BK BH 1979/57
BK BH 1979/57
1979.02.01.
I. Nem befolyásolja az emberölés bűntette miatti büntetőjogi felelősség megállapítását az a körülmény, hogy az elkövető által elindított okfolyamat mellett a sértett betegségei is jelentős szerepet játszottak a halálos eredmény bekövetkezésében [1961. évi V. törvény 253. § (1) bek.].
II. Az emberölés különösen kegyetlen módon elkövetettként minősül, ha a sértett testére öntött benzin lángra lobban és az égési sérülések folytán a sértett halála hosszantartó nagy szenvedés után következik be [1961. évi V. törvény 253. § (2) bek. a) pont].
I. A megyei bíróság a vádlottat emberölés bűntette miatt 8 évi – szigorított börtönben végrehajtandó – szabadságvesztésre és 8 évre a közügyektől eltiltásra ítélte. A bíróság mellőzte a vádlott kényszerelvonó-kezelésre kötelezését. A megállapított tényállás lényege a következő.
Az idült alkoholista vádlott és a családjának tagjai között a vádlott nagymértékű italozása miatt ellenséges viszony alakult ki, melyet a rendszeres veszekedések jellemeztek.
A vádlott felesége – az ügy sértettje – egy asszony ismerősének segítségét kérte, hogy az illetékes államigazgatási hatóság a házastársa kényszerelvonó-kezelését rendelje el. A megbeszélésre a konyhában került sor, ahol a sértett a gáztűzhelyen ebédet főzött. A szobában tartózkodó vádlott a beszélgetést meghallotta, majd az ismerős eltávozása után kiment a konyhába és a házastársával veszekedést kezdeményezett, melynek során kijelentette: kiirtja egész családját, a feleségének pedig nem lesz ideje arra, hogy elvitesse, mert végez vele.
2 dl bor elfogyasztása után a vádlott a kamrába ment, magához vett egy sebbenzinnel töltött literes üveget és a konyhába visszatérve házastársának a fejét és a felső ruházatát erőteljesen lelocsolta. A benzingőz a gáztűzhely égő lángjától felrobbant. Ennek következtében a sértett felső ruházata, a fejkendője és egész felsőteste nagy lánggal égni kezdett. A szomszédos ház udvarába, majd onnan az utcára menekülő sértett egyre nagyobb lánggal égett és futás közben hozzávetőleg egy méteres fénycsóvát hagyott maga után. Végül egy férfi pokróccal takarta be a sértettet és így sikerült a lángokat eloltani.
Az égő benzin a lakásban is tüzet okozott, amelyet a szomszédok oltottak el.
A vádlott cselekménye következményeit látva megijedt, nagyobb mennyiségű bort ivott és elhatározta, hogy öngyilkosságot követ el. Az önakasztásos öngyilkosság elkövetésében a helyszínre érkező rendőrök akadályozták meg.
A sértett a testfelületének 27%-án II. és III. fokú égési sérüléseket szenvedett. A sértett szeptikus-toxikus állapotba került, azok szövődményeként hörgő körüli tüdőgyulladást kapott és veseelégtelenség lépett fel, majd – 50 napi kórházi ápolás után – heveny keringési és légzési elégtelenség következtében meghalt.
A sértett elhalálozásában az égési sérülések szövődményein kívül közrehatott a sérülések elszenvedése előtt már fennállott előrehaladott többféle betegsége is.
Az ítélet felülbírálata során a Legfelsőbb Bíróság észlelte, hogy annak tényállása a Be. 239. §-a (2) bekezdésének a) valamint b) pontjában foglalt okokból részben megalapozatlan, melynek kiküszöbölése érdekében bizonyítás keretében újból meghallgatta az első fokú eljárásban már kihallgatott igazságügyi orvos szakértőket.
Nyilatkozataikra alapozva az elsőfokú bíróság ítéleti tényállását azzal egészíti ki, hogy a vádlott cselekménye elkövetésekor nem volt kóros tudatzavart állapotban. Továbbá az 57 éves életkorú sértett természetes okú előrehaladott betegségei (a szívizomzat zsírosodása, a szívkoszorús verőér elkeményedése, kifekélyesedő főér-elkeményedése, a belső szervek bővérűsége) a halálhoz vezető szövődmények kialakulásában jelentős szerepet töltöttek be, ezek a betegségformák azonban az égési sérülések és azok szövődményei hiányában a sértett halálát nem eredményezték volna.
A fentiek szerint kiegészített tényállás folytán a Legfelsőbb Bíróság a vádlottnak és védőjének az ítélet ténymegállapításait támadó fellebbezéseit alaptalannak találta.
II. Az elsőfokú bíróság – a részbeni megalapozatlanságot mutató ítéleti tényállás figyelembevételével is – az anyagi jogi szabályok megsértésével minősítette a vádlott cselekményét a Btk. 253. §-ának (1) bekezdésébe ütköző emberölés bűntettének.
A testfelület 27%-ára kiterjedő igen súlyos, II. és III. fokú égési sérülések létrejötte, azoknak 50 napon át tartó gyógykezelése alatt a sértett rendkívüli fájdalmakat, testi és lelki gyötrelmekkel járó szenvedéseket élt át. Ezek a körülmények kétségtelenné teszik, hogy a vádlott cselekménye az emberi élet kioltásával járó szokásos fájdalmat jelentősen meghaladó testi és lelki gyötrelmet okozott a sértettnek, amely körülményt a vádlott tudata is átfogott. Ezért a Legfelsőbb Bíróság a Be. 260. §-a alapján az elsőfokú bíróság helytelenül alkalmazott minősítő rendelkezését megváltoztatta és a vádlott cselekményét a Btk. 253. §-ának (1) bekezdésébe ütköző, a (2) bekezdése a) pontjának I. fordulata szerint minősülő különösen kegyetlen módon elkövetett emberölés bűntettének minősítette.
A minősítés megváltoztatása új büntetés kiszabását tette szükségessé. Az elsőfokú bíróság által figyelembe vett bűnösségi körülményeket felülvizsgálva a Legfelsőbb Bíróság mellőzte annak enyhítőként értékelését, hogy a vádlott a cselekménye elkövetése után öngyilkosságot kísérelt meg. Az iratok tartalma alapján ugyanis csupán az állapítható meg, hogy a vádlott előkészületeket tett önakasztással életének kioltására, a helyszínre kiérkező rendőrök felszólítására azonban a tervezett cselekménye végrehajtásával felhagyott. Az elsőfokú bíróság ugyanakkor az ítéletében felsorolt más bűnösségi körülmények nyomatékát helytelenül értékelte, mivel a súlyosító körülmények nyomatéka igen jelentős, s azok tárgyi súlyát a bűnösséget enyhítő körülmények csak kis mértékben ellensúlyozzák.
Figyelemmel azonban arra, hogy a vádlott májzsugor betegsége és magasabb életkora a büntetéselviselési képességét károsan befolyásolja, a Legfelsőbb Bíróság 12 évi szabadságvesztés büntetést talált arányosnak és szükségesnek a büntetés céljai eléréséhez.
Az elsőfokú bíróság helyesen ismerte fel, hogy a vádlott érdemtelennek bizonyult a közügyek gyakorlására és a Btk. 49. §-ában meghatározott mellékbüntetés tartamát törvényes mértékben állapította meg. Erre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a vádlottal szemben azonos tartalmú közügyektől eltiltás mellékbüntetést alkalmazott. (Legf. Bír. Bf. IV. 602/1978. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás