• Tartalom

GK BH 1979/82

GK BH 1979/82

1979.02.01.
A Fővárosi Bíróság külkereskedelmi vonatkozású ügyekre vonatkozó kizárólagos illetékessége megállapításának nincs helye egyedül azon az alapon, hogy a per tárgyául szolgáló termékek exportra szállítandó berendezéshez szükségesek [Pp. 45. § (1) bek., 367. § a), b), d) pont].
A felperes megrendelő – utalással a 7/1978. (II. 1.) MT számú rendelet 3. §-ára – keresetet indított az alperes szállító ellen, amelyben az 1978. február 24. napján kelt megrendelésében felsorolt termékekre szállítási szerződés létrehozását kérte. Előadta, hogy az alperesnél az említett megrendelésében 3 090 856 Ft értékben 134 db különféle típusú szivattyúnak és azok tartalékalkatrészeinek szállítását rendelte meg; ebből 21 darabot 1978. szeptember 30-i, 113 darabot pedig 1979. június 30-i teljesítési határidőre. Hivatkozott arra, hogy az alperessel 10 éve tartós kereskedelmi kapcsolata áll fenn exportra szállított komplett sajtgyárak és sajtérlelők gyártásához szükséges, a megrendelésében megjelölt szivattyúkra és alkatrészeire. Az alperes a szerződés megkötésétől elzárkózott, holott őt a berendezések szállítására államközi szerződés alapján jelölték ki; a szerződés a külkereskedelmi vállalattal létrejött.
Az alperes a megyei bíróság előtt megtartott tárgyaláson előterjesztett illetékességi kifogásában a per iratait a Pp. 367. §-ának b) pontja értelmében kizárólagos illetékességgel rendelkező Fővárosi Bírósághoz kérte áttenni.
A felperes az alperes illetékességi kifogására nem tett észrevételt. A szerződéskötési kötelezettség bizonyítására csatolta a külkereskedelmi vállalat igazolását, amely szerint a sajtgyárakat államközi egyezményen alapuló magánjogi szerződés alapján exportálja. A felperes előadása szerint azonban “az egyezmény konkrétan ezekre nem vonatkozik”.
A megyei bíróság a tárgyaláson hozott végzésében az iratoknak a perre illetékes Fővárosi Bírósághoz való áttételét rendelte el. Ennek indokolása szerint az alperes illetékességi kifogása alapos, mivel a per elbírálására a Fővárosi Bíróság a Pp. 367. §-ának d) pontja értelmében kizárólagosan illetékes.
A fellebbezés hiányában jogerőre emelkedett végzés alapján a megyei bíróság az iratokat áttette a Fővárosi Bírósághoz. A Fővárosi Bíróság az illetékességének hiányát állapította meg és elrendelte a per iratainak – eljáró bíróság kijelölése végett – a Legfelsőbb Bírósághoz való felterjesztését. A végzését azzal indokolta, hogy a Fővárosi Bíróság kizárólagos illetékessége a Pp. 367. §-ának a) pontja értelmében nem állapítható meg, mivel külkereskedelmi tevékenységet a felek egyike sem folytat. A kizárólagos illetékesség azon az alapon sem állapítható meg, hogy a szivattyúk külföldi vevőnek szállítandó berendezésekhez szükségesek. A megyei bíróság az áttételt elrendelő végzésének indokolásában tévesen hivatkozott a Pp. 367. §-ának d) pontjára.
A Fővárosi Bíróság végzése ellen az alperes fellebbezett. Azzal érvelt, hogy a perre a Fővárosi Bíróság a Pp. 367. §-ának b) pontja értelmében kizárólagosan illetékes.
A fellebbezés nem alapos.
A Fővárosi Bíróság a jogszabály helyes értelmezésével és alkalmazásával kellő alappal helyezkedett arra az álláspontra, hogy a Pp. 367. §-ának a) és d) pontja alapján a kizárólagos illetékessége nem áll fenn, és helyesen állapította meg az illetékességének hiányát. Minthogy a felek egyike sem a Pp. 366. §-ának (3) bekezdésében említett szervezet és a per – a rendelkezésre álló adatok szerint – egyébként sem honvédelmi vonatkozású, az alperes megalapozatlanul sérelmezte, hogy a Fővárosi Bíróságnak a kizárólagos illetékességét a Pp. 367. §-ának b) pontja értelmében kellett volna megállapítania.
A megyei bíróság az illetékesség okából áttételt elrendelő végzésének jogerőre emelkedése folytán jogerősen, a Fővárosi Bíróság viszont az alperes által fellebbezett – a helybenhagyása alapján jogerőssé vált – végzésében állapította meg az illetékességnek hiányát. Így a két jogerős döntés alapján a megyei bíróság és a Fővárosi Bíróság között keletkezett nemleges illetékességi összeütközés folytán a Pp. 45. §-ának (1) bekezdése értelmében – a Fővárosi Bíróság erre irányuló felterjesztő rendelkezésére is figyelemmel – az eljáró bíróság kijelölése vált szükségessé.
A kifejtettek értelmében a perre a Fővárosi Bíróságnak a kizárólagos illetékessége nem áll fenn, ezért a végzésnek illetékessége hiányát megállapító rendelkezését a Pp. 259. §-ához képest a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján helyben kellett hagyni, és a nemleges illetékességi összeütközést a fentiek értelmében a Pp. 45. §-ának (2) bekezdése szerint a perre a Pp. 30. §-ának (1) bekezdése alapján illetékes megyei bíróság kijelölésével kellett megszüntetni. (Legf. Bír. Gf. I. 30 941/1978. sz.)
  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére