PK BH 1979/63
PK BH 1979/63
1979.02.01.
Az elbirtoklás útján történt tulajdonszerzést nem akadályozzák az ingatlanszerzést korlátozó rendelkezések, ha ezek hatálybalépése előtt az elbirtoklás már megtörtént [Ptk. 121. §; 31/1971. (X. 5.) Korm. sz. r. 18. § (2) bek.].
A 1276/1 (új 1014) hrsz. alatt felvett lakóház, udvar, kert juttatás során hozott államigazgatási határozattal a felperesek egyenlő arányú tulajdonába került. A 1276/2 (új 1013) hrsz. kert – ugyancsak juttatás címén hozott határozat alapján – az alperesek fele-fele arányú tulajdona.
A felperesek keresetükben annak megállapítását kérték, hogy az alperesek ingatlanát elbirtokolták.
Az alperesek a kereseti kérelem teljesítését csak abban az esetben nem ellenezték, ha a felperesek “jogalap nélkül gazdagodásuk megtérítését” vállalják.
A járásbíróság – a fellebbezés hiányában jogerőre emelkedett – ítéletével a felperesek keresetét elutasította. Megállapította: a felperesek tulajdonszerzésének – a járási hivatal igazgatási osztályának jogerős határozatára tekintettel – egyedül az az akadálya, hogy a felperesek már tulajdonosai egy lakóteleknek, így ezen felül a telket nem szerezhetik meg.
A jogerős ítélet ellen megalapozottság és törvénysértés miatt emelt törvényességi óvás alapos.
A Ptk. 121. §-ának (1) bekezdése lehetővé teszi elbirtoklás útján a dolog tulajdonának a megszerzését annak, aki a dolgot sajátjaként tíz éven át, szakadatlanul birtokolja.
A Ptké. 80. §-a előírja, hogy a Ptk. hatálybalépésekor (1960. V. 1.) folyamatban levő elbirtoklás esetében a jogszerzéshez további tíz év szükséges, kivéve ha az elbirtoklási időből ennél kevesebb van hátra.
Mivel az elbirtoklás eredeti szerzésmód, az ítéletben a járásbíróságnak meg kellett volna állapítania az elbirtoklás megkezdésének és befejezésének az időpontját. Csak ennek ismeretében lehetett volna dönteni abban a kérdésben, hogy a korlátozó rendelkezések a telekkönyvön kívüli tulajdonszerzést akadályozzák-e vagy sem. Ha ugyanis az lenne megállapítható, hogy az alperesek ingatlanának tulajdonjogát a felperesek 1970. május 1-jéig elbirtokolták, a 31/1971. (X. 5.) Korm. sz. rendelet 18. §-a (2) bekezdése szerint a rendeletnek a tulajdonszerzést korlátozó rendelkezései nem alkalmazhatók.
A járásbíróság megalapozatlanul állapította meg – a felek részletes meghallgatása s a telekkönyvi iratok beszerzése nélkül –, hogy a felperesek 1946. július 18. napjától sajátjukként birtokolják az alperesek ingatlanát. Az iratokhoz csatolt haszonbérleti szerződésben írt 1198 hrsz. ingatlant az I. r. felperes többedmagával 1951. szeptember 30-ig e címen volt jogosult használni. Ott − 600 n.-ölön – fűrésztelepet létesített. A felperesek szerint a terület parcellázása során juttatták az alperesek részére a 1276/2 hrsz. ingatlant, ahol a fűrésztelepük van.
Az 1198 hr.-számú ingatlannak az alperesek tulajdonába került – és parcellázás során keletkezett – 1276/2 hrsz. ingatlannal történő (részbeni) azonosítása, az elbirtoklás időpontjának felderítése és az elbirtoklás egyéb feltételeinek vizsgálata után lehet csak az ügyben megalapozott érdemi döntést hozni.
Az előadottakra tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 274. §-ának (3) bekezdése alapján az ítéletet hatályon kívül helyezte és a járásbíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. (Legf. Bír. P. törv. I. 20 179/1978. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás