MK BH 1979/45
MK BH 1979/45
1979.01.01.
I. Ha a perben meghatalmazott által képviselt fél a perújítási kérelmét személyesen terjesztette elő és a munkaügyi bíróság a perújítási kérelem tárgyalására csak a meghatalmazottat idézte meg, a meghatalmazott távolmaradása nem szolgálhat alapul a perújítási kérelem hivatalból való elutasítására [Pp. 70. § (2) bek., 125. §, 135. § (1) bek., 266. §, 359. § (1) bek.].
II. A perújítási kérelem előterjesztésére megszabott határidő a jogerős határozatnak a féllel történt közlésével veszi kezdetét [Pp. 219. §, 228. § (1) bek., 261. § (1) bek., 265. § ].
A felperes az alperes munkaviszonyát az 1976. szeptember 2-án kelt intézkedésével felmondta. Az alperes panaszára a városi közös munkaügyi döntőbizottság a felmondást hatályon kívül helyezte. Ezért a felperes keresettel fordult a munkaügyi bírósághoz. Kereseti kérelme a döntőbizottsági határozat megváltoztatására és az alperes panaszának elutasítására irányult.
A munkaügyi bíróság a jogerős ítéletével a munkaügyi döntőbizottság határozatát megváltoztatta és az alperes panaszát elutasította. E jogerős ítélet kézbesítése az alperes meghatalmazottja részére 1977. február 3-án szabályszerűen megtörtént.
A munkaügyi bíróság jogerős ítélete ellen az alperes 1977. július 25-én perújítási kérelmet adott be. A munkaügyi bíróság a perújítási kérelem elbírálására kitűzött első tárgyalási határnapra a peres feleket az alapperben igazolt meghatalmazottjaik útján idézte. Miután az alperes jogi képviselőjének szabályszerű idézés ellenére történt távolmaradását megállapította, a tárgyalást megtartotta és végzésével a perújítási kérelmet elutasította. Indoklásul rámutatott arra, hogy a Pp. 261. §-ának (1) bekezdése értelmében a perújítási kérelem előterjesztésének határideje hat hónap, mely határidőt a megtámadott ítélet jogerőre emelkedésétől kell számítani. Tekintettel arra, hogy a munkaügyi bíróság ítélete a kihirdetés napján, 1976. december 21-én jogerőre emelkedett, a jogszabályban előírt hat hónap 1977. július 25-én már eltelt. Ezért – a perújítás érdemi elbírálása nélkül – az alperes perújítási kérelmét a bíróság elutasította.
A munkaügyi bíróság végzése ellen emelt törvényességi óvás alapos.
A perújítási kérelem tekintetében a Pp. 359. §-ának (1) bekezdése folytán alkalmazandó 266. §-ának (1)−(2) bekezdései értelmében a munkaügyi bíróság is kizárólag tárgyaláson határozhat, a kitűzött tárgyalási határnapra a feleket az elnök a Pp. 125. §-a alapján idézi meg.
Az adott esetben a munkaügyi bíróság a tárgyalásra a perújítási kérelmét személyesen előterjesztő alperest az alapperben a per vitelére meghatalmazott ügyvédi munkaközösség útján idézte meg.
Jóllehet a per vitelére szóló meghatalmazás a Pp. 70. §-ának (2) bekezdése értelmében a perrel kapcsolatos minden nyilatkozatra és cselekményre, így mind a rendes, mind a rendkívüli jogorvoslatokkal összefüggő képviseletre egyaránt kiterjed – a fél nincs elzárva attól, hogy a perben akkor is személyesen végezhessen egyes cselekményeket, ha meghatalmazottja van. Különösen áll ez a jogorvoslatok benyújtására, illetőleg visszavonására.
Minthogy a perbeli esetben a perújítási kérelmet az alperes személyesen terjesztette elő, így jogszabályt sértett a munkaügyi bíróság akkor, amikor a perújítási kérelem tárgyában a személyesen meg nem idézett alperes távollétében megtartott tárgyaláson hozott határozatot [Pp. 135. § (1) bekezdés].
Egyébként a munkaügyi bíróság végzése a bíróság saját jogi állásponthoz képest is jogszabálysértő. Abban a feltételezett esetben ugyanis, ha a perújító alperes valóban szabályszerű idézés ellenére maradt volna az első tárgyalásról távol, azaz az első tárgyalást valóban elmulasztotta volna, úgy a perújítási kérelmet a Pp. 265. §-ában meghatározott okból kellett volna hivatalból elutasítani. A munkaügyi bíróságnak a Pp. 261. §-ának (1) bekezdésére alapított elutasító rendelkezése azért sem helytálló, mert a Pp. 228. §-ának (1) bekezdése értelmében azok a határidők amelyeket a határozat jogerőre emelkedésétől kell számítani, a határozatnak a féllel történő közlésétől (219. §) kezdődnek. Az alapperi jogerős – perújítási kérelemmel megtámadott – ítélet kézbesítése pedig az alperes meghatalmazottjaként eljáró ügyvédi munkaközösség részére 1977. február 3-án történt meg, következésképpen a perújítási kérelemnek 1977. július 25-én történt benyújtásával az alperes a Pp. 261. § (1) bekezdésének első fordulata szerinti hat hónapos határidőt nem mulasztotta el. (Legf. Bír. M. törv. I. 10 103/1978. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás