BK BH 1979/8
BK BH 1979/8
1979.01.01.
Szabálysértés vagy fegyelmi vétség elkövetésével gondatlan vádolás csak akkor valósítja meg a rágalmazást, ha a tényállítás a becsület csorbítására objektíve alkalmas [1961. évi V. törvény 266. § (1) bek.].
A kerületi bíróság végzésével a terhelt ellen a rágalmazás vétsége miatt folyamatban volt büntetőeljárást megszüntette, egyben a terheltet figyelmeztetésben részesítette [Btk. 60. §, Be. 213. § (1) bek. e) pont].
A megállapított tényállás lényege szerint a terhelt a kerületi tanácsnál bejelentést tett a magánvádló ellen amiatt, hogy nevezett területfoglalási engedély nélkül, jogellenesen törmeléket hordatott az utcára és ezzel a közlekedést lehetetlenné tette. A kerületi tanács a szabálysértési eljárást jogerős határozattal megszüntette, annak megállapítása mellett, hogy a törmelékföldet nem a magánvádló, hanem egy korábbi építkezés során a lakásépítő szövetkezet hordatta a terhelt lakása előtti utcarészre és ott néhány napon át tárolta.
A jogerős határozat ellen emelt törvényességi óvás alapos.
Az eljárt bíróság határozatában nem adta közelebbi indokát annak, hogy a terhelt a tényállásban leírt magatartásával miért valósította meg a rágalmazás vétségét. Az adott esetben azonban ilyen indokok nem is hozhatók fel, mivel a szóban levő körülményekhez képest a rágalmazás vétségének megállapítására nem kerülhetett sor.
Az ítélkezési gyakorlat szerint szabálysértés vagy fegyelmi vétség elkövetésével való gondatlan vádolás nem valósítja meg a Btk. 173. §-ba ütköző bűncselekményt, minthogy az csak szándékosan követhető el, bizonyos esetekben azonban kimerítheti a rágalmazás törvényi tényállási elemeit. Rágalmazás megállapítására viszont ilyen esetben is csak akkor van alap, ha a szabálysértés elkövetésével való gondatlan vádolás, illetőleg az abban foglalt tényállítások a becsület csorbítására alkalmasak.
Az adott esetben a terheltnek a tényállásban foglalt az az állítása, hogy a magánvádló jogellenesen törmeléket hordatott az utcára s ezzel a közlekedést akadályozta, nem alkalmas a becsület csorbítására. Ennek a kijelentésnek ugyanis nincs negatív erkölcsi tartalma, hanem csupán bizonyos igazgatási szabályokat figyelmen kívül hagyó magatartás felrovását jelenti. Bizonyos szabálysértésekkel kapcsolatban a becsület csorbításának lehetősége fel sem merül (pl. egyes KRESZ-szabályok meg nem tartása, amelyek egyébként szabálysértés megállapítására alkalmasak).
A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint tehát az adott esetben a rágalmazás megállapításának a törvényben megkívánt egyik anyagi jogi ismérve hiányzott. Ehhez képest az eljárt bíróság törvénysértéssel rótta a terhelt terhére a rágalmazás vétségének elkövetését és részesítette őt a Be. 213. §-a (1) bekezdésének e) pontja alapján figyelmeztetésben.
Mindezeknél fogva a Legfelsőbb Bíróság a terheltet az ellene rágalmazás vétsége miatt emelt vád alól a Be. 214. §-a (3) bekezdésének a) pontja alapján felmentette, egyben a Be. 328. §-ának (1) bekezdésében írt rendelkezéshez képest az alapeljárásban felmerült bűnügyi költség viselését a magánvádlóra rótta. (Legf. Bír. B. törv. V. 356/1978. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás