• Tartalom

PK BH 1979/414

BH 1979/414

1979.12.01.
A bíróság sem a kisajátítást kérőt, sem pedig a tulajdonost nem kötelezheti az ellenérdekű fél képviseletével a kisajátítási államigazgatási eljárásban felmerülő költségek viselésére [Ptk. 178. §; 1976. évi 24. sz. tvr. 16. §, 18. § (2) bek.; 33/1976. (IX. 5.) MT sz. r. 26. §; 1957. évi IV. tv. 80. § (1) bek.].

A Budapest Főváros V. kerületi Tanácsa Vb. Igazgatási Osztálya az alperes kérelmére kisajátította a 198/200 részben az I. r. felperes tulajdonában volt 5596 m2 területű, valamint a II–IV. r. felperesek tulajdonában volt 3700 m2 területű házasingatlant.
A felperesek, akiket az államigazgatási eljárásban ügyvédi munkaközösség képviselt, az alperest az ezzel kapcsolatban felmerült költségük megfizetésére is kérték kötelezni, ezt az igényüket azonban az államigazgatási hatóság elutasította azzal az indokolással, hogy erre a jogszabály nem ad lehetőséget.
Ezt követően a felperesek az alperes ellen a kerületi bíróságnál pert indítottak. A keresetükben az államigazgatási eljárásban ügyvédi munkadíj címén felmerült költségük megfizetésére kérték az alperes kötelezését.
A kerületi bíróság a keresetet elutasította. Az ítélet indokolása szerint az 1976. évi 24. számú tvr. (Tvr.) 19. §-ának (2) bekezdésében biztosított kereseti jog nem terjeszthető ki olyan járulékos (az államigazgatási eljárásban felmerült képviseleti) költségkövetelésre, amelynek a megállapítására az államigazgatási eljárásban az ellenérdekű ügyféllel szemben nem volt lehetőség. De nem alapos a felperesek keresete a 33/1976. (IX. 5.) MT számú rendelet (R.) 26. §-a alapján sem mert nem olyan költségekről van szó, amelyek a kisajátított ingatlan állagával, használatának megszűnésével függnek össze. Az 1957. évi IV. tv.-nek a költségviselésre, illetőleg a költség áthárítására vonatkozó rendelkezése hiányában a Pp.-nek a perköltség viselésére vonatkozó szabályait sem lehet alkalmazni a perbeli követelés elbírálásánál.
Az ítélet ellen a felperesek fellebbeztek. Ennek következtében a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta és az alperest az I. r. felperes részére 11 200 Ft, a II–IV. r. felperes részére pedig 6060 Ft fizetésére kötelezte. A döntését azzal indokolta, hogy a Tvr. 16. §-a értelmében a kisajátítással kapcsolatos költségeket meg kell téríteni. E költségeket az R. 26. §-a sorolja fel példálózóan. A költségek a tulajdonos szempontjából akkor is a kisajátítással kapcsolatos költségek, ha eljárási költségként merültek fel.
A jogerős ítélet ellen törvénysértés és megalapozatlanság miatt emelt törvényességi óvás alapos.
A Tvr. 18. §-ának (2) bekezdése értelmében a kisajátítási eljárásban – a Tvr.-ben meghatározott eltérésekkel – az államigazgatási eljárás általános szabályait (1957. évi IV. tv.) kell alkalmazni.
Az államigazgatási eljárás költségeiről az 1957. évi IV. tv. 80. §-ának (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy ezeket általában az állam viseli. Az ügyfél terhére eljárási költség akkor állapítható meg, ha azt jogszabály előírja.
A kisajátítási államigazgatási eljárásban ilyen – eljárási jellegű – költség a szakértői díj és költség, amelyet az R. 59. §-a szerint az igazgatási osztály állapít meg határozattal a kisajátítást kérő terhére. Az ügyfelek képviseletével kapcsolatos költségekről a jogszabály nem tesz említést, következésképpen sem a kisajátítást kérő, sem a tulajdonos az ellenérdekű fél képviseletével felmerülő költségének viselésére nem kötelezhető.
Ez a képviseleti költség nem tekinthető a Tvr. 16. §-ában, illetve az R. 26. §-ában említett költségnek sem. Ez utóbbiak ugyanis jogi költségek, amelyek nem az államigazgatási eljárással, hanem a kisajátítás tényével, magával a kisajátított ingatlannal, annak használatával, illetőleg az azon folytatott tevékenységgel összefüggésben merülnek fel.
Az előadottakra tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 274. §-ának (3) bekezdése alapján a jogerős másodfokú ítéletet hatályon kívül helyezte és helyébe a jogszabályoknak megfelelő határozatot hozott. (P. törv. I. 21 476/1978. sz.)
  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére