PK BH 1979/419
BH 1979/419
1979.12.01.
A magánszemély tulajdonában levő mezőgazdasági rendeltetésű föld a megművelés elmulasztása miatt csak akkor vehető állami tulajdonba, ha a mezőgazdasági munkák elmaradása a földhasználónak felróható. Az államigazgatási hatóság olyan jellegű felhívása alapján, amely nem jelöli meg az elvégzendő mezőgazdasági munkát, kötelezettségszegés nem állapítható meg [1961. évi VI. tv. 4. § (2) bek.; 7/1962. (III. 13.) Korm. r. 9. § (4) bek. c) pont].*
A felperes 1969-ben vásárolta meg a perbeli 3003 négyzetméter – azaz 835 négyszögöl – nagyságú ingatlant. A terület közvetlenül a városi vízmű mellett fekszik, egyik oldalán a „Holt Berettyó” határolja. Az ingatlan mély fekvésű, a környékbeli legalacsonyabb rész, a közvetlen szomszédos ingatlanok talajszintje is magasabban van. A földnyilvántartási szervek mint mezőgazdasági rendeltetésű területet zártkertként tartják nyilván.
1972-ben közölték a felperessel, hogy erre a területre a vízmű távlati terve alapján bővítési tartalékterületként igényt tart. A terület kisajátításának az időpontját azonban nem tudták közölni.
A felperes ingatlanának a közelében – hasonló talajszinten, viszont a vízműtől távolabb – fekvő egyik ingatlan tulajdonosának a jövedelemadóját az 1975., 1976. és 1977. években csökkentették, illetve elengedték azzal az indokkal, hogy a mély fekvésű terület a fakadó vizek miatt nem művelhető.
A felperes korábban bérbe adta az ingatlant, a bérlő azonban 1975-re felmondta a bérletet, mert évi 300 Ft haszonbér ellenében a terület hasznosítása a részére nem volt gazdaságos.
A földhivatali kirendeltség az 1975 májusában tartott határszemle alkalmával megállapította, hogy a terület műveletlen és annak a megművelésére felhívta a felperest. A felperes ekkor a területen a gyomot lekaszáltatta.
Az 1976. május 11-én tartott határszemlén az államigazgatási hatóság ismét megállapította, hogy a területen nem végezték el az időszerű mezőgazdasági munkát. Ezért felszólította a felperest arra, hogy ha ezt 30 nap alatt nem pótolja, az ingatlant kártalanítás nélkül állami tulajdonba fogják venni. Az 1976. június 22-én megtartott utószemlén ismét megállapították, hogy az ingatlan megműveletlen.
Ezért a városi földhivatal kirendeltsége 1976. június 23-án kelt határozatával a földrészletet mint elhagyott ingatlant kártérítés nélkül a Magyar Állam tulajdonába vette és az ingatlan kezelőjeként a városi tanács végrehajtó bizottságát jelölte meg.
A felperesnek az első fokú határozat ellen benyújtott fellebbezését a megyei földhivatal az 1976. augusztus 16-án kelt határozatával elutasította, az első fokú határozatot helybenhagyta.
Az ingatlan az állami tulajdonba vétel óta is megműveletlen. A terület mély fekvése, a magas talajvízszint miatt a terület gazdaságosan és eredményesen nem művelhető. Az ingatlanon csak olyan mezőgazdasági munkát lehet végezni, amely a külső szemlélő előtt a részbeni megművelés látszatát kelti.
A felperes keresetében kérte, hogy a bíróság helyezze hatályon kívül az államigazgatási határozatot. Előadta, hogy a talaj adottságai miatt nem tudta az ingatlant megművelni, viszont jelentősebb ráfordítást (betelepítést, fásítást, feltöltést) az ingatlanon azért nem végzett, mert azt közölték vele, hogy az ingatlant kisajátítják.
Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Az indokolás szerint a gazdaságtalan eredmény nem mentesítette a felperest a művelési kötelezettség alól. Ezért ennek az elmulasztása miatt – megfelelő felszólítás után – az államigazgatási hatóság törvényesen vette térítés nélkül állami tulajdonba az ingatlant.
A másodfokú bíróság ítéletével helybenhagyta az első fokú ítéletet. A másodfokú bíróság álláspontja szerint a földtulajdonos nem mérlegelheti a föld megművelésének a gazdaságosságát. A terület egyes részeit fel lehetett volna szántani. A felperes kötelezettségszegése ezért indokolja az állami tulajdonba vételt.
A jogerős ítélet ellen megalapozatlanság miatt emelt törvényességi óvás alapos.
a) A mezőgazdasági rendeltetésű földek védelméről szóló 1961. évi VI. törvénynek az 1965. évi 19. sz. tvr.-rel kiegészített 4. §-a (2) bekezdése szerint a felhívás ellenére műveletlenül hagyott, magánszemély tulajdonában levő mezőgazdasági rendeltetésű földet kártalanítás nélkül állami tulajdonba kell venni. E rendelkezés végrehajtási rendelete a 7/1962. (III. 13.) Korm. sz. rendelet (Vhr.) előírása szerint az állami tulajdonba vétel feltétele a földhasználó mulasztása. [29/1972. (X. 4.) MT sz. rendelettel módosított Vhr. 9. § (4) bekezdésének c) pontja.]
Az ügyben eljáró bíróságok a jogszabály téves értelmezésével, megalapozatlanul állapították meg a felperes mulasztását.
Az ítélkezési gyakorlat szerint a mulasztást csak akkor lehet megállapítani, ha a mezőgazdasági munkák elmaradása a földhasználónak felróható (P. törv. I. 21 210/1977. BH1978/10. 433.). A per adatainak a helyes értékelése szerint azonban a földhasználó felróható mulasztása nem állapítható meg.
b) Az ügyben eljárt bíróságok tévesen értelmezték az igazságügyi szakértő véleményét. A szakértő valóban azt mondotta, hogy művelhetetlen terület nincs, tehát valamiféle mezőgazdasági munkát a felszólítás után el lehetett volna végezni. Határozottan állapította meg, hogy a földet gazdaságosan és eredményesen nem lehetett megművelni. Csak a látszat kedvéért lehetett volna olyan munkákat elvégezni, amelyek a külső és hozzá nem értő szemlélőben azt a benyomást keltik, mintha a föld meg lenne művelve.
A földvédelmi törvény rendelkezéseinek nem ez a céljuk. A törvény – bevezető része szerint – a népgazdaság növekvő igényeinek a kielégítése végett azt kívánja előmozdítani, hogy minden mezőgazdaságilag hasznosítható terület a mezőgazdasági termelés célját szolgálja, hogy a földek termőképessége ésszerű gazdálkodással fokozódjék. A törvény tehát a valóságos igények kielégítését, a gazdaságilag hasznosítható területek művelését, az ésszerű gazdálkodás körülményeinek a megvalósítását kívánja szolgálni és nem a látszatot.
c) Az iratokhoz csatolt felhívás szövege szerint az államigazgatási hatóság csak általában hívta fel a földhasználót „az időszerű gazdasági munkák elvégzésére”. Nem jelölte meg azonban, hogy milyen időszerű munkát kell elvégezni, hogy az államigazgatási hatóság álláspontja szerint mi az a mezőgazdasági munka, amelyet el lehet végezni, tehát amelynek az elvégzésére a földhasználó köteles.
d) A felperes felróható mulasztásának a megállapításánál azt sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy az igazságügyi szakértőnek bemutatott okiratok szerint a felperest 1972-ben tájékoztatták a terület várható kisajátításáról. Ilyen körülmények között a felperestől nem volt elvárható nagyobb beruházás (telepítés, a mély terület feltöltése), ezáltal a gazdaságos és eredményes művelés biztosítása. Ezzel kapcsolatban tévesen hivatkozott az elsőfokú bíróság a kisajátításért járó kártalanításra. A népgazdasági érdekekkel és az egyéni érdekkel is ellentétes bármiféle beruházás az olyan ingatlanon, amelyet ki fognak sajátítani.
e) Azt a tényállítást, hogy a perbeli terület eredményesen nem művelhető, az utóbb bekövetkezett események is igazolták. A szakértői véleményből megállapítható, hogy az állami tulajdonba vétel után nem tudták a területet a földtörvény célkitűzéseinek megfelelően hasznosítani, továbbra is csak látszatintézkedések történtek, ami nem jelenti a földterület valódi hasznosítását.
A másodfokú bíróság ítéletének indokolásában foglalt fejtegetésektől eltérően a szakértő véleményéből azt lehet megállapítani, hogy a magasabban fekvő szomszédos területek művelése sem történt meg. Az egyik tulajdonos kifejezetten azért kapott 3 éven át adómentességet, mert a terület nem művelhető.
Az előadottakra tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 274. §-ának (3) bekezdése alapján a jogerős másodfokú ítéletet hatályon kívül helyezte és helyébe a jogszabályoknak megfelelő határozatot hozott. (P. törv. I. 21 386/1978. sz.)
*
Az 1961. évi VI. tv. 4. §-át az 1977. évi 25. sz. tvr. módosította, a 7/1962. (III. 13.) Korm. sz. rendeletet pedig a 38/1977. (X. 12.) MT sz. rendelet hatályon kívül helyezte, de az említett új jogszabályokra, valamint a 33/1977. (X. 12.) MÉM számú rendeletre figyelemmel is helytálló a határozatban adott iránymutatás.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás