MK BH 1979/41
MK BH 1979/41
1979.01.01.
I. A munkaruha és az egyenruha a juttatási idő elteltével a dolgozó tulajdonába megy át. A dolgozót az e ruhafélékben a juttatási idő alatt bekövetkezett kárért vagy hiányért teljes anyagi felelősség, munkaviszonyának a juttatási idő eltelte előtti megszűnése esetén – a kollektív szerződés rendelkezéseitől függően – visszaszolgáltatási vagy megváltási kötelezettség terheli [1967. évi II. törvény 50. § (2) bek., 58. § (1) bek.;. 73. § (2) bek., 96. §].
II. A munkaruha és az egyenruha megváltási díja fejében fennálló tartozás összegét a vállalt fizetésre kötelező határozat meghozatala nélkül levonhatja a dolgozó munkabéréből vagy tartozásként feltüntetheti a dolgozó munkavállalói igazolási lapján [1979. évi 18. törvényerejű rendelet 136. § (2) bek., 139. § c) pont, 140. § (4) bek.].
III. A munkaruha és az egyenruha visszaszolgáltatása, illetve megváltása tárgyában hozott munkaügyi bírósági határozat ellen nincs helye fellebbezésnek [Pp. 358. § (1) bek. b) pont].
A felperes 1969. november 21-től külterületi kezelőként állott az alperes postaigazgatóság alkalmazásában 1976. október 30-ig, amikor a munkaviszonya a “kilépés”-e folytán megszűnt. A munkaviszony megszűnésekor kiállított munkavállalói igazolási lapra az alperes egyenruha-tartozás címén 3175 forintot, munkaruha-tartozás címén pedig 717 forintot vezetett fel.
A felperes mind a munkaviszony megszűnése módjának következményeként alkalmazott munkakönyvi bejegyzés, mind a munkavállalói igazolási lapján feltüntetett tartozások miatt panasszal élt a munkaügyi döntőbizottságnál, mely a kérelmének a 62/1977. számú határozatával részben adott helyt. A döntőbizottsági határozatnak elutasító része ellen a felperes keresettel fordult a munkaügyi bírósághoz.
A munkaügyi bíróság az ítéletével a felperes keresetét elutasította. Az ítéletében a jogorvoslati lehetőség felől a feleket úgy tájékoztatta, hogy az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. A felperes e tájékoztatás ellenére mégis fellebbezett, fellebbezését azonban a munkaügyi bíróság a végzésével, mint meg nem engedett jogorvoslatot, elutasította.
A jogerős ítéletnek jogorvoslati lehetőségre vonatkozó tájékoztatást tartalmazó része ellen emelt törvényességi óvás alaptalan.
A munkaruha és az egyenruha a dolgozót az 1967. évi II. törvény 50. §-ának (2) bekezdése alapján megillető olyan juttatás, amely a juttatási (kihordási) idő elteltével a dolgozó tulajdonába megy át [34/1967. (X. 8.) Korm. rendelet 73. § (2) bek.]. Az e ruhafélékben a juttatási idő alatt bekövetkezett kárért vagy hiányért a dolgozót az 1967. évi II. törvény 58. §-ának (1) bekezdésében és a 34/1967. (X. 8.) Korm. rendelet 96. §-ának (1) és (2) bekezdésében meghatározott teljes anyagi felelősség terheli; abban az esetben azonban, ha a dolgozó munkaviszonya a juttatási idő eltelte előtt megszűnik, nem ezek a rendelkezések, hanem a 34/1967. (X. 8.) Korm. rendelet 73. §-ának (2) bekezdésében foglaltak irányadók. Az utóbbi jogszabály szerint a munkaviszony korábbi megszűnése esetén a kollektív szerződés rendelkezései irányadók a visszaszolgáltatás vagy a dolgozó részéről történő megváltás tekintetében. Ez esetben ugyanis nem kárról vagy hiányról, hanem arról van szó, hogy a tulajdonszerzéshez megkívánt, azzal arányban álló idő még nem telt el, következésképpen a dolgozó vagy nem szerez tulajdonjogot a részére kiadott ruhaneműkön és ennek folytán visszaszolgáltatási kötelezettség terheli, vagy megszerzi ugyan a tulajdonjogot, de ehhez további teljesítés (megváltás) szükséges. Ennek megfelelően az 1967. évi II. törvény ezekről a kérdésekről nem az anyagi felelősséget szabályozó, hanem a munka díjazásáról és a dolgozó részére járó egyéb juttatásokról szóló részében rendelkezik. Az alperes kollektív szerződése 6. számú mellékletének 12. pontja a munkaviszonynak a juttatási idő letelte előtti megszűnése esetére a munka-, illetve egyenruha megváltásának kötelezettségét írja elő.
Az adott esetben az 1967. évi II. törvény 58. §-ának (1) bekezdésén alapuló felelősségről azért sem lehet szó, mert e felelősségi szabály alkalmazása esetén a kár vagy a hiány megtérítésére a dolgozót írásbeli határozattal kell kötelezni [1967. évi II. törvény 61. § (2) bek.] és a megtérítendő összeget a 34/1967. (X. 8.) Korm. rendelet 98. §-ának (4) bekezdése értelmében csak a határozat jogerőre emelkedése után lehet a dolgozó munkabéréből levonni [34/1967. (X. 8.) Korm. rendelet 70. § (1) bek.], illetve tartozásként a munkavállalói igazolási lapján feltüntetni (1979. évi 18. törvényerejű rendelet 154. §). A munkaruha- és az egyenruha-juttatás megváltási díja tekintetében azonban az 1979. évi 18. törvényerejű rendelet 139. §-ának c) pontja és 140. §-ának (4) bekezdése értelmében nem kell a munkáltatónak határozatot hoznia. Az e címen fennálló tartozás összegét minden egyéb előzetes intézkedés nélkül levonhatja – az 1979. évi 18. törvényerejű rendelet 136. §-ának (2) bekezdésében meghatározott mértékben − a dolgozó munkabéréből, illetve tartozásként feltüntetheti a dolgozó munkavállalói igazolási lapján.
Minthogy az adott esetben a munkaügyi bíróság nem a dolgozó teljes anyagi felelőssége tárgyban hozott ítéletet [Pp. 358. § (1) bek. b) pont], nem tévedett akkor, amikor a feleket úgy tájékoztatta, hogy az ítélete ellen nincs helye fellebbezésnek és megfelel a jogszabályoknak a felperes fellebbezését hivatalból elutasító végzése. (Legf. Bír. M. törv. I. 10 061/1978. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás