MK BH 1979/83
MK BH 1979/83
1979.02.01.
A sorkatonai szolgálat teljesítése után a bevonulása előtti munkahelyén nem az eredeti munkakörében tovább foglalkoztatott dolgozó munkabérét az új munkakörével azonos vagy hasonló munkakörben dolgozók munkabérében bérrendezés (bérfejlesztés) folytán történt emelkedésre figyelemmel kell megállapítani [7/1967. (X. 8.) MüM sz. r. 3/C. § (1) bek.].
A felperes l971-től az alperes jogelődjénél főagronómus munkakörben dolgozott. 1974 októberétől sorkatonai szolgálatot teljesített, 1976. október 14-én szerelt le. Katonai szolgálata alatt a jogelőd termelőszövetkezet egyesülés folytán megszűnt, jogutóda az alperes lett.
Az alperes vezetősége a felperest leszerelése után – 1976. november l-jétől állattenyésztő agronómus munkakörbe sorolta a bevonulása előtti havi 3000 forint munkabérrel. A felperes már ekkor sérelmezte munkabérének megállapítását, de ígéretet kapott, hogy 1977 januárjában felülvizsgálják besorolását, ezért a felperes 1977. április havában a termelőszövetkezet vezetőségéhez fordult, majd annak elutasító határozata ellen munkaügyi vitát indított.
A szövetkezeti döntőbizottság a felperes kérelmét elutasította, mert a vezetőség jogkörébe tartozik a tagok és az alkalmazottak munkadíjának megállapítása.
A felperes a szövetkezeti döntőbizottság határozata elleni keresetében a katonai szolgálata alatt történt bérrendezésekre tekintettel fizetésének felemelését kérte az alperes más szakembereihez hasonló mértékben 1976. november l.-jei hatállyal.
A munkaügyi bíróság az ítéletével a felperes keresetét elutasította. Ítéletének indokolásában arra utalt, hogy a 7/1967. (X. 8.) MüM számú rendelet 3/C. §-ának (1) bekezdése szerint az alperesnek kell a felperes munkabérét megállapítania a hasonló munkakörűek fizetésnövekedésével arányban, a felperes csak ezt követően, az összegszerűség miatt kezdeményezhet munkaügyi vitát.
A munkaügyi bíróság jogerős ítélete ellen emelt törvényességi óvás alapos.
A 7/1967. (X. 8.) MüM számú rendeletnek a 9/1973. (VIII. 28.) MüM számú rendelettel megállapított 3/C. §-a (1) bekezdése szerint a sorkatonai szolgálat teljesítése után a bevonulás előtti munkahelyén tovább foglalkoztatott dolgozó munkabérét a vele azonos vagy hasonló munkakörben bekövetkezett bérrendezésekre (bérfejlesztésekre) figyelemmel kell megállapítani. Az új besorolás elkészítése tehát a munkáltató joga és kötelessége. Nyilvánvaló azonban, hogy mulasztása nem akadályozhatja meg a dolgozó igényének érvényesítését. Ilyenkor a munkaügyi vitában eljáró szervnek kell megvizsgálnia: történt-e az azonos és hasonló munkakörökben bérrendezés, és ha igen, ennek megfelelően kell megállapítania dolgozó munkabérét és köteleznie a munkáltatót a különbözet megfizetésére.
A felperes a bevonulása előtt az alperes jogelődjénél főagronómus volt, az alperesnél állattenyésztési agronómus. Az egyesülés folytán a korábbi munkáltatója megszűnt, a felhívott jogszabály alkalmazhatósága szempontjából ez azonban az adott esetben közömbös, a munkáltató személyében beállott jogutódlás folytán a felperest úgy kell tekinteni, mint akinek a munkahelye nem változott. A munkakör-változásnak annyiban van jelentősége, hogy a béremelés mértékének meghatározása szempontjából azt kell vizsgálni, emelkedett-e a beosztott agronómusok fizetése bérrendezés (bérfejlesztés) folytán a felperes katonai szolgálata alatt. Amennyiben az azonos vagy a hasonló munkakörben dolgozók fizetése emelkedett, az alperest a különbözet megfizetésére is kötelezni kell 1976. november l. napjáig visszamenően. Mivel a felperes az összegszerűségre is kiterjedő határozott kereseti kérelmet nem terjesztett elő, a munkaügyi bíróságnak fel kellett volna hívnia kerete összegszerű meghatározására. (Legf. Bír. M. törv. I. 10 124/1978. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás
