GK BH 1979/431
GK BH 1979/431
1979.12.01.
A bíróság a gazdasági perben eljárt szakértő díját abban az esetben állapíthatja meg a 3/1976. (VI. 15.) IM sz. rendeletben foglalt korlátozásokra tekintet nélkül, ha a szakértői munka olyan különleges szakképzettséget, felkészültséget igényel, amellyel az átlagosan meghatározott óradíj nincs arányban [3/1976. (III. 15.) IM sz. r. 1. § (4) bek., 5. § (1) bek.; 7/1978. (VII. 29.) IM sz. r. mell. 121. pontja].
A felperes generálkivitelező építette egy mezőgazdasági termelőszövetkezet 42 000 férőhelyes pulykatelepét. A világítás és villámvédelem munkáit az alperes mint alvállalkozó végezte. A termelőszövetkezet a lebonyolítással, a műszaki ellenőrzéssel egy beruházási vállalatot bízott meg.
A megbízott ellenőrizte és kollaudálta a generálkivitelező számláit. A felperes a keresetében jogalap nélküli gazdagodás jogcímén 106 584 Ft és kamatai megfizetésére kérte kötelezni az alperest.
Az alperes a kereset elutasítását kérte. A bíróság több szakértőt hallgatott meg, majd ezután kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 49 154 Ft-ot és az 1976. október hó 10-től a kifizetés napjáig járó évi 15%-os kamatot, a felperes ezt meghaladó keresetét pedig elutasította. Az ítéletében megállapította a szakértői díjakat és költségeket is és a feleket arányosan kötelezte ezek megfizetésére.
Az ítéletet az alperes csupán a szakértői díjak megállapítása tekintetében támadta meg fellebbezéssel.
A fellebbezés alapos.
Az eljárt könyvszakértő 56 óra munkadíjat számolt fel és ennek óradíját 80 Ft-ban kérte megállapítani, amelyet az elsőfokú bíróság meg is ítélt.
A 7/1978. (VII. 29.) IM. sz. rendelettel módosított 3/1976. (III. 15.) IM sz. rendelet 1. §-ának (4) bekezdése szerint gazdasági perben a bíróság a szakértői díjat az e rendeletben foglalt korlátozásokra tekintet nélkül a szakértői vélemény elkészítésére fordított munkával arányosan állapítja meg, ez a rendelkezés azonban csak olyan esetben alkalmazható, amikor olyan különleges szakképzettséget, felkészülést igényel a szakértői munka, amellyel a jogszabályban meghatározott rendes óradíj nincs arányban.
A jelen esetben a szakértő a szakvélemény elkészítésére 56 órát mutatott ki, amely nyilvánvalóan azért volt szükséges, mert részletes szakvéleményének előterjesztéséhez hosszú vizsgálatokat és számításokat kellett elvégeznie. Azzal azonban, hogy részére az általa felszámított 56 óra díját a bíróság megállapította, a végzett munkáját, illetőleg a szakvélemény elkészítésére fordított idejét megfelelően honorálta, tehát nincs indok az előbb említett jogszabály szerint járó óradíjtól való eltérésre. Ezért a Legfelsőbb Bíróság a szakértői díj összegét a 7/1978. (VII. 29.) IM. sz. rendelet mellékleteként közzétett díjszabás 121. pontja alapján 40 Ft-os díj figyelembevételével állapította meg.
Ugyanígy túlzott a szakértői díj felszámítása a másik szakértőnél is. E szakértő óránként 60 Ft-ot számolt fel, azonban a fenti indokok alapján az ő munkájáért is óránként csak 40 Ft lett volna felszámítható.
Mindezeknek megfelelően a Legfelsőbb Bíróság az első fokú ítéletet a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján részben megváltoztatta. (Legf. Bír. Gf. VII. 31 924/1978. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás