• Tartalom

GK BH 1979/428

GK BH 1979/428

1979.12.01.
Ha a garanciális javítás elvégzésére szerződött vállalat hiányos jótállási jegy alapján a hiányok pótlása nélkül véges javítási munkát, ezt a gyártóművel szembeni megtérítési igény szempontjából a saját kockázatára teszi [4/1969. (III. 30.) BKM–KGM–KipM–KKM–NIM sz. r. 10. § (2) bek.; Ptk. 318. §, 340. §].

A felperes vállalkozó az alperessel szerződésben ellenszolgáltatás ellenében vállalta az alperes által gyártott ETI típusú gázkazánok garanciális javításának elvégzését. A szerződés alapján a felperes a javítások elvégzésére a jótállási jegy feltételei szerint köteles. A jótállási jegy értelmében az alperesnek a kötelező időtartamon felül általa vállalt 24 hónapos jótállási kötelezettsége akkor áll fenn, ha a terméket forgalmazó szerv a jótállási jegyet kitöltve (a vevő neve és lakcíme, az eladás kelte) aláírta és a bélyegző lenyomatával ellátta. Az alperes a felperes által teljesített jótállási javítások egyik számlában érvényesített díját csökkentett összegben egyenlítette ki.
A felperes a kérelmére kibocsátott fizetési meghagyással szemben ellentmondás folytán perré átalakult eljárás során is fenntartott keresetében a szerinte alaptalanul levont összeg megfizetésére kérte kötelezni az alperest.
Az alperes a védekezésében előadta, hogy a felperes jótállás alapján végezte el a javításokat, holott a jótállási szelvény az előírt feltételeknek nem felelt meg, mivel arról a terméket forgalmazó szerv bélyegző lenyomata hiányzott. Enélkül pedig a jótállási jegyet – állítása szerint – jogosulatlanul is felhasználhatják. Hivatkozott arra, hogy a jótállási jegy hiányosságait a felperes a felhívása ellenére nem pótolta, pedig közölte vele, hogy a szóban forgó követelést pótlás esetén ki fogja egyenlíteni.
Az elsőfokú bíróság végzésében a felperest a jótállási jegynek bélyegzőlenyomattal való ellátására és az alperesnek történő visszaküldésére kötelezte. A felperes bejelentette, hogy a végzésben előírtak teljesítésére 8 napon belül nem képes és a csatolt szerződés tartalma szerint a szóban levő hiányok pótlására nem köteles. A rendelkezésre álló adatok alapján a döntés meghozatalát kérte.
Az elsőfokú bíróság az alperest a kereseti követelés fele összegének megfizetésére kötelezte. Az ítélet indokolása szerint a felperes szerződésszegést megvalósító mulasztása folytán nem volt tisztázható, hogy a javítást garanciális időtartam alatt végezte-e, mivel a jótállási jegynek a terméket forgalmazó szerv részéről az előírás szerint történő kitöltését nem ellenőrizte. Az alperes által gyártott gázkazán hibás volt, ezért vált szükségessé a felperes részéről a javítás elvégzése. Így a felróhatóság arányában a Ptk. 318. §-a, illetve 340. §-ának (1) bekezdése alapján kármegosztást alkalmazva a kereseti követelés 50%-a erejéig az alperest marasztalta, a felperes ezt meghaladó keresetét elutasította.
Az első fokú ítéletnek a keresetet elutasító része ellen a felperes fellebbezést terjesztett elő. Az ítélet megváltoztatását és az alperes kereset szerinti marasztalását kérte.
A fellebbezés nem alapos.
A felek között létrejött szerződés értelmében a felperes az alperes által gyártott gázkazánoknak garanciális javítását a jótállási jegy feltételei szerint vállalta. Ebből következik, hogy a felperesnek a felhasználók részéről igényelt javítások során annak eldöntése végett, hogy a javítások elvégzésére – az alperes költségére – jótállás jogcímén köteles-e, a jótállási jegyen feltüntetett adatokat ellenőrizni kell. A garanciális javítások során felmerült költségek viselésére ugyanis az alperes kizárólag abban az esetben köteles, ha a terméket értékesítő vállalat a jótállási jegy a rovatait az előírás szerint kitöltette. Ellenkező esetben a jótállási jegy alapján érvényesített igény teljesítése a 4/1969. (III. 30.) BkM–KGM–KipM–KkM–NIM számú együttes rendelet 10. §-a (3) bekezdésének utolsó fordulata értelmében az értékesítő vállalatot terheli.
Minthogy a terméket forgalmazó szerv az adott esetben a jótállási jegyeken az eladás – kézírással bárki által bejegyezhető – napját a bélyegzővel nem hitelesítette, az alperes kellő alappal helyezkedett arra az álláspontra, hogy az említett hiány pótlásáig a javításokat nem tekinti garanciális jellegűnek. A felperesnek ezzel ellentétes érvelése annál kevésbé megalapozott, mivel egyrészt a csatolt jótállási munkalapok – gyártási szám hiányában – a jótállási szelvényekkel nem azonosíthatók, másrészt azért sem, mert a szóban levő hiányt a felperes az elsőfokú bíróság felhívása ellenére meg sem kísérelte pótolni. Ha a felperes mint szervizvállalat hiányos jótállási jegy alapján, a hiányok pótlása nélkül javítást végez, ezt az alperes gyártóművel szembeni megtérítési igény vonatkozásában a saját veszélyére teszi. Az ő terhére esik tehát az alperessel szemben, ha a jótállási jegy hiányait nem pótolja.
Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezett részét a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése értelmében – az indokolásnak a fellebbezés folytán szükségesség vált kiegészítésével és módosításával – helybenhagyta. Az ítélet marasztaló részét – fellebbezés hiányában – nem érintette. (Legf. Bír. Gf. I. 31 540/1978. sz.)
  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére