PK BH 1979/72
PK BH 1979/72
1979.02.01.
I. Azon a jogcímen, hogy a követelés érvényesítése nem tartozik bírósági hatáskörbe, a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül csak abban az esetben lehet elutasítani, ha a szükséges adatok hiányában nem kerülhet sor keresetlevél áttételére [Pp. 130. § (1) bek. b) pont, 129. §].
II. A bírósági határozat indokolása hiányos, ha nem jelöli meg azokat a jogszabályokat, amelyekben a bíróság döntése alapul [Pp. 221. §].
III. A beadványt nem alakszerű megjelölése, hanem lényeges tartalma alapján kell elbírálni [Pp. 3. § (1) bek.].
A járási és városi földhivatal ingatlan-nyilvántartás szerkesztése során megállapította, hogy a felperes tulajdonaként nyilvántartott földterület termelőszövetkezeti használatban van, de nem került az 1967. évi IV. törvény alapján megváltásra. Ezért elrendelte az ingatlannak a mezőgazdasági termelőszövetkezet tulajdonaként való bejegyzését és a volt tulajdonos javára 1930 Ft megváltási árat állapított meg.
A felperes a bíróságtól kérte az államigazgatási határozat hatályon kívül helyezését, illetve megváltoztatását. Arra hivatkozott, hogy törvénytelenül vették termelőszövetkezeti használatba a tulajdonában levő tanyát és a tanya körüli földet és törvénysértően állapították meg azt, hogy a föld a termelőszövetkezet tulajdonába került. A tanyára, illetve a tanya körüli földterületre szüksége van, mert élethivatása a mezőgazdaság; megélhetése a föld nélkül nincs biztosítva és nincs rendes otthona.
Az elsőfokú bíróság a keresetlevelet fellebbezésnek tekintette és a megyei földhivatalhoz való áttételét rendelte el. Álláspontja szerint a termelőszövetkezeti tulajdont megállapító határozat orvoslása, illetve a föld visszaadása iránti kérelem elbírálása nem tartozik a bíróság hatáskörébe.
A másodfokú bíróság végzésével megváltoztatta az elsőfokú bíróság végzését, és a keresetlevelet – a Pp. 130. §-a (1) bekezdésének a) pontjára hivatkozással − idézés kibocsátása nélkül elutasította.
A jogerős másodfokú végzés ellen törvénysértés miatt emelt törvényességi óvás alapos.
1. A Pp. 130. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerint azon a jogcímen, hogy a követelés érvényesítése nem tartozik bírósági hatáskörbe, a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül csak abban az esetben lehet elutasítani, ha a keresetlevél áttételére a szükséges adatok hiányában nem kerülhet sor (Pp. 129. §).
A rendelkezésre álló adatokból azonban pontosan meg lehet állapítani, hogy a felperes igényének az érvényesítése mely államigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik. Ezért a keresetlevél elutasításának a törvényes feltétele hiányzott. A felperes valóban kifogásolta, hogy az ügyét államigazgatási útra terelték, hogy ügyében nem biztosították részére a bírósági utat. Ezt a nyilatkozatát azonban a másodfokú bíróság tévesen értelmezte úgy, hogy a rendelkezésre álló jogorvoslati lehetőséget nem kívánja igénybe venni. A felperest jogi ismereteinek a hiánya miatt (Pp. 3. §) nem lehet elzárni attól, hogy ügyében államigazgatási úton jogorvoslatot kapjon.
2. Az elsőfokú bíróság végzésének az indokolása hiányos, mert nem jelöli meg azokat a jogszabályokat, amelyek alapján megállapította, hogy az ügyben a bírósági út kizárt. Ezt a hiányosságot a másodfokú bíróság sem pótolta.
A járási földhivatal az ingatlan-nyilvántartás szerkesztése során pótlólag állapította meg az 1967. évi IV. törvény alapján azt, hogy a termelőszövetkezet megszerezte a felperes tulajdonában volt földnek a tulajdonát megváltás ellenében. A határozat pótlólagos meghozatalát az 1972. évi 31. számú tvr. 36. §-ának (3) bekezdése tette lehetővé, a döntés a 36/1967. (X. 11.) Korm. számú rendelet 2. §-a értelmében a járási földhivatal hatáskörébe tartozik.
A beadványt nem alakszerű megjelölése, hanem lényeges tartalma alapján kell elbírálni. A felperes beadványának lényeges tartalma pedig egyrészt az, hogy szerinte a termelőszövetkezeti használatbavétel és a termelőszövetkezeti tulajdon megállapítása törvénytelen volt, másrészt az, hogy a tanya és a tanya körüli föld visszaadását kéri, mert arra lakás céljára, illetőleg mezőgazdasági élethivatásának gyakorlása végett feltétlenül szüksége van.
Ezért a beadványt részben a tulajdonbavételt elrendelő határozat ellen benyújtott fellebbezésnek, részben az 1967. évi IV. törvény 6. §-ának (1) bekezdésén, illetve a 36/1967. (X. 11.) Korm. számú rendelet 6. §-ának a (2) bekezdésén alapuló mentesítés iránti kérelemnek kell tekinteni.
A járási földhivatal határozata ellen benyújtott fellebbezés tárgyában másodfokon az 1042/1971. (IX. 29.) Korm. számú határozat II. 2/b. pontja értelmében a megyei földhivatal határoz. A termelőszövetkezeti tulajdonbavétel alól a mentesítési kérelem elbírálása az idézett jogszabály szerint a földhivatal feladata.
A földhivatalnak a termelőszövetkezeti tulajdon megállapítása, illetve a tulajdonbavétel alóli mentesítés tárgyában hozott határozatát az 1967. évi IV. törvény 38. §-a értelmében a bíróság előtt megtámadni nem lehet.
Az előadottakra tekintettel az elsőfokú bíróság végzése felel meg a törvényes rendelkezéseknek, ezért a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 274. §-ának (3) bekezdése alapján a másodfokú végzést hatályon kívül helyezte és az első fokú végzés helybenhagyásával hozott helyébe a jogszabályoknak megfelelő határozatot. (Legf. Bír. P. törv. I. 20. 209/1978. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás