BK BH 1979/402
BK BH 1979/402
1979.12.01.
Devizagazdálkodást sértő bűntett elkövetési tárgya a külföldi fizetőeszköz, s nem az annak ellenében vásárolt áru, ezért nem az utóbbi, hanem a külföldi fizetőeszköz elkobzásának (elkobzás alá eső érték megfizetésére kötelezésnek) van helye [1961. évi V. tv. 250. § (1) és (4) bek. (1978. évi IV. törvény 314. § (1) és (4) bek.)].
A kerületi bíróság a három terhelttel szemben devizagazdálkodást sértő bűntett miatt egyenként 2500 forint pénzbüntetést szabott ki. Két terheltet egyenként 2095 forint és 50 fillér, a harmadikat pedig 1078 forint elkobzás alá eső érték megfizetésére kötelezte. A terheltektől lefoglalt, egyenként 3 db összesen 9 db magnetofonszalagot elkobozta.
A végzés az egyik terheltre vonatkozó részében jogerőre emelkedett, míg a két másik terhelt tárgyalás tartását kérte. Az ennek alapján tartott tárgyaláson a kerületi bíróság a terhelteket bűnösnek mondta ki devizagazdálkodást sértő bűntettben, s ezért az egyik terheltet 2000 forint, a másikat pedig 2500 forint pénzbüntetésre ítélte. A magnetofonszalagokat elkobozta. E két terhelt elkobzás alá eső érték megfizetésére kötelezését mellőzte.
A megállapított tényállás lényege a következő.
A terheltek 1977. november 18. napján Csehszlovákiába utaztak. A két terhelt egyenként 4498 forint és 50 fillér, a harmadik pedig 4978 forint értékű, 11 napos turistautazás szükségleteit fedező, cseh koronát váltott ki. A külföldi fizetőeszközt azonban rendeltetésével ellentétes célra, áruvásárlásra fordították. Mind a hárman 15-15 tekercs AGFA gyártmányú magnetofonszalagot vásároltak, majd másnap, november 19-én visszatértek Magyarországra. A csehszlovák vámszervek a terheltektől egyenként 5 db, összesen 15 db magnetofonszalagot elkoboztak, a magyar vámszervek pedig további, egyenként 3 db-ot, összesen 9 db-ot lefoglaltak.
A vámhatóság a 9 db magnetofonszalagot értékesítette és a befolyt vételár 50%-át, egyenként 319 forintot, a terhelteknek kifizette. A kerületi bíróság határozatainak az elkobzást kimondó rendelkezését ezért végrehajtani nem lehetett.
Mind a három terhelt javára a 9 db magnetofonszalag elkobzásáról szóló rendelkezés ellen emelt törvényességi óvás alapos.
Az elkövetéskor hatályban volt 1961. évi V. törvény 250. §-ának (1) bekezdése értelmében azt a pénzt vagy egyéb dolgot kell elkobozni, amelyre a bűncselekményt elkövették.
A terheltek a devizagazdálkodást sértő bűntettet a turistautazásra kapott külföldi fizetőeszköz rendeltetésszerű céljától és jellegétől eltérő felhasználásával – az 1974. évi 1. számú tvr. 10. §-át megszegve – követték el. Ennek a bűncselekménynek a tárgya pedig a külföldi fizetőeszköz és nem az annak ellenében vásárolt áru.
A vámszabályok megtartásával behozott magnetofonszalagokat ezért az eljárt bíróság tévesen kobozta el. Helyesen akkor rendelkezett volna, ha a terhelteket – az 1961. évi V. törvény 250. §-ának (4) bekezdése alapján – az áruvásárlásra felhasznált külföldi fizetőeszköz értékének megfelelő, elkobzás alá eső érték megfizetésére kötelezi.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Be. 290. §-ának (1) bekezdése alapján megállapította, hogy az eljárt bíróság végzésének és ítéletének a törvényességi óvással megtámadott rendelkezése törvénysértő, s ezért a Be. 290. §-ának (3) bekezdésében foglaltakra figyelemmel az elkobzást kimondó rendelkezést hatályon kívül helyezte.
A Legfelsőbb Bíróság a Be. 287. §-ának (2) bekezdésére figyelemmel kizárólag a törvénysértés megállapítására és a törvénysértő rendelkezés hatályon kívül helyezésére szorítkozott. Ezen túlmenő rendelkezés meghozatalát a hosszabb időmúlás nem tette szükségessé, az egyik terhelt esetében pedig azt a Be. 287. §-ának (3) bekezdésében foglalt tilalom is kizárta. (B. törv. III. 771/1979. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás