MK BH 1979/393
MK BH 1979/393
1979.11.01.
A termelőszövetkezet felelősséggel tartozik tagjának a foglalkozási megbetegedésen kívül egyéb megbetegedésből származó káráért is, ha a megbetegedés a tagsági viszonyból eredő munkavégzési kötelezettségének teljesítésével összefüggésben következett be és a termelőszövetkezetet a betegség bekövetkezésében vétkesség terheli [1967. évi III. tv. 90. § (1) bek.; 7/1977. (III. 12.) MT sz. r. 160. § (5) bek.; 6/1967. (X. 24.) MÉM sz. r. 218. §, ÁBEO 4.2 pont, Mezőgazdasági baleset-elhárító és egészségvédő óvórendszabály 2.136 pont, I. sz. függelék].*
A felperes 1961. január 1-jétől szövetkezeti tagja az alperesnek. Állatgondozói munkakörben feladatai közé tartozott az istállóban elhelyezett tehénállomány gondozása, szükség esetén az ellések szakszerű lebonyolítása.
1975. május 16. napján a délutáni órákban – kezeinek és a köteleknek a fertőtlenítése mellett – ugyancsak elletést végzett. Rövid idővel később mindkét kezén bőrgyulladási tünetek jelentkeztek, május 19. napjától május 31. napjáig, majd június 16. napjától július 25. napjáig keresőképtelen volt és kórházi ápolásban is részesült.
A felperes a termelőszövetkezet vezetőségétől a keresőképtelensége folytán felmerült kára megtérítését kérte. Igényét mind az alperes vezetősége, mind pedig a felülvizsgálati kérelme alapján eljáró szövetkezeti döntőbizottság alaptalannak találta.
A szövetkezeti döntőbizottság határozata ellen – annak megváltoztatása érdekében – a felperes keresetet nyújtott be a járásbírósághoz. Módosított keresetében az alperest 19 944 Ft kártérítés megfizetésére kérte kötelezni.
A járásbíróság az ítéletével a keresetet elutasította. Ítéletét lényegében azzal indokolta, hogy a felperes bőrmegbetegedése nem minősül foglalkozási betegségnek, ennélfogva a felperes keresetveszteségéért az alperes nem tartozik felelősséggel.
Fellebbezés folytán az ügy a megyei bíróság elé került, amely az első fokú ítéletet helybenhagyta. Utalt a megyei bíróság arra, hogy a felperes bőrbetegsége 1975 májusában keletkezett. Ezért az ügyben a 67/1958. (XII. 24.) Korm. számú rendeletet kell alkalmazni. A rendelet II. számú melléklete a foglalkozási betegségeket kimerítően felsorolja, de ezek között a felperes megbetegedése nem szerepel. Emiatt az kártérítésre alapot adó foglalkozási betegségnek nem tekinthető. Rámutatott a megyei bíróság arra is, hogy a felperes betegsége ún. zoonózisnak sem minősülhet, mivel a szakvélemény szerint a felperes egészségromlása tisztítószerektől származott.
Az eljárt bíróságok ítéletei ellen emelt törvényességi óvás alapos.
Az 1977. évi 9. számú tvr.-rel módosított és kiegészített 1967. évi III. törvény végrehajtása felől rendelkező 7/1977. (III. 12.) MT számú rendelet 160. §-ának (5) bekezdésében foglalt rendelkezés szerint azokban az ügyekben, amelyekben az eljárásra jogosult szervek 1977. május 1. napjáig jogerős döntést nem hoztak, a korábbi jogszabályokat kell alkalmazni.
Erre tekintettel az adott ügy elbírálására az 1971. évi 34. számú tvr.-rel módosított és kiegészített 1967. évi III. törvény (Tv.), a 46/1971. (XII. 28.) Korm. számú rendelettel módosított és kiegészített 35/1967. (X. 11.) Korm. számú rendelet (R.), valamint a 15/1971. (XII. 30.) MÉM számú rendelettel módosított és kiegészített 6/1967. (X. 24.) MÉM számú rendelet (Vhr.) rendelkezései az irányadók.
A tagsági viszonyból eredő munkavégzési kötelezettségnek a termelőszövetkezet irányítása vagy ellenőrzése alatt történt teljesítése közben a tag életének, egészségének vagy testi épségének megsértésével kapcsolatban keletkezett kárért a termelőszövetkezet – a Tv. 90. §-ának (1) bekezdése alapján – vétkességére tekintet nélkül felel.
Ez a felelősség kétségkívül azokra az esetekre terjed ki, amikor a tag élete, egészsége vagy testi épsége üzemi baleset vagy foglalkozási betegség miatt szenved sérelmet.
Ez azonban nem jelenti egyúttal azt is, hogy a termelőszövetkezet az üzemi baleseten és foglalkozási betegségen kívüli – tagsági viszonyból eredő munkavégzési kötelezettség teljesítése során szerzett – egyéb egészségromlásért ne tartozna semmiféle felelősséggel.
A Vhr. 218. §-ában foglalt rendelkezés értelmében a termelőszövetkezeti tagot ért sérelemmel okozott kár további kérdéseiben – amelyeket a Tv., az R. és a Vhr. nem szabályoz eltérően – a munkaviszonyban álló dolgozókra érvényes rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
Márpedig a munkaviszonyban levő dolgozók ilyen természetű megbetegedése esetén a munkáltató felelősséggel tartozik, ha a sérelmet vétkesen okozta.
A kifejtettekhez képest az alperes helytállni köteles a felperes keresetveszteségéért, feltéve, hogy az egészségromlás keletkezése vagy kifejlődése az alperes valamely vétkes magatartásával van összefüggésben.
Az eljárt bíróságok – nem helytálló jogi álláspontjuk folytán – nem tisztázták azokat a tényeket, amelyek az alperes felelősségének fennállása szempontjából jelentősek.
Az ÁBEO 4.2 pontja előírja: biztosítani kell, hogy a munkavégzéshez szükséges védőeszköz, védőfelszerelés olyan mennyiségben és minőségben álljon a dolgozó rendelkezésére, hogy munkáját folyamatosan, biztonságosan és egészségártalom nélkül tudja végezni. Ezen az általános jellegű előíráson túlmenően további rendelkezést tartalmaz a Mezőgazdasági balesetelhárító és egészségvédő óvórendszabályok II. fejezetének 2.136 pontja és ennek a rendszabálynak I. számú függeléke. Ez utóbbi szerint a “fertőződés megelőzése végett védőeszközöket és fertőtlenítőszereket kell a dolgozók rendelkezésére bocsátani”.
Az új eljárás során vizsgálni kell – miután az alperes megbízta a felperest az állatok gondozásával és az elletések levezetésével –, ellátta-e őt e munkával járó ártalom elhárítása érdekében megfelelő védőkesztyűvel, és ellenőrizte-e annak használatát. Ha a tényállás tisztázásának eredményeként az lenne megállapítható, hogy az alperest e téren felróható mulasztás terheli, és ez a felperes megbetegedésével, illetve az ennek következtében előállt kárral okozati összefüggésben áll, az alperesnek vétkessége folytán helyt kell állnia a felperest ért kárért. (M. törv. II. 10 386/1978/2. sz.)
*
Az 1977. május 1-jétől hatályos 12/1977. (III. 12.) MÉM sz. rendelet 99. §-a a 6/1967. (X. 24.) MÉM sz. rendeletnek a határozatban felhívott 218. §-val lényegében azonos rendelkezéseket tartalmaz.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás