérte kötelezni az alperest.
Az alperes a védekezésében előadta, hogy több helyen érdeklődött szállás iránt, végül egy másik pécsi szállóval kötött megállapodást, amely lényegesen olcsóbb – 160 Ft/2 ágyas szoba – szolgáltatást tudott nyújtani. A felperesnek nem küldött megrendelést, ezért az előjegyzést törölnie kellett volna.
Az elsőfokú bíróság kötelezte az alperest 8400 Ft megfizetésére. Az ítélet indokolása szerint az alperes 1978. február 9-i telexe ajánlat, amely tartalmazta az időpontot, a szobák számát és kérte a felperes válaszát. Ha mentesülni akart volna az alperes az ajánlati kötöttségétől, az előjegyzést tartalmazó visszaigazolás után nyilatkoznia kellett volna, hogy a szolgáltatást nem kívánja igénybe venni. Az alperes azonban nem vonta vissza nyilatkozatát, ezért ahhoz kötve maradt. Azzal, hogy a telexre nem válaszolt, ráutaló magatartása folytán a felperes joggal tételezte fel, hogy az ajánlat hatályosult. Ezért a felperesnek a szerződésszegésével okozott, nem vitatott összegű kárát köteles megtéríteni.
Az ítélet ellen az alperes fellebbezett, amelyben annak megváltoztatásával a kereset elutasítását kérte. Hangsúlyozta, hogy a felperesnél szobafoglalás nem történt, és a felperes az érdeklődő telexet tévesen vette konkrét megrendelésnek. Hivatkozott más szállodák gyakorlatára is, ahol az előjegyzést mindig megrendelés követi.
A fellebbezés alapos.
Az elsőfokú bíróság az alperes által 1978. február 9-én a felpereshez küldött telexet tévesen tekintette ajánlatnak, mert az kifejezetten tájékozódó, érdeklődő célzatú volt és így a jellegénél fogva nem tekinthető szerződéskötési ajánlatnak. Ebből következik, hogy az alperest az abban foglaltak nem kötötték.
Az a tény, hogy az alperes az előjegyzésbe vételt közlő telexre nem válaszolt, a szerződés létrejöttét azért nem eredményezte, mert a hallgatás, a nyilatkozattétel elmulasztása nem fejezi ki a szerződéskötési akaratot. Ez csak akkor minősül az ajánlat elfogadásának, ha ezt jogszabály rendeli vagy ha a felek ebben megállapodtak [Ptk. 216. § (2) bek.]. A jogszabállyal ellentétes az elsőfokú bíróságnak ezzel kapcsolatos az a megállapítása, hogy a válasz elmulasztása ráutaló magatartást jelentett. Nem minősíthető megrendelésnek – tartalmánál fogva – az alperes által 1978. május 20-án küldött az a telex sem, amelyben a csoport elindulását közölte. Mivel ezek szerint a felek részéről a perbeli szolgáltatás tekintetében kölcsönös és egybehangzó akaratnyilvánítás nem történt, közöttük a szerződés nem jött létre [Ptk. 205. § (1) bek.]. Ezért nem helytálló az elsőfokú bíróságnak az alperest a szerződés megszegése miatt [Ptk. 299. § (1) bek.] kártérítésre kötelező rendelkezése.
A Ptk. 6. §-a alapján a kárnak részben vagy egészben történő megfizetésére kötelezhető az a vállalat, amelynek határozott közlése alapján más vállalat megalapozottan számolhatott a szerződés létrejöttével és ennek elmaradása folytán kár érte (GK 22. sz. állásfoglalással módosított GK 14. sz. állásfoglalás). Ilyen határozott közlés az alperes részéről nem történt, ezért kártérítési kötelezettségét e rendelkezés alapján sem lehetett megállapítani.
A fentiek folytán a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján az első fokú ítéletet megváltoztatta és a felperes keresetét elutasította. (Legf. Bír. Gf. III. 31 486/1978. sz.)
  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére