BK BH 1979/61
BK BH 1979/61
1979.02.01.
A járásbíróság az NSZK-állampolgárságú vádlott bűnösségét jelentős értékkel kapcsolatban elkövetett devizagazdálkodást sértő bűntett kísérletében állapította meg, ezért őt börtönben végrehajtandó 5 hónapi szabadságvesztésre és a Magyar Népköztársaság területéről való kiutasításra ítélte, ezenfelül a lefoglalt 246 000 forintot elkobozta, és kötelezte a bűnügyi költség megfizetésére, mely túlnyomórészt a magyar nyelvet nem ismerő vádlott részére kirendelt tolmács díjából adódott. A megállapított tényállás a következő.
A vádlott, aki gépkocsivezető a Busch Cirkusz alkalmazásában, egy magyar állampolgárságú ismerőse felkérésére vállalkozott arra, hogy az általa átvett belföldi fizetőeszközt a külföldi útja során magával viszi a Német Szövetségi Köztársaságba és ott letétbe helyezi. A vádlott 500 forintos címletekben 246 000 forintot vett át és az ország területéről való kilépésekor azt állította, hogy 20 forint összegű belföldi fizetőeszközzel rendelkezik. A részletes vizsgálat során a nála levő csomagot megtalálták és lefoglalták.
A megalapozott tényállás alapján helyesen járt el a járásbíróság, amikor a vádlott bűnösségét megállapította és őt a tervszerű devizagazdálkodásról szóló 1974. évi 1. sz. törvényerejű rendelet 5. §-a (1) bekezdésének d) pontjában foglalt rendelkezés megszegése folytán a Btk. 247. §-ának (1) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdésének c) pontja szerint minősülő jelentős értékkel kapcsolatban elkövetett devizagazdálkodást sértő bűntett Btk. 9. §-a szerinti kísérletének minősítette.
Alaptalan a vádlott javára az enyhítés végett bejelentett fellebbezés is. A járásbíróság az 56 éves, ez ideig büntetlen előéletű és családos vádlottal szemben – akinek nem származott haszna a bűncselekmény elkövetéséből, hanem azt barátja érdekében követte el – megalapozottan alkalmazta a Btk. 68. §-a (2) bekezdésének d) pontjában foglalt rendelkezést, és helyes a Magyar Népköztársaság területéről való kiutasítást tartalmazó mellékbüntetés alkalmazása is.
Tévedett azonban a járásbíróság, amikor a vádlottat arra kötelezte, hogy a kirendelt tolmács díjából adódó összeget az állam javára fizesse meg.
Az Egyesült Nemzetek Közgyűlése XXI. ülésszakán, 1966. december 16-án elfogadott Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya kihirdetéséről szóló 1976. évi 8. számú törvényerejű rendelet 14. cikkének 3/f. pontja értelmében a bűncselekmény elkövetésével vádolt személynek joga van arra a biztosítékra is, hogy díjmentesen vehessen igénybe tolmácsot, amennyiben nem érti vagy nem beszéli a tárgyaláson használt nyelvet.
Minthogy a vádlott német anyanyelvű, a magyar nyelvet nem, illetőleg nem jól beszéli és érti, a járásbíróságnak a tolmács kirendelésével kapcsolatos költségre vonatkozó rendelkezését a megyei bíróság megváltoztatta és úgy rendelkezett, hogy a bűnügyi költségeknek az a része, amely a tolmácsdíj kifizetésével kapcsolatos, az államot terheli. (Győri Megyei Bíróság Bf. 590/ 1977. sz.).
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás