MK BH 1979/86
MK BH 1979/86
1979.02.01.
A munkaügyi döntőbizottság elnökét, elnökhelyettesét, tagjait és póttagjait ugyanolyan munkajogi védelem illeti meg, mint a szakszervezeti tisztségviselőket. E tisztségviselők ellen fegyelmi eljárást csak a közvetlen felsőbb szakszervezeti szerv egyetértése esetén lehet indítani. Az egyetértést a felsőbb szakszervezeti szervnek mint testületnek és nem valamely tisztségviselőjének kell megadnia előzetesen, írásban, a kifejezett hozzájárulását tartalmazó nyilatkozatával [1967. évi II. törvény 56. § (3) bek., 63. § (3) bek, 7. § (3) bek.].
Az alperes 1977. október 25-én a felperest megrovás fegyelmi büntetésben részesítette azért, mert 1977. szeptember 29−30 napjain engedély nélkül távol maradt munkahelyétől.
Az alperes intézkedése ellen benyújtott panaszt a döntőbizottság elutasította. A felperes keresetet terjesztett a munkaügyi bírósághoz és kérte a döntőbizottsági határozat megváltoztatását, illetve a fegyelmi határozat hatályon kívül helyezését.
A munkaügyi bíróság az ítéletével a keresetet elutasította. Rámutatott arra, hogy az Mt. V. 37. §-ának (4) bekezdése szerint a dolgozó a munkából való távolmaradását köteles közvetlen felettesének tudomására hozni. A felperes 1977. szeptember 26-án csupán három napra kért szabadságot, ezzel szemben még további két napig nem jelent meg a munkahelyén, márpedig ha további szabadságra lett volna szüksége, ezt kötelessége lett volna előre bejelenteni. Mivel ezt nem tette, fegyelmi vétséget követett el, amellyel arányban áll a kiszabott fegyelmi büntetés.
A munkaügyi bíróság ítélete ellen emelt törvényességi óvás alapos.
Az Mt. 63. §-ának (3) bekezdése értelmében a munkaügyi döntőbizottság elnökét és elnökhelyettesét, tagjait és póttagjait a szakszervezeti tisztségviselők számára biztosított védelem illeti meg.
Az Mt. V. 7. §-ának (3) bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy a munkajogi védelem időtartama alatt a közvetlen felsőbb szakszervezeti szerv egyetértése szükséges a tisztségviselő elleni fegyelmi eljárás megindításához is.
Az eljáró munkaügyi bíróságnak észlelnie kellett volna, hogy a megyei tanács munkaügyi döntőbizottságának elnöki teendőit ellátó felperes esetében a felsőbb szakszervezeti szervnek a fegyelmi eljárás folyamatba tételéhez szükséges hozzájárulása hiányzott. Az alperes a fegyelmi határozat meghozatala után egy hónappal, 1977. november 26-án szerzett be egy írásbeli nyilatkozatot az SzB-titkártól, mely szerint az alperes a fegyelmi eljárás megindítását szóban bejelentette, és azt a titkár tudomásul vette, illetve nem tett ellene észrevételt.
A felettes szakszervezeti szerv hozzájárulását azonban az idézett rendelkezésekből kitűnően előzetesen, a fegyelmi eljárás elrendelése előtt kell a munkáltatónak kikérnie. A jogszabályból az is következik, hogy nem elegendő csupán a felettes szakszervezeti szerv egyik tisztségviselőjének, pl. a szakszervezeti titkárnak a hozzájárulása, hanem a fegyelmi eljárás megindítását a felettes szakszervezeti szervnek mint testületnek kell engedélyeznie, amit a munkáltatóval írásban kell közölnie.
A jogszabály e szigorú rendelkezését az indokolja, hogy a szakszervezeti tisztségviselők a tisztségük betöltése során gyakran kerülhetnek olyan helyzetbe, amikor a gazdasági vezetővel szemben kénytelenek állást foglalni. Az esetleges megtorlás elkerülése érdekében szükséges, hogy ezek a dolgozók fokozott munkajogi védelmében részesüljenek. A fokozott munkajogi védelem az adott esetben azt jelenti, hogy a hozzájárulást a fegyelmi eljárás megindítása előtt a felettes szakszervezeti szervtől mint testülettől kellett volna az alperesnek kérnie. A testületnek a hozzájárulásáról pedig írásban kellett volna az alperest értesítenie. A hozzájárulásnak egyértelműnek kell lennie, tehát a “tudomásul vétel” vagy “az észrevételt nem tesz” kifejezések a tisztségviselő elleni intézkedések megtételéhez nem elegendőek, és nem helyettesítheti a testület hozzájárulását az SzB titkár ilyen értelmű nyilatkozata.
A bíróság tehát akkor járt volna el helyesen, ha megállapítja, hogy a felperest mint döntőbizottsági elnököt munkajogi védelem illeti meg, és mivel a fegyelmi eljárás lefolytatásához az alperes előzetesen nem szerezte be a felettes szakszervezeti szerv írásbeli hozzájárulását, a döntőbizottsági határozatot, illetve az alperes fegyelmi határozatát hatályon kívül helyezi.
Ez nem jelenti azt, hogy a hatályon kívül helyezést követően – de még az Mt. 56. §-ának (3) bekezdésében meghatározott határidőn belül – a munkáltató a felettes szakszervezeti szerv szabályos hozzájárulásának birtokában ismételten nem indíthatná meg a fegyelmi eljárást a dolgozó ellen. Az adott esetben azonban erre már nem kerülhet sor, mert ez az idő – a tudomásra jutástól számított három hónap – eltelt ezért a fegyelmi vétség miatt a felperest már nem lehet felelősségre vonni. (Legf Bír. M. törv. I. 10 111/l978. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás