BK BH 1979/409
BK BH 1979/409
1979.12.01.
A tárgyaláson jegyzőkönyvvezető alkalmazásának mellőzése – a Be. 115. §-a (7) bekezdésének esetén kívül – súlyos eljárási szabálysértés [Be. 115. § (1) bek., 160. § (2) bek., 221. § (2) bek., 250. § II/d. pont].
A járásbíróság a terheltet bűnösnek mondotta ki visszaesőként elkövetett súlyos testi sértés bűntettében és ezért 10%-os bércsökkentéssel járó 1 évi javító-nevelő munkára ítélte azzal, hogy ezt a büntetést a terhelt segédmunkási munkakörben mezőgazdasági termelőszövetkezetnél köteles letölteni.
Az ügyben a járásbíróság az alábbi tényállást állapította meg.
Korábban a járásbíróság a terheltet súlyos testi sértés bűntettének kísérlete miatt 6 hónapi – a végrehajtás tekintetében 3 évi próbaidőre felfüggesztett – szabadságvesztésre ítélte. E büntetés hátrányos következményei alól mentesült.
Ezt követően a járásbíróság a terheltet többek által együttesen elkövetett garázdaság bűntette miatt 1 év 6 hónapi szabadságvesztésre ítélte s egyben elrendelte az előző felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtását is.
Ezután a járásbíróság a terheltet lopás bűntette miatt 1 évi javító-nevelő munkára ítélte.
A vádbeli napon a terhelt – két társával – a sértettek lakása előtt elhaladva a sértettnek az udvarban tartózkodó egyik családtagjára sértő megjegyzést tett. A gyermek ezt elpanaszolta szüleinek. A gyermek apja, a sértett és felesége ekkor kimentek az utcára, majd a visszafelé jövő terheltet a sértett felelősségre vonta. A vita során a terhelt a sértett arcába fejelt, ez utóbbi pedig a terheltet arcul ütötte. A terhelt ezután a közeli kőrakás mellől egy karót vett magához és úgy tért vissza a sértetthez, aki közben szintén felszerelte magát karóval. A terhelt a karóval a sértett felé sújtott, s az ütés a sértett jobb kezét érte. Ezután a sértett a karót kiütötte a terhelt kezéből, majd őt több esetben megütötte.
A terhelt bántalmazása folytán a sértett jobb kezének egyik ujjcsontja eltörött. A sérülés gyógytartama 4 hét volt.
A járásbíróság ítélete ellen megalapozatlanság és törvénysértés okából emelt törvényességi óvás alapos.
A nyomozati iratok között található látleletet és orvos szakértői vélemény szerint a sértett a jobb lapocka tájékán 8 napon belül gyógyuló hámhorzsolásos lágyrész sérülést is elszenvedett. A járásbíróság nem derítette fel, hogy ez a sérülés is a vádbeli alkalommal keletkezett-e, azt a terhelt okozta-e, hogyan és milyen eszközzel. Ennek a körülménynek a büntetés kiszabása szempontjából van jelentősége.
A Be. 115. §-a (1) bekezdésének, a 160. §-a (2) bekezdésének és a 221. §-a (2) bekezdésének összevetéséből megállapítható, hogy a bírósági tárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni és azt – a Be. 115. §-ának (7) bekezdésében foglalt kivételtől (hangrögzítő berendezés alkalmazása) eltekintve – csak jegyzőkönyvvezető készítheti [Be. 160. § (2) bek.].
Az ügyben eljárt járásbíróság hangrögzítő berendezést nem alkalmazott, ugyanakkor a tárgyaláson jegyzőkönyvvezető sem vett részt, az eljárási cselekményekről a tanács elnöke feljegyzéseket készített. A tárgyalás befejezése után a Be. 221. §-ának (2) bekezdése alkalmával készült jegyzőkönyvet csak a tanács elnöke írta alá.
A járásbíróságnak ez az eljárása a Be. 160. §-ának (2) bekezdésében foglalt rendelkezést sérti és ezáltal a Be. 250. §-ának II/d. pontja szerinti hatályon kívül helyezési ok valósult meg, mert a tárgyalást olyan személy (jegyzőkönyvvezető) távollétében tartotta meg, akinek részvétele a törvény értelmében kötelező.
Mindezekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a Be. 290. §-ának (1) bekezdése alapján megállapította, hogy a járásbíróság ítélete törvénysértő. Az említett ítéletet ezért a Be. 290. §-ának (3) bekezdésében foglaltak szerint hatályon kívül helyezte és az ügyet új eljárásra a járásbírósághoz visszaküldte. (B. törv. IV. 123/1979. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás